Fotó: Barabás Ákos
Magán egészségbiztosítóhoz irányíthatnánk az államnak fizetett járulék egy részét egy törvénytervezet szerint, mely a parlamenti szakbizottságok asztalán van. A kezdeményező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint az alapellátást érintő elgondolás az elmúlt évtizedek legátfogóbb egészségügyi reformját eredményezné Romániában. A változtatás a szó szoros és átvitt értelmében is egészséges versenyhelyzetet teremtene az érintett szolgáltatók körében, ez pedig csakis a betegek javát szolgálná – vallják az ötletgazdák.
2024. február 14., 20:352024. február 14., 20:35
A kezdeményezés értelmében az adófizető polgárok kérvényezhetnék, hogy bruttó fizetésük egészségbiztosítási részének egy bizonyos hányadát ne az államkasszába utalják, hanem egy magán egészségbiztosítási pénztárhoz irányítsák. Az átutalandó összeg a minimálbér esetén fizetendő járulék 50 százalékát tenné ki, és akkor sem nőhetne, ha az illető többet keres: ez esetben a különbség továbbra is az állami költségvetést, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (CNAS) „gazdagítaná”.
A tervezet szerint a magán egészségbiztosítót is választó személy ugyanúgy az állami rendszer részese, CNAS-biztosított marad, ingyenes kezelést kaphat a krónikus betegek számára létrehozott országos programokban vagy a sürgősségi ellátásban. Az alapellátás további szolgáltatásait azonban már egy magán egészségügyi vállalkozás végezhetné, intézhetné, fedezhetné.
A kezdeményezőket idéző Hotnews hírportál beszámolója szerint Claudiu Năsui, az USR parlamenti képviselője úgy fogalmazott, elfogadása esetén a törvény ösztönözné a versenyhelyzetet az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények körében, a konkurencia, a szabad választás biztosítása pedig minőségnövekedést eredményezne. A magánkórházban kezelt páciens – felár ellenében – az alapellátáson túli szolgálatatásokat is igénybe vehetne, mint például gyorsabb hozzáférés egy-egy beavatkozáshoz-kezeléshez vagy magasabb szintű bent fekvési körülmények. A magán egészségbiztosítót választók bármikor visszatérhetnének teljes egészében az állami rendszerbe.
az állami hozzájárulás mellett a társadalombiztosítás egy részét magánnyugdíjalaphoz irányítják. Azonban míg itt a második pillér kötelező, és a hozzájárulás 4,75 százalékát teszi ki, az egészségbiztosításra vonatkozó új tervezet opcionálisként vázolja a lehetőséget.
Két fontos változtatáson esett át január elsejei kezdettel a romániai nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjalap, és mindkettő a mostani hozzájárulók, leendő nyugdíjasok érdekeit szolgálja.
Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter szerint kezdeményezésük a rendszerváltást követő legnagyobb egészségügyi reformot eredményezné Romániában; hasonló súlyú következményekkel bíró változtatást legutóbb akkor eszközöltek, amikor engedélyt adtak magánkórházak létesítésének. „Projektünk révén a magánklinikák és -kórházak már nem csak a tehetősek számára lennének elérhetők – akik megengedhetik maguknak, hogy kétszer fizessenek az egészségért –, hanem mindenkinek. Keresettől függetlenül bárki választhatna az egészségügyben” – jelentette ki az USR képviselője.
Párttársa, Adrian Wiener orvos, a képviselőház egészségügyi szakbizottságának tagja úgy fogalmazott, bár csökken a páciensek száma, a kiadások egyre csak nőnek, miközben „a minőség egyáltalán nem javult”. Mégpedig szerinte azért, mert a CNAS állami monopolhelyzetben van, „senkinek sem érdeke, hogy bármin változtasson”.
hiszen – választási szuperévről lévén szó – a kormánykoalíció tagjai, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szokásosnál is nehezebben karolnak fel „külsős” kezdeményezéseket. Ráadásul a tervezet jelentős pénzösszegeket vonna el az amúgy is lyukakkal teli, ezer sebből vérző állami költségvetésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!