A szentté avatott, 1968-ben elhunyt Pio atyának emeltek szobrot Nyárádremetén
Fotó: Szucher Ervin
A 20. század egyik legnagyobb szentjének tartott olasz katolikus pap, Pio atya egész alakos szobrával gazdagodott a Maros megyei Nyárádremete. A hívek, barátok és ismerősök a műalkotással és a plébános 60. születésnapjára íródott kötettel kedveskedtek a hétvégén Köllő Gábornak.
2021. május 07., 17:492021. május 07., 17:49
Meglepetést szereztek a 60. életévét töltő plébánosuknak a nyárádremetei hívek, illetve a távolabbról érkezett barátok és ismerősök a hétvégén. A templom, a plébánia és az ifjúsági ház határolta zöldövezetben a Remetén született és Szovátán élő faragóművész, Máthé László alkotását állították fel, amely Pietrelcinai Szent Pio Francesco Forgionét, közismertebben Pio atyát ábrázolja, amint vállán a keresztet cipeli.
II. János Pál pápa a szentek sorába iktatta Pio atyát 2002-ben. Az 1887-ben született és 81 évesen elhunyt olasz római katolikus papnak és kapucinus szerzetesnek közvetlen módon ugyan semmi köze nincs Nyárádremetéhez, közvetve viszont igen. „Magyarország olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országunkra” – így szól az a múlt század derekán elhangzott prófécia, amelyet az olasz papnak tulajdonítanak.
Azon szentté avatottak közé tartozott, akik paranormális képességekkel rendelkeztek. Egybehangzó tanúvallomások százai igazolják, hogy Szent Pio atya a bilokáció különleges isteni ajándékával rendelkezett, vagyis egyszerre két helyen is jelen tudott lenni. Csodás látogatásai, bilokációi közt tartják számon, amikor „belépett” a kommunista rezsim börtönében raboskodó, megkínzott, megalázott bíboros-hercegprímáshoz, Mindszenty Józsefhez.
A látogatás után fogalmazott úgy, hogy már látta az ördögöt, mert az, amit a főpappal tesznek, ahogy összetörték, megalázták, ördögi. Pio atya tudta, hogy mit élt át Mindszenty, ahogy azt is, hogy a levert 1956-os forradalom után egyszer eljön a feltámadás, és Magyarországra dicsőséges jövő vár Európa szívében. A számos halandó számára hihetetlennek tűnő paranormális képesség Pio atya szentté avatásának dokumentációs irataiban is szerepel.
Nyárádremete plébánosa ugyan nem találkozott az 1968-ban San Giovanni Rotondóban elhunyt atyával, Szent Pio mégis jelen volt az életében. Mint lapunknak mesélte, egy olaszországi és San Marinó-i zarándokút alkalmával valaki arra a gyóntatószékre hívta fel a figyelmét, ahol sokáig a kapucinus szerzetes gyóntatott.
– idézte fel élete két, rendkívül nehéz szakaszát Köllő Gábor. Az ünnepelt azt is elmesélte a Krónikának, hogy káplán korában, 1990-ben a marosvásárhelyi belvárosi plébánián felkereste Pio atya valamikori legjobb barátja, Padre Andrea. Az olasz kapucinus szerzetes azt kérdezte az akkor még nagyon fiatal paptól, hogy tudja-e, hogy innen indul majd el Európa szellemi megújulása? „Akkoriban nem fogtam fel, mit akar ezzel mondani, és nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget a gondolatnak” – mondta el Köllő Gábor, noha abban az időben maga is hozzájárult a változáshoz.
Később, 1990. február 10-én szintén ő volt az, aki százezer, könyvvel és gyertyával utcára vonuló és az anyanyelvi jogokért némán tüntető magyarral együtt imádkozott. A nyárádremetei szobor leleplezése előtt a hívek Isten házába hívták papjukat, ahol ünnepi műsor keretében köszöntötték. Az alkalomra íródott A jóság határútjai című vaskos kötettel kedveskedtek Köllő Gábornak, a könyv negyvenhárom egyházi és világi szerzője közül sokan személyesen is megtisztelték a nyárádremetei eseményt.
Érdekes módon a könyv ötlete egy magyar evangélikus lelkész, Nánási Sámuelé volt, a kezdeményezést felkarolta unitárius kollégája, Sándor Szilárd és két újságíró, lapcsaládunk munkatársai, a református Nagy-Bodó Tibor és e sorok római katolikus vallású írója, ezzel akár véletlenszerűen is igazolva az erdélyi ökuménizmus összefogó erejét. Hogy mivel érdemelte ki igazán az egykori marosvásárhelyi káplán, majd szászfenesi plébános, kolozsvári professzor, jelenlegi nyárádremetei plébános ezt a különleges figyelmet? „Nem tudom – szólt Köllő Gábor rá jellemző szerény válasza. – Talán azzal, hogy az én ajtóm mindig nyitva áll az emberek előtt?”
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
szóljon hozzá!