A szentté avatott, 1968-ben elhunyt Pio atyának emeltek szobrot Nyárádremetén
Fotó: Szucher Ervin
A 20. század egyik legnagyobb szentjének tartott olasz katolikus pap, Pio atya egész alakos szobrával gazdagodott a Maros megyei Nyárádremete. A hívek, barátok és ismerősök a műalkotással és a plébános 60. születésnapjára íródott kötettel kedveskedtek a hétvégén Köllő Gábornak.
2021. május 07., 17:492021. május 07., 17:49
Meglepetést szereztek a 60. életévét töltő plébánosuknak a nyárádremetei hívek, illetve a távolabbról érkezett barátok és ismerősök a hétvégén. A templom, a plébánia és az ifjúsági ház határolta zöldövezetben a Remetén született és Szovátán élő faragóművész, Máthé László alkotását állították fel, amely Pietrelcinai Szent Pio Francesco Forgionét, közismertebben Pio atyát ábrázolja, amint vállán a keresztet cipeli.
II. János Pál pápa a szentek sorába iktatta Pio atyát 2002-ben. Az 1887-ben született és 81 évesen elhunyt olasz római katolikus papnak és kapucinus szerzetesnek közvetlen módon ugyan semmi köze nincs Nyárádremetéhez, közvetve viszont igen. „Magyarország olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országunkra” – így szól az a múlt század derekán elhangzott prófécia, amelyet az olasz papnak tulajdonítanak.
Azon szentté avatottak közé tartozott, akik paranormális képességekkel rendelkeztek. Egybehangzó tanúvallomások százai igazolják, hogy Szent Pio atya a bilokáció különleges isteni ajándