Súlyos helyzet. A Korond-patak ismét jelentős mennyiségű sót szállít a Kis-Küküllőbe, ezért több helyen leáll a vízellátás
Fotó: László Ildikó
Leállítják a vízellátást a Maros megyei Dicsőszentmárton, Vámosgálfalva és Szászbogács településeken – jelentette be csütörtökön Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár. Jelezte egyúttal, hogy más megyékből, köztük Temes megyéből is szállítanak majd 30 000 literes lajtoskocsikat Maros megyébe. Az ivóvízzel kapcsolatos eddigi intézkedéseken túl pedig egy vízosztási programot készülnek kidolgozni az egész területre, ahol megszűnik a vízellátás.
2025. június 12., 12:362025. június 12., 12:36
2025. június 12., 14:452025. június 12., 14:45
Mint arról beszámoltunk, a Maros megyei vészhelyzeti bizottság rendkívüli ülést tartott, mivel a Kis-Küküllőben jelentősen megnövekedett a sókoncentráció, amit a parajdi sóbányát elöntő Korond-patak okozott. „Tegnap óta a sótartalom ismét növekedni kezdett. Ennek hatására Marosvásárhelyen, a tegnap és ma reggel összehívott megyei vészhelyzeti bizottságban tartott megbeszéléseket követően
RO-ALERT üzenetet adtak ki, amelyben elmagyarázzák a lakosságnak, hogy a vizet elzárják, és hogy minden háztartásban fel kell tölteniük a vízkészleteket, a vizet pedig a katazsztrófavédelem, a helyi hatóságok és a helyi vízmű fogja kiosztani” – mondta Arafat.
Elmondta, hogy
„Az ivóvízzel kapcsolatos eddigi intézkedéseken túl egy vízosztási programot fogunk kidolgozni az egész területre, ahol megszűnik a vízellátás” – közölte az államtitkár.
Raed Arafat hangsúlyozta, hogy
„A növekvő sótartalom halpusztuláshoz vezethet. Ha ez bekövetkezik, a lakosságnak egyértelműen azt tanácsoljuk, hogy ne fogyasszanak döglött halat” – mondta.
A parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelési munkálatait végző cég tevékenysége nyomán jelentős mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Arafat azt is közölte, hogy a Parajdon kitelepített 27 személy még nem térhet haza. „Az evakuált emberek evakuálva maradnak. Csak a mikroszeizmikus érzékelők alkalmazása után hozhatjuk vissza őket, egy nagyon komoly elemzés után, az Európai Bizottság, az Európai Polgári Védelem szakértőinek ajánlása alapján” – hangsúlyozta. Leszögezte egyúttal:
„Ha az adatok megnyugtatóak lesznek, az emberek visszatérhetnek otthonaikba, a 45 kiürített házba, amelyek közül sok nyaraló, amelyben nem laktak” – tette hozzá. „Ahhoz, hogy ők visszatérhessenek, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a nagy teljesítményű megfigyelőrendszer bevezetése után biztonságban vannak. És ha bármilyen változás történik, akkor újra evakuálhatjuk őket” – mondta Arafat. Az államtitkár azt is elmondta, hogy szóba került a közelben lévő wellness-részleg megnyitása, ahol egy sósvizes medence van, de az egyeztetés után úgy döntöttek, hogy a területet zárva tartják, amíg a mikroszeizmikus monitoring rendszer kiépül.
Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Mint arról beszámoltunk,
– jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Az elöljáró a felelősségi körök tisztázását követeli, és felvetette a szükségállapot bevezetésének lehetőségét is Parajdon. A Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt várhatóan le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni vízművet, a lakosságot arra kérték, hogy tároljon vizet.
Mint ismeretes, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába május végén tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az itt dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek megélhetése is függött. Azóta kormánytagok és nemzetközi szakértők is jártak a helyszínen, és elkezdték a Korond-patak elterelését, hogy ki lehessen szivattyúzni a vizet a bányából.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
szóljon hozzá!