Szerintük az oktatási törvény célja kellene legyen, hogy általános keretet adjon az oktatásnak, nem pedig részletkérdéseket szabályozzon és politikai csatározások színterévé tegye azt. A diákszervezetek úgy vélik, az iskolákban folyó oktatást a tanárok szakmai kompetenciájára kell bízni, a tantervnek kell meghatároznia az oktatás tárgyát, célját és módszertanát, nem pedig a rövid időszakonként változó politikai széljárásnak.

„Felháborítónak tartjuk, hogy a tanügyi intézmények függetlenségét választások előtti hatalmi játékok írják felül! A tanszabadság, az egyetemi autonómia alapvető, törvény által garantált jog, amit semmilyen körülmények között nem lehet és szabad korlátozni!” – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásban. Közölték, nem fogadják el, hogy egyes politikusok „személyes meggyőződése felülírja a világszinten elfogadott és elismert teóriákat”. Úgy vélik, egyetlen tudományos elméletet sem lehet és nem szabad betiltani; azok tudományos szempontú vizsgálata és vitája az egyetemek és a kutatóintézetek feladata.

„Elborzaszt minket, hogy 2020-ban olyan törvénytervezetet fogad el a parlament, amely a kommunizmus gyakorlatát eleveníti fel: előírják, ki mit gondoljon és azt is, hogy ki miben higgyen. Az átpolitizált tudomány semmi jóra nem vezet, ahogy a tiltás sem megoldás. Hosszú távon olyan precedenst teremthet, ami sérti az oktatás szabadságát, és nyomást gyakorol, illetve befolyásolni akarja a tudományos és akadémiai közösséget” – vélekednek a magyar diákszervezetek, hozzátéve: kiállnak a tanuláshoz való jog, valamint a tanügyi intézményeket megillető autonómia mellett.

A hazai média egy része ezt úgy értelmezte, hogy a törvényhozó testület az egyetemeknek is megtiltotta a genderelmélet oktatását, és ezzel megsértette az egyetemi autonómiát. Az indítványt a Traian Băsescu volt államelnök által védnökölt jobbközép Népi Mozgalom Párt (PMP) egyik honatyája, Vasile Cristian Lungu Kolozs megyei képviselő terjesztette be, aki ortodox teológiát végzett Zilahon, és az Egyesült Államokban is tanult pszichológiát. A kezdeményező kifejtette, a genderelmélet azt népszerűsíti, hogy egy gyermek megválaszthatja a saját nemét, amely akár eltérő lehet a biológiai nemétől.

A jogszabályt a jobbközép párt mellett a szenátusban többséggel rendelkező balközép Szociáldemokrata Párt (PSD) is támogatta, a kormányzó, szintén jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig tartózkodott. Ebben az esetben a szenátus ügydöntő jogkörrel rendelkezett, hiszen korábban a képviselőház is elfogadta a jogszabályt, így Klaus Iohannis elnöknek kell kihirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjen.