Útmutató. Egy jelképes kilométerkövet állítottak fel a román–szerb határ azon pontján, ahová az új átkelőt tervezik
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Újabb szégyenletes rekordokat döntöget egy nyugat-romániai autópálya: tizenkettedszer is tovább tolták a Temesvár–Belgrád-sztráda itteni szakasza megvalósíthatósági tanulmányának leadási határidejét. Így azzal „dicsekedhetnek” az A9-es elképzelői, hogy ez az előzetes munkafázis hosszabb ideig eltarthat, mint maga az építés. A nem mindennapos totojázás már csak azért is kiemelkedő még a közismert romániai viszonyok ismeretében is, mert a két országot összekötő aszfaltcsík – mely a Nyugat-Balkán és Dél-Európa közötti közúti kapocs felé is utat nyitna – könnyű, sík terepen futna, ráadásul éppen a közlekedési miniszter „választókörzetében”.
2024. január 10., 09:592024. január 10., 09:59
A határon átívelő, évtizedek óta várt és tervezett összeköttetésről – hosszas várakozások után – 2022 júniusában született hivatalos megállapodás a két ország között, a dokumentumot a két szakminiszter, Sorin Grindeanu és Tomiszlav Momirovics írta alá. Eszerint Románia autópályát épít Temesvártól a határig, Temesmóra térségéig, amit összekapcsolnak a határmenti vajdasági település, Versecvát (Vatin) és a szerb főváros között mintegy 65 kilométeren át húzódó gyorsforgalmi úttal (ennek nagy része még szintén tervezés alatt áll).
A romániai részen 73 kilométeren keresztül húzódó A9-es megvalósíthatósági tanulmányának elkészítési jogát még jóval korábban, 2020 márciusában ítélték oda a Search Corporation nevű amerikai–román tervezőcégnek, az iratcsomót eredetileg 2022 májusában kellett volna leadni – emlékeztetett összeállításában az Economedia.ro portál. Ez azonban nem sikerült – nem csak elsőre, hanem sokadjára sem. A közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) a minap tizenkettedik alkalommal is jóváhagyta a határidő meghosszabbítását, amelyet immár 2024 októberére tűztek ki. Annak ellenére, hogy Sorin Grindeanu az elmúlt év végén azt ígérte, nem lesz több halasztás.
Házi feladat. Sorin Grindeanu (jobbra) a határon átívelő gyorsforgalmi összeköttetésről szóló megállapodás aláírásakor
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Egyébként ellenzéki, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) korábban a szállításügyi minisztériumot vezető politikusai szerint messze nem csak a tervezőcég a felelős a történésekért. Ugyanis a helyi és központi hatóságok sokáig nem tudtak zöld ágra vergődni a legelfogadhatóbb útvonal tekintetében, majd – Grindeanu 2021. novemberi miniszteri kinevezése után – jó ideig folyt a vita arról, milyen besorolást kapjon az aszfaltcsík, autópályát vagy gyorsforgalmit építsenek. Közben pedig emelgetni kellett a tanulmány elkészítésére szánt összeget is.
Egyébként az A9-es autópálya a dél-erdélyi A1-esből ágazódik majd le Temesremete térségében, és Gyüreg, Vejte érintésével „érkezik meg” a szerb határra, Temesmóra mellett, ahol új gyorsforgalmi határátkelő létesül, a meglévő közútitól nem messze. A két ország illetékeseinek tavaly május végi egyeztetése nyomán egy jelképes kilométerkövet is felállítottak a határ azon pontján, ahová az új átkelőt tervezik.
További gyakorlati előrelépés azóta nem történt, csupán újabb és újabb halasztások. A totojázás többszörösen zsenáns lehet a szociáldemokrata (PSD) közlekedési miniszternek, hiszen Temes megyében választották parlamenti képviselővé. A 2017-ben a kormányfői tisztséget is betöltő Grindeanu miniszterelnökként is beszélt a Temesvár–Belgrád-sztráda projektjéről, amely akkori beszámolója szerint a szerb fél „érdektelensége” miatt nem haladt előre.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Azóta történtek előrelépések, de messze nem olyan ütemben, mint maga Grindeanu is szerette volna. Akit amúgy Marcel Ciolacu jelenlegi kormányfő éppen a sztrádamegvalósítások miatt dicsér folyamatosan.
hiszen a partiumi aszfaltcsík ügye – romániai viszonylatban – villámgyorsan halad előre, hamarosan kiírhatják a versenytárgyalást a kivitelezési jog odaítélésére. Mint ismeretes, Nagyszalonta térségében itt is gyorsforgalmi összeköttetést biztosítanak Magyarország és Románia között. Ez lenne a negyedik ilyen „kapocs”: először 2015-ben adták át a magyar M43-as és az A1-es autópályát összekötő utat (Csanádpalota–Nagylak II.), majd 2020-ban a magyar M4-es sztrádát és az A3-ast kötötték össze egy átkelővel (Nagykereki–Bors II.). A tervek szerint Csenger és Óvári térségében épülhet meg a harmadik, mely Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó autóúttal.
Ugyanakkor – ha megépül a szerbiai rész is – a Belgrádtól elágazó sztrádahálózat révén pályakapcsolatot teremt a Nyugat-Balkánnal és Dél-Európával.
Az év végére összesen körülbelül 81 új kilométernyi autósztráda, illetve gyorsforgalmi út nyílt meg a forgalom előtt Romániában.
Nem kezdődhetnek el a sztrádaépítési munkálatok a legnehezebb – leszerződött – romániai szakaszon sem, mivel a Nagyszeben–Pitești-autópálya Bojca (jelenleg egy kisebb megszakítással idáig vezet Nagylaktól az A1-es dél-erdélyi sztráda) és Cornetu közötti 31 kilométeres részének építője nem készült el határidőre a földmunkálatokat megelőző tervezési teendőkkel.
A Pro Infrastruktúra Egyesület beszámolója szerint a cég munkatársai sok helyen nem kaptak engedélyt belépni a nyomvonalon található, magán- és köztulajdonban lévő erdőkbe. Az Alpokat idéző magaslatokon számos helyen ki kell vágni a fákat vagy el kell költöztetni őket, miközben többtucatnyi viaduktot, hidat és 7 alagutat kell építeni.
A 4,2 milliárd lejbe kerülő szakasz megépítésére eredetileg 50 hónapot írtak elő, amelynek most kellene elrajtolnia. A pesszimista verzió szerint azonban megtörténhet, hogy 2030-ig sem készül el az aszfaltcsík, ami uniós előírásokkal is szembemegy, hiszen a szakasz a 4-es páneurópai folyosó része, a kiemelten fontos kontinentális utaknak pedig az évtized végéig el kell készülniük.
Fotó: Haáz Vince
Eközben büntetésre számíthat a Brassó és Ploiești között tervezett autópálya első, Feketehalom és Keresztényfalva közötti szakasza megvalósíthatósági tanulmányát elkészítő cég, mert nem adta le időben a szükséges dokumentációt, így tavaly nem tudták kiírni a versenytárgyalást a kivitelezésre. Hasonló késést jegyeztek a Comarnic–Ploiești-szakaszon is. A teljes, 112,7 kilométeres táv megvalósíthatósági tanulmányát eredetileg 2024 szeptemberére kellett volna elkészíteni, ám nemrég egészen 2026 januárjáig tolták ki a határidőt. Szakemberek szerint megtörténhet, hogy a hatóságok nem kezelik prioritásként a sztráda megvalósítását.
a már meglévő dél-erdélyi pálya Marzsina és Holgya között hiányzó szakaszán (Lugos és Déva között) közelebb kerültek az alagutak megépítését lehetővé tévő engedély megszerzéséhez, miután év végén kikerült az állami erdőalapból a nyomvonalon található, 18,48 hektáros fás terület. A kivitelezési szerződés 2022. októberi megkötésekor összesen 45 hónapot írtak elő a munkálatokra, azonban máris késéseket jegyeznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfő este a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján mondott beszédet a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünnepséget követően a Krónika munkatársának nyilatkozott arról, hogy milyen élményekkel tér vissza az anyaországba.
A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.
Kigyulladt egy üzlethelyiség tetőszerkezet keddre virradóra Parajdon. A lángok két közeli vegyesboltban és egy tömbház két lakásában is károkat okoztak – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!