Szórványösszefogás a magyar oktatásért: vegyes családból származó gyerekek is magyar tagozatra járnak Székelykocsárdon

Bede Laura 2019. július 21., 09:57 utolsó módosítás: 2019. július 21., 13:17

Diáklétszám-növeléssel sikerült elérnie a székelykocsárdi Cserevár Egyesületnek, hogy a község Simion Lazăr Általános Iskolájában a következő tanévben is megmaradjon a tanintézet magyar tagozata. A Fehér megyei településen a pedagógusok önkéntesen vállalták az ingázó tanulók délutáni oktatását, Csegezi Edit Zsuzsanna polgármester ugyanakkor szórványkollégium létrehozásában látja a hosszú távú megoldást.

Megmutatják magukat. A székelykocsárdi általános iskola magyar, roma és román diákjai büszkén vállalják nemzeti hovatartozásukat Fotó: Facebook.com/Școala Gimnazială Simion Lazăr Lunca Mureșului

Az anyanyelvű oktatás megmaradásáért küzd a székelykocsárdi magyarság, hiszen a Fehér megyei településen a csökkenő gyermeklétszám miatt tavaly fennállt annak a veszélye, hogy megszüntetik a tanintézet magyar tagozatát. 2018-ban a helyi Simion Lazăr Általános Iskolában összevonták az 5–8. osztályt, ezért néhány szülő átíratta gyerekét a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba, a székelykocsárdi tanintézetben maradt általános iskolás diákoknak pedig nehéz volt egy időben leadni a tananyagot.

Rájöttünk, valamit tennünk kell annak érdekében, hogy a következő tanévben ez a helyzet megváltozzon. Ekkor jött az ötlet, hogy a Cserevár Egyesületünk pályázzon kisbuszra, amely a környező, magyar iskolával nem rendelkező településekről szállítsa Székelykocsárdra a gyerekeket”

– vázolta az előzményeket a Krónika megkeresésére Csegezi Edit Zsuzsanna, a három megye – Fehér, Kolozs és Maros – találkozásánál fekvő település polgármestere. A korábban a Cserevár Egyesületet is irányító elöljáró hozzátette, tavaly nyáron többek között aranyosgerendi, hadrévi, harasztosi, maroscsúcs–koppándi családokat látogattak meg, és sikerült 12 magyar gyereket áthozni az ottani román tagozatokról.

Ugyanakkor a székelykocsárdi pedagógusok elvállalták, hogy délutánonként önkéntesen oktatják ezeket a diákokat, akiknek a többéves iskolai románnyelv-használat után nehézséget okozott magyarul tanulni. „Eleinte arra gondoltunk, hogy szórványkollégiumot kellene kialakítani, viszont az általános iskolásokon kívül elemistákat is ingáztattunk, és

a szülők azt kérték tőlünk, hogy ne bentlakásba vigyük a gyerekeket, hanem naponta iskolába, majd haza. Így ebédet, délutáni oktatást és szállítást ajánlottunk nekik”

– részletezte lapunknak a polgármester. Kifejtette, hosszú távon ez nem a legjobb megoldás, hiszen a kisbusz napi kétszáz kilométert tesz meg, száz kilométert a Maros egyik oldalán, százat pedig a másik oldalon.

A polgármester arról is beszámolt, hogy a református egyház tulajdonában levő ingatlanok egyikét már felújították, most egy másik épületen dolgoznak. Előbbiben valósul meg a délutáni oktatás, míg a másik épületet 20–25 férőhelyes bentlakássá szeretnék alakítani. „Ha ezek a gyerekek beilleszkednek a kocsárdi környezetbe, lehet, hogy itt maradnának például télen, amikor nehezebb az ingázás” – mutatott rá Csegezi Edit Zsuzsanna.

