Fotó: Forrás: Krónika Live
Ha már bevállalták a hatóságok az iskolai teszteltetés ódiumát, nem ezt a módszert kellett volna választani – vélte a Krónika Live adásában dr. Fejér Szilárd.
2021. december 07., 19:212021. december 07., 19:21
A közösségi hálózatokon széles körben olvasott „járványnaplót” is publikáló vegyész-kutatót, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam egészségügyi központ laboratóriumának vezetőjét a videópodcast kedd esti kiadásában Rédai Attila és Rostás Szabolcs újságírók kérdezték.
Elhangzott: a nyálmintán alapuló gyorsteszteknek nagyon alacsony a hatékonysága a koronavírus-fertőzöttség kimutatására, gyakorlatilag szinte csak akkor képes pozitív eredményt produkálni, amikor már hemzsegnek a vírusok a nyálban. Viszont ha pozitív lesz a diákon végzett teszt eredménye, akkor azt valószínűleg a PCR-teszt is meg fogja erősíteni, ugyanis nem jellemző, hogy ezek a tesztek fals pozitív eredményeket produkálnának. Fejér Szilárd szerint viszont a legnagyobb veszély a nyálmintás tesztekkel kapcsolatban az, hogy hamis biztonságérzetet adhat akkor, amikor már esetleg fertőzött, sőt tüneteket is produkál a diák, de a gyorsteszt negatív eredménye láttán mégis iskolába küldik a szülők.
Az első iskolai gyorstesztelés eredményeit látva azonban mégis kellemesen csalódott Fejér Szilárd, bevallása szerint nem számított ennyi pozitív eredményre, mint amennyiről beszámoltak.
– fogalmazott a kutató. Szerinte a sokkal hatékonyabb megoldás az kellett volna legyen, hogy az orrgaratból vett minta alapján gyorsteszteljék a diákokat, ennek ugyanis sokkal nagyobb az érzékenysége. Rámutatott:
ez nem egy nagy ördöngösség. Ebben a formában, ahogy Romániában használják, az iskolai tesztelés hasznosságát inkább abban lehet mérni, hogy a szülők megbarátkozhatnak a gyorstesztek használatával, illetve a társadalom általában megbarátkozhat a széleskörű tesztelés fogalmával. A szülők várható ellenkezését pedig szerinte azzal lehetne kivédeni, hogy aki nem ért egyet az orrgaratos mintavétellel, annak a gyereke online kellene tanuljon, a személyes jelenléten alapuló oktatás csak a tesztek alapján lenne lehetséges.
A műsort a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet visszanézni.
A Pro Agricultura Egyesület az Országos Magyar Diákszövetséggel közösen ösztöndíjpályázatot hirdet a 2025–26-os tanévben.
A 165,7 millió lej értékű aradi beruházás határidőre elkészült, de a hídavató elmaradt, mivel a szerkezeten szemmel látható deformációk jelentek meg még az ünnepélyes megnyitó előtt, így az önkormányzat nem vette át.
Szeptemberben adják át a bánsági Csák (Ciacova) város egykori középkori várának felújított tornyát, a csáki kulát.
Romániából összesen 12 szálláshely került be a Michelin Guide ajánlottjai közé, melyek közül kilenc Bukarestben található, a három vidéki helyszín közül pedig csupán egy Erdélyben.
A világ legmodernebb lőporgyárát építi meg a Brassó megyei Viktóriavárosban a román állam a Rheinmetall német fegyvergyártó vállalattal partnerségben – jelentette be a gazdasági minisztérium.
Minősített lopás vádjával vették őrizetbe a nagyszalontai rendőrök egy 26 éves, helyi illetőségű férfit, aki készpénzt és bankkártyákat lopott.
Egy hónappal azután, hogy az önkormányzat képviselője a Krónika megkeresésére sikeresnek nevezte a tömegközlekedési megállók tetejének „zöldövezetté” alakítására irányuló kísérleti projektet, kiszáradt a varjúháj a kísérleti buszmegállóban.
Három férfit vettek kedden őrizetbe a Marosvásárhelyi Bűnügyi Nyomozóiroda rendőrei egy lakásbetörés nyomán. A Kolozs megyéből származó elkövetők több mint 30 000 eurót loptak el egy marosvásárhelyi idős ember lakásából.
Nagyvárad újabb közlekedési eszközökkel bővítette járműparkját: megérkezett az ötödik villamos a kilencből, amelyeket a PNRR keretében szereztek be.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
1 hozzászólás