Az 1956-os emlékmű a pécskai Szentháromság-parkban, a római katolikus templom szomszédságában
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő egyik legnagyobb romániai koncepciós eljárás volt a Szoboszlay Aladár római katolikus pap nevével fémjelzett Szoboszlay-per. Több százan kerültek a vádlottak padjára, 47 személyt kiáltottak ki bűnösnek, őket összesen több mint 1300 év börtönbüntetésre vagy kényszermunkára ítélték. A temesvári születésű plébánost, aki többek között Aradon és Pécskán is szolgált, koholt vádak alapján 1958. szeptember elsején kilenc társával együtt kivégezték. Sírhelyük ma sem ismert.
2024. október 23., 08:012024. október 23., 08:01
2024. október 23., 09:282024. október 23., 09:28
Az '56-os magyar forradalom leverését Romániában is megtorlások követték. A diktatúra megdöntésére irányuló törekvésekkel szimpatizáló értelmiségieket nemzetiségre való tekintet nélkül meghurcolták. Emellett az államhatalom és a titkosrendőrség, a hírhedt Securitate etnikai feszültségek szítására, a magyar közösség állambiztonsági veszélyként való beállítására is használta a leszámolást. A Szoboszlay-per egyik kutatója Jámbor (volt Péterszabó) Ilona, az aradi In memoriam 1956 Egyesület elnöke, aki 2002-ben az '56 után 57-en a temesvári perben című könyvében meg is jelentette az addig ismert és kutatható dokumentumokat, illetve elbeszéléseket.
– ismertette a szerző.
Szoboszlay és társai hittek abban, hogy demokratikus úton megdönthető a diktatúra: választásokkal, amelyeken több párt is indulhat, ők pedig egy kereszténydemokrata munkáspárt alapjait tették le. „Ezt több embernek is bemutatták, románokat is bevontak, tehát ez az ember tényleg szervezkedett, de egy békésebb, demokratikusabb rendszerre készülve” – fűzte hozzá Jámbor Ilona.
Ekkor következett be Magyarországon az 1956-os forradalom, ami után Romániában is példát akartak statuálni, hogy az értelmiségiek ne merjenek szervezkedni a pártállam ellen.
– sorolta.
Az elítéltek nevei a pécskai emlékművön
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Idén volt 66 éve, hogy a tíz fővádlottat agyonlőtték. 1958. szeptember elsején éjjel, tizenegy óra és éjfél között végezték ki az elítélteket: Szoboszlay Aladáron kívül Huszár Józsefet, Kónya Istvánt, Lukács Istvánt, Tamás Imrét, Tamás Dezsőt, Orbán Istvánt, Orbán Károlyt, Ábrahám Árpádot és Alexandru Fîntînarut.
„Nem lehet tudni a kivégzés helyét sem, mert az aradi börtönből elvitték őket valahová. De a jegyzőkönyvekből az derült ki, hogy a temesvári börtön emberei voltak a végrehajtók. Az 1990-es évek elején készítettem egy interjút Epstein egykori aradi börtönorvossal, és ő tagadta, hogy köze lett volna a kivégzéshez, ellenben azt mondta, hogy mielőtt az ítéletet végrehajtották, meg kellett állapítania róluk, hogy egészségesek, vagyis alkalmasak a kivégzésre” – emlékezett vissza Jámbor Ilona.
A dokumentálás során, szintén az 1990-es években, egy bizonyos Gajdó Tibor nevű hadbírót is felkeresett a szerző.
– mesélte a Szoboszlay-per kutatója.
„1964-ben, amikor a politikai foglyokat kiengedték a börtönből, néhai Ferencz Béla Ervin atya szárhegyi ferences szerzetes Tornyára, a szülőfalumba került. 1957-ben születtem, kicsi voltam, de az összes gyerek közül én voltam a kedvence. Amikor Kolozsvárra jártam egyetemre, ő is oda került a ferences templomba, s az ő íróasztalánál tanultam a politikai gazdaságtant meg ehhez hasonló dolgokat. Hazajöttem, s geológus lévén a kőolajiparban dolgoztam, de mivel gyerekkorom óta írogattam a Jóbarátnak, Előrének, Ifjúmunkásnak, Utunknak, felkértek, hogy legyek az Előre tudósítója. 1987-től lettem újságíró, s amikor megbukott a rendszer 1989-ben, megkérdeztem Ervin atyát, hogy miért is volt börtönben. Azt monda, járj utána. Így kerültem kapcsolatba az üggyel, persze ő hozott kapcsolatba az egykori elítéltekkel” – idézte fel Jámbor Ilona.
Az aradi Alsótemetőben 2018-ban végeztek kutatásokat az áldozatok után
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A nagy érdeklődéssel követett eseményen jelen volt néhai Vekov Károly történész, nyugalmazott kolozsvári egyetemi docens, a Szoboszlay-per elhivatott kutatója, aki 2020 októberében hunyt el 74 éves korában. Akkor így nyilatkozott Szoboszlay Aladárról:
Nem járt sikerrel a hatvan évvel ezelőtt kivégzett Szoboszlay Aladár és társai földi maradványait rejtő sírhely feltárását célzó ásatás az aradi Alsótemetőben. A kutatás újabb megbízható információk hiányában nem folytatható.
Vekov Károly szerint bebizonyosodott: hamis a legfőbb vád, ami a peranyagban szerepelt, hogy fegyveres felkelést szítottak volna. Szoboszlay papként próbálta tenni a dolgát, és amikor rájött, hogy erre nem képes, akkor úgy vélte, csak politikai úton lehet ezen a helyzeten változtatni. A román kommunista diktatúra felismerte, hogy nem egyszerű lázongásról van szó: a lelkész komoly geopolitikai programot dolgozott ki, ezért példát statuálva, egy koncepciós per végén hazaárulás vádjával kivégezték kilenc társával együtt.
Jámbor Ilona és néhai Vekov Károly egy 2014-es pécskai megemlékezésen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A per anyagának a kutatása a kommunista rendszer megdőlése, 1989 után vált lehetővé, és Vekov Károly azért foglalkozott ezzel, mert „ennyit megérdemelnek, mert nemhogy a román, de még a magyar társadalom is alig tud valamit róluk.” Az egykori pap több mint 300 oldalt kitevő politikai „szöveggyűjteményét” Vekov Károly rendezte kötetbe. Az Áldozatok és áldozottak című könyvet a Magyar Pen Club adta ki, és 2019 decemberében Aradon is bemutatták.
Szoboszlay aladár néhai római katolikus plébános
Fotó: Vekov Károly archívumából
A kötetből kiderül, hogy Szoboszlay kereszténydemokratának és szocialistának is tartotta magát, de utóbbinak a szociális érzékenységű vonatkozás miatt nevezte magát. Magántulajdon-párti volt, és nem fogadta el a kommunista felfogást az állam és az egyén viszonyáról – szerinte az egyén, az emberi érték számított a legfontosabbnak a világon, és mindent annak kellett alárendelni, nem pedig fordítva. A néhai pap elképzelései alapján visszaszolgáltatták volna a földbirtokokat 500 hektárig, a gyárakat pedig nyugati mintára, részvényes rendszerben működtették volna. Az általa elképzelt konföderáció pedig a kossuthi Dunai-konföderációnak egy tovább gondolt változata, és a nemzetek közötti egyenlőségre – szavai szerint paritásra – épült volna.
Ifj. Lukács István remélte, hogy előkerülnek az édesapja földi maradványai, hogy megadhassa neki a végtisztességet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A 2018-as aradi temetői kutatásoknál jelen volt az egyik pécskai elítélt, Lukács István Németországban élő fia, ifj. Lukács István, aki tizenhárom éves volt, amikor apját kivégezték. Elcsukló hangon emlékezett vissza arra, hogy édesanyját a három gyerekkel az utcára tették, gyakorlatilag kisemmizték őket. Elmondta, hogy
Ifj. Lukács István román válogatott kosárlabdázó volt, Bukarestben a Dinamót és a Rapidot is erősítette. Elmesélte, hogy a román fővárosban találkozott egy akkor már agg Securitate-tiszttel, aki 1956 és 1960 között Aradon tevékenykedett, s elmondta neki, hogy az apját és a többieket a „Szeku” aradi pincéjében végezték ki, és az Alsótemetőben hantolták el a tetemeket, de nem tudta, pontosan hol. Ifj. Lukács István remélte, hogy Aradon megtalálják édesapja földi maradványait, és akkor megadhatta volna neki a végtisztességet.
Az In memoriam 1956 Egyesület több emléket is állított az elítélteknek Pécskán és Aradon. Néhai Lukács István pécskai házán emléktáblát helyeztek el, Karácsonyi István minorita atyának az Arad-belvárosi minorita templom előcsarnokában látható az emléktáblája, 2013. március 15-én pedig a pécskai Szentháromság-parkban állítottak emlékművet, amelyen a tíz kivégzett és a 47 börtönre ítélt neve olvasható. Szoboszlay az emlékmű melletti templomban szolgált, Lukács Istvánon kívül pedig Huszár József is pécskai volt, ezért is volt indokolt a helyszínválasztás.
Néhai Ferencz Béla Ervin atya a pécskai emlékmű 2013-as avatásán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az emlékmű avatásán néhány túlélő, illetve a kivégzettek leszármazottainak egy része is jelen volt. Sokan azt mondták, hogy az emlékmű lelki megnyugvást ad nekik, mert a mai napig sem tudják, hogy hol földelték el szeretteiket, ezért úgy tekintenek a pécskai csonka gúlára és az azon látható bronz rózsára (a budapesti néhai Dinnyés László képzőművész alkotására), mint az elítéltek végső nyughelyére.
Mindennek ellenére Jámbor Ilona fájdalommal állapította meg: 1956 emlékezete nem olyan erős az erdélyi köztudatban, mint az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcé, sem a politikai, sem a civil szféra nem fordít rá kellő figyelmet.
A börtönben elhunyt Karácsonyi István minorita atya emléktáblája az aradi minorita templomban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával bűnvádi eljárást indított a temesvári katonai ügyészség Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán. A nyomozó hatóság szerint még életben van néhány felelős.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
szóljon hozzá!