Hasznos időtöltés a vakációban is. A Cserevár Egyesület nyaranta ingyenes angol nyelvtábort szervez a székelykocsárdi gyerekeknek

Van igény az anyanyelvű oktatásra

A Cserevár Egyesületnél ma is aktívan tevékenykedő elöljáró elmondta, a gyermeklétszám növelésével sikerült elérniük, hogy a 2019–2020-as tanévtől az általános iskolában csak az 5–6., illetve 7–8. osztályt vonják össze. Hozzátette, az elemi is összevonva működik két tanerővel – a 0–1–2. osztály, illetve a 3–4. osztály –, akárcsak az óvodai képzés. Az oktatás minden szinten magyar nyelven zajlik.

Annak ellenére, hogy az 1950 lelkes Székelykocsárd lakosságának mindössze 25–27 százaléka magyar – a település ötven százaléka román, közel harminc százaléka roma –, igény mutatkozik a magyar nyelvű oktatásra.

Csegezi Edit Zsuzsanna szerint a vegyes családból származó gyerekek közül sokan magyar tagozatra járnak, az iskolának jó hírneve van, a diákok kiváló tanulmányi eredményeket érnek el. „Ha megszüntetnék vagy teljesen összevonnák az 5–8. osztályt, fennállna az a lehetőség, hogy a vegyes családból származó gyereket nem Nagyenyedre ingáztatnák, hanem átíratnák román tagozatra.

Próbálunk gazdaságilag és oktatásügyileg is megoldást találni, mert úgy tűnik, ez egy olyan fordulópont, amely meghatározza a magyar iskola sorsát”

– hangsúlyozta a polgármester. Hozzátette, jelenleg egyre több diák jelentkezik a kocsárdi iskolába, ezért a Bethlen Gábor Alaptól megpályázott kisbuszon kívül szükség lenne még egy járműre.

A Cserevár Egyesület mindaddig, amíg valamilyen gazdasági tevékenységet el tud indítani és önfenntartóvá válni, támogatókat keres a szórványprojekt működtetésére.

Csegezi Edit Zsuzsanna (jobbra) szerint a kocsárdi általános iskola diákjai kiváló tanulmányi eredményeket érnek el Fotó: Facebook.com/Székelykocsárdi Cserevár Egyesület

Nehéz helyben tartani a fiatalokat

Egyébként az Aranyos és a Maros találkozásánál fekvő Székelykocsárdon a lakosság legnagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik, illetve sokan a környező településekre ingáznak, ugyanis 60 kilométerre található Gyulafehérvár, Kolozsvár és Marosvásárhely is. Sok fiatal a továbbtanulás céljával elköltözött a faluból, és a munkahelyhiány miatt nem tért vissza.

A fiatalokat nagyon nehéz itthon tartani. Ha nincs a képzettségüknek megfelelő munkalehetőségük, nem maradnak itt”

– részletezte Csegezi Edit Zsuzsanna. Kifejtette, a lakosság nagy része fűszerpaprikát termeszt, és szeretnének egy mezőgazdasági egyesületet létrehozni, mert úgy könnyebben nyújthatnának be pályázatot és értékesíthetnék a termékeket.

Ezen kívül közbirtokosság is működik a községben, amelynek 80 magyar és 10 román család a tagja. Kétszáz hektár legelő áll a tulajdonukban, és a tervek között szerepel, hogy marhákat vagy juhokat tenyésszenek. „Ha gazdaságilag kicsit fellendül a helyzet, akkor nem kell mindig a pályázati kiírásokra várni, hanem megpróbálnánk a közbirtokosság jövedeleméből támogatni a bentlakást és az iskolát” – fogalmazott Székelykocsárd polgármestere.

Egyesület, amely tervez és szervez

A székelykocsárdi Cserevár Egyesület 2014-ben jött létre, mottója: „A ház több a tervnél, a cselekedet több a szónál!” A szervezet főbb célkitűzései: a szórványban élő székelykocsárdi magyar közösség hagyományainak megőrzése és átadása a fiatalabb generációnak; a hátrányos helyzetben levő gyerekek, fiatalok segítése tanulmányi ösztöndíjakkal, ingyenes angol nyelvtáborral, néptánc- és népzenetáborral; kulturális programok szervezése; interetnikus projektek – román, magyar és roma közösségeknek szóló közös programok szervezése; helyi termelők, mezőgazdászok és állattenyésztők továbbképzése.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat