Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
Bajka Márta Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön szerette meg a kézműveskedést, a népművészetet, majd útja a magyarországi Nádudvarra vezetett a textilek iránti szerelem jegyében. A huszonéves lány ma már többszörösen elismert alkotó, aki álmokkal, tervekkel telve néz a jövőbe.
2023. november 11., 17:112023. november 11., 17:11
A sepsiszentgyörgyi Bajka Márta nem egy divatos szakmát választott magának: a huszonéves lány szövéssel foglalkozik, és nem is akárhogyan, hiszen tavaly Junior Prima, idén pedig a Népművészet Ifjú Mestere díjjal ismerték el Magyarországon alkotásainak minőségét, eredetiségét, munkájának alaposságát, pontosságát.
A jelenleg kétlaki életmódot folytató, Sepsiszentgyörgyön és Magyarországon élő Bajka Márta elmesélte, hogy már gyerekkorában, kamaszkorában is szeretett kézműveskedni, a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány nyári táboraiban és hetente zajló foglalkozásain gyakorolta többek között a nemezelést.
Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
„Gyakorlatilag a Guzsalyas Alapítvány táboraiban nőttem fel. Később két évig rendszeresen, szakkör jellegűen jártam Tóth-Birtan Tinkához nemezelni. Ez tulajdonképpen meghatározta a textil iránti vonzalmam, azt, hogy ebbe az irányba menjek tovább tanulni” – idézte fel, hozzátéve, hogy amilőtt döntést hozott volna, hogy pontosan merre folytassa tanulmányait, szüleivel egy körút keretében végigjárták a lehetséges helyszínekrt, egyetemeket Temesvártól és Kolozsvártól kezdve Budapestig és Nádudvarig. Tóth-Birtan Tinka, a Guzsalyas Alapítvány vezetője ajánlotta neki a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégiumot, ahol ő maga is tanult.
– mesélte, felidézve, hogy a mestere kapcsán, aki megtanította az elkövetkező két évben a mesterség rejtelmeire, már az első pillanatban úgy érezte, mintha már ismerné, már látta volna álmában, és ez egy jóleső biztonságérzetet, meghittséget áradt belőle.
„Nagyon egyértelmű volt, hogy ez az, amit szeretnék, annak ellenére, hogy azelőtt csak egész kis tárgyakat szőttem, de vásznat soha, szövőszéken soha” – fogalmazott. Azt is felidézte, hogy a tanulási folyamat eleje nem volt mindig egyszerű, meg kellett értenie, hogy sok idő elsajátítani az alapokat, például a felvetést – ami egy nagyon hosszas folyamat –, és csak, ha már biztosan birtokolja az alapokat, akkor alkothat olyan dolgokat, amelyekről álmodozik. Hozzátette, hogy persze, akik napi szinten szőnek, ma már gyakran gépi felvetést használnak, de azért tudni kell a kézi felvetést is. „Hamar beláttam, hogy sokkal összetettebb ez az egész szövési folyamat, mint ahogy elképzeltem” – ismerte el.
A családja egyébként nagyon támogatta a választását, de azért édesanyja gyakran elmondja neki, hogy fontos több lábon állni, és ennek fényében, amíg meglesz a saját műhelye, Bajka Márta igyekszik minden lehetőséget megragadni, magyarországi és erdélyi megrendeléseket is fogadni. Hozzátette, hogy természetesen a környezetében sokan kételkedtek a döntésében, sokan nem értettek, hogy egy értelmiségi szakma helyet miért egy mesterséget választ, de ennek ellenére ő kitartóan hisz az álmaiban, terveiben.
Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
A tanulmányai alatt még csak az iskolában tudott szőni, de ma már otthon is, hiszen vásárolt egy használt szövőszéket – újan elég borsos ára van ezeknek az eszközöknek. Elmondta, hogy a szövőszék nem túl jó „társ”, ha az ember például albérletet keres, illetve egy-egy költözés során, hisz bonyolult megszervezni a méretes tárgy költöztetését. Sokféle terméket készít: táskákat, övtáskákat, van, hogy székely ruhához sző anyagot, illetve a babahordozó kendők nagyon kelendő portékái. Már a tanulmányai idején is készített ilyeneket, ezek által kereste meg a szövőszék árát is.
Szerinte egyébként Erdélyben és Magyarországon egyaránt van egy olyan vásárlóréteg, melynek van igénye a termékeire (és más, hasonlóan igényes kézműves portékákra), csak a termékek változnak, hisz Székelyföldön nagy igény van a hagyományőrzéshez kapcsolódó árura (mint például a székely szoknya vászna), míg Magyarországon a mindennapi használati tárgyak kelendőek.
„Sok régi darabot nézek, tanulmányozok, izgalmas megpróbálni azokat újraszőni, de eladásra a modernebb irány inkább alkalmas, illetve abban több kreativitást tudok kiélni” – vélekedik, hozzátéve, hogy bár még nem jutott el addig, hogy a szövésre a modern művészet egyik lehetséges útjaként tekintsen, mint oly sokan például a hetvenes, nyolcvanas években, de idővel azt sem tartja kizártnak.
Eddig erdélyi, illetve Kárpát-medencei minták alapján dolgozott, de a jövőben szeretne azért utazni, hogy más, a szövésben remekelő népek mintakincsét is megismerje. A közeljövőben Izlandra tervez ellátogatni, hogy szőtteseket tanulmányozzon, de a bakancslistáján Mexikótól Svédországig sok ország szerepel.
Fotó: Bajka Márta személyes archívuma
A díjai kapcsán elmesélte, hogy a Népművészet Ifjú Mestere címre még tavaly jelentkezett, de akkor nem kapta meg, idén pedig jelölte őt valaki, nem ő maga pályázott, így teljes meglepetésként érte az elismerés. A Junior Prima díjazás jelölés alapján zajlik, csak egy héttel azelőtt tudta meg, hogy ő is jelölt, így a díj váratlan volt, de nagyon pozitív visszajelzésként élte meg. „Nagyon-nagyon megerősített abban, hogy jó úton járok és hogy érdemes ezt csinálnom. Nagy motivációt jelentett, hogy folytassam – összegezte Bajka Márta.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!