A MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér küldetése túlmutat a hagyományos esztétikai kereteken
Fotó: MAGMA
Sepsiszentgyörgy belvárosában, az úgynevezett Bazár épület sarkán működik Erdély egyik legkarakteresebb kortárs művészeti tere: a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér. A 2010 óta létező, idén 15 éves tér nemcsak kiállításokat szervez, hanem olyan szellemi műhely, amely a kortárs vizuális művészet társadalmi szerepét, kérdésfelvetéseit, nevelő és formáló erejét érvényesíti. A jubileum alkalmából a MAGMA alapítóival, Kispál Attilával és Kispál Ágnes Evelinnel, valamint a csapatukhoz frissen csatlakozott új munkatárssal, Miklós Szilárddal beszélgettünk.
2025. május 12., 08:042025. május 12., 08:04
A sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér küldetése túlmutat a hagyományos esztétikai kereteken. A kiállítások témaválasztása, a társadalmi kérdések újragondolása mindig is fontos szerepet kapott az alapítók elképzeléseiben, legyen szó identitásról, technológiáról, testképről, vagy a környezethez fűződő viszonyunkról, a MAGMA programjai immár 15 éve segítenek értelmezni a kort, amelyben élünk.
Más művészeti formák megjelentek, de a kortárs vizualitásnak nem volt saját tere, így az alapítók azzal a szándékkal vágtak bele, hogy legyen egy hely, ahol ez az alkotói szemlélet is meg tud jelenni. A kiállítótér nem pusztán helyszínt biztosít, hanem aktív szereplője a romániai és nemzetközi kortárs művészeti diskurzusnak.
A VACSORA-CSERE című bankett
Fotó: MAGMA
Az elmúlt 15 év alatt több mint 120 kiállítás valósult meg a MAGMÁ-ban, román, magyar és nemzetközi alkotók bevonásával. A programot rendszeres kreatív műhelymunkák gazdagítják, amelyek középiskolásokat, diákokat és fiatal művészeket vonnak be. A város köztereit is használják, mint például Sugár János „Időjárőr” projektje, ahol a járókelőket történeteik megosztására ösztönözték, és ezekből kötetet jelentettek meg.
Kispál Attila és Kispál Ágnes Evelin az alapítás óta szívügyüknek érzik a kiállítótér minden eseményét, projektjét, másfelől szerintük az egyik legfontosabb eredmény, hogy a MAGMA mindvégig megőrizte autonómiáját.
„Soha nem engedtük, hogy tevékenységünket bármely politikai vagy gazdasági csoport befolyása alá rendelje. Ez sokszor a nehezebb utat jelenti, de hosszú távon ez biztosítja a szakmai hitelességünket” – magyarázták a Krónikának. Hozzátették, hogy még állandó fenntartó mellett is nehézséget okoz egy autonóm program fenntartása, mivel a pályázati rendszerek hosszú távon nem képesek pótolni az országos szintű, átgondolt szakpolitika hiányát, ami komolyan befolyásolja a programok tervezhetőségét és megvalósítását. Mindezek mellett a MAGMA képes volt folyamatosan megújulni.
A MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér a VACSORA-CSERE című bankett eseményével emlékezett meg Daniel Spoerri galaci születésű képzőművészről
Fotó: MAGMA
Kispál Attila és Kispál Ágnes Evelin elmondásuk szerint leginkább a közönség és a szakmai közeg visszajelzései alapján tudják megítélni az elmúlt 15 évet. Elmondták, hogy a munkájuk hatása nem mindig azonnal érzékelhető, és ennek következményei inkább fokozatosan válnak értékelhetővé.
Az Időjárőr projekt megnyitotta a teret
Fotó: MAGMA
A kurátori munkával kapcsolatosan Kispál Attila leszögezte, hogy több vetületből próbálják megszólítani a közönséget, és a kiállítótér határait is folyamatosan feszegetik, például egy olyan programmal, amelyben a látogató péntek esti vacsoráját is a térben fogyaszthatta el. Hangsúlyozták, hogy céljuk a jövőben is ezeknek a határoknak a tágítása, és hogy ehhez a tevékenységi körük bővítését is tervezik.
Bár talán titkon már a kezdetekkor is reménykedtek ebben az ívben, a fejlődés legfőbb mozgatórugója mindig is az együttműködés volt – a közös hit abban, hogy amit csinálnak, az nem csak a szakma, hanem a szélesebb társadalom számára is fontos. 2010-ben az első kiállítással olyan következetes programot indítottak el, amely a vizuális művészet kifejezési módokban és gondolatiságban megmutatkozó sokféleségét igyekszik képviselni. A MAGMA célja azóta is az, hogy olyan művészeti tartalmakat mutasson be programszerűen, amelyek máshol nem, vagy csak ritkán kapnak teret.
A kiállítótér a gyerekekre is figyel: sok izgalmas tevékenységet szerveznek számukra
Fotó: MAGMA
A két alapító arról is beszélt, hogy a kiállítótér közönségének alakulása is egy fokozatos folyamat eredménye volt.
így a MAGMA nem teljesen a nulláról indult. Ugyanakkor fontos volt az is – fontos ma is –, hogy a fiatalabb generációkat tudatosan bevonják a kortárs művészet világába. A csapat nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megadja a szükséges „mankókat” a művek értelmezéséhez: segédanyagokat, magyarázatokat adnak, tárlatvezetéseket tartanak, amik segítik a látogatókat eligazodni a gyakran kihívást jelentő tartalmak között. Úgy látják, hogy ennek következtében ma már a fiatalok bátrabban térnek be kiállításokra.
A MAGMA több mint kiállítótér, közönsége mára közösséggé formálódott
Fotó: MAGMA
A kortárs művészet – a színházhoz vagy más művészeti ágakhoz hasonlóan – célja azonban éppen az, hogy tükröt tartson és kérdéseket tegyen fel. A problémát Kispál Ágnes Evelin szerint sokszor az jelenti, hogy a kortárs művészeti nevelés hiányzik az oktatásból, így a művészetről kialakult kép gyakran nehezen kapcsolható össze mindazzal, amivel a közönség a MAGMÁ-ban találkozik.
Miklós Szilárd, a MAGMA csapatának legújabb tagja
Fotó: MAGMA
Kispál Ágnes Evelin személyes, megható történetet emelt ki: egy óvodai műhelyfoglakozás után egy gyerek hétvégén visszatért a kiállítótérbe a szüleivel vagy nagyszüleivel, hogy megmutassa nekik, hol járt. Ez a pillanat számukra különösen fontos visszajelzés volt, mert azt mutatja, hogy a kiállítótér valóban képes közönséget nevelni – sőt, a legfiatalabb generáció képes továbbadni az élményt idősebbeknek is, akik maguktól talán nem léptek volna be a térbe.
A csapathoz nemrég csatlakozott Miklós Szilárd elmondta, hogy amit a MAGMA Sepsiszentgyörgyön megvalósított, országos szinten is egyedi teljesítménynek számít. Kiemelte, hogy máshol nem sikerült kortárs művészetnek dedikált nonprofit kiállítóteret fenntartani olyan módon, hogy önkormányzati vagy megyei támogatással működhessen.
Elmondta, sok hasonló kezdeményezés – még a nagy múltú, kolozsvári Tranzit Ház is – óriási önfeláldozással működik a jelenlegi támogatási struktúrák között. Ezzel szemben a MAGMA részben intézményesen beágyazott: fenntartója Kovászna Megye Tanácsa, és a Székely Nemzeti Múzeum alegységeként működik. Ez az intézményi háttér székhelyet és alapfizetést biztosít a munkatársak egy részének, ami jelentős támogatást nyújt a fenntarthatóság szempontjából.
Fotó: MAGMA
E beágyazottságra alapozva a jövőre nézve egy új célt is megfogalmaztak: szeretnének létrehozni egy kutatási laboratóriumot, egyfajta mini kutatóintézetet, amely a modern és kortárs művészet területén a korábbi generációk kevéssé kutatott művészeti tevékenységeit dolgozná fel. Miklós Szilárd hangsúlyozta, hogy ebben a szegmensben nagy hiány van a szakemberekből, mivel az elméleti oktatás sem elég naprakész, és rendszerint maguk a művészek próbálják meg önerőből fenntartani az intézményeiket és feldolgozni kulturális örökségüket.
Az újonnan létrehozandó kutatási részleg első projektje az AnnART Performansz Fesztivál archívumának feldolgozása lesz, egy nyertes pályázat támogatásával. Ez a fesztivál, melyet a Szent Anna-tó mellett rendeztek meg 1990 és 1999 között, Miklós Szilárd szerint országos szinten is katalizátorszerepet töltött be, és jelentős hatással volt a helyi kulturális életre. Az archívum feldolgozása révén szeretnék e fesztivál örökségét közkinccsé és a kollektív emlékezet részévé tenni.
– magyarázza, hozzátéve, hogy számukra a legfontosabb talán, hogy kialakult egy közösség. Látogatók, alkotók, diákok, művészek, tanárok – akik ehhez a meghatározó élményhez rendszeresen visszatérnek. „Ez az, ami valóban hosszú távú hatás” – tette hozzá Kispál Attila.
Egyeztetés Ütő Gusztáv képzőművésszel az AnnArt fesztivál anyagainak digitalizálása kapcsán
Fotó: MAGMA
Az alapítók azt is leszögezték, hogy a kortárs művészet Erdélyben sokszor küzd a „láthatatlansággal”, de az olyan terek, mint a MAGMA, bizonyítják: van igény az újra, a bátorra, a gondolkodtatóra. És ameddig ez az igény jelen van, addig lesz MAGMA is.
A MAGMA története nem csak egy intézmény története – hanem egy közösségé is. Művészek, kurátorok, látogatók, tanárok és diákok, mind hozzátettek valamit ehhez a tizenöt évhez. Az alapítók számára ez az egyik legnagyobb eredmény: hogy létrejött valami, ami több egy helyszínnél, és időnként „otthona” lehet a kortárs gondolatoknak, a kérdéseknek, a vizuális kísérleteknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptemberben adják át a bánsági Csák (Ciacova) város egykori középkori várának felújított tornyát, a csáki kulát.
Romániából összesen 12 szálláshely került be a Michelin Guide ajánlottjai közé, melyek közül kilenc Bukarestben található, a három vidéki helyszín közül pedig csupán egy Erdélyben.
A világ legmodernebb lőporgyárát építi meg a Brassó megyei Viktóriavárosban a román állam a Rheinmetall német fegyvergyártó vállalattal partnerségben – jelentette be a gazdasági minisztérium.
Minősített lopás vádjával vették őrizetbe a nagyszalontai rendőrök egy 26 éves, helyi illetőségű férfit, aki készpénzt és bankkártyákat lopott.
Egy hónappal azután, hogy az önkormányzat képviselője a Krónika megkeresésére sikeresnek nevezte a tömegközlekedési megállók tetejének „zöldövezetté” alakítására irányuló kísérleti projektet, kiszáradt a varjúháj a kísérleti buszmegállóban.
Három férfit vettek kedden őrizetbe a Marosvásárhelyi Bűnügyi Nyomozóiroda rendőrei egy lakásbetörés nyomán. A Kolozs megyéből származó elkövetők több mint 30 000 eurót loptak el egy marosvásárhelyi idős ember lakásából.
Nagyvárad újabb közlekedési eszközökkel bővítette járműparkját: megérkezett az ötödik villamos a kilencből, amelyeket a PNRR keretében szereztek be.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Idén is rengeteg ember volt kíváncsi a Kolozsvári Magyar Napok boros rendezvényeire. A Borutcában esténként hömpölygött a tömeg, sokan kóstolták a finom nedűket. Videós riportunkban pincészetek képviselőit és fogyasztókat szólaltattunk meg.
Három évvel azután, hogy végleg leállították a Déva melletti marosnémeti hőerőművet, az egykor „Maros csillagaként” emlegetett energetikai óriás új életre kel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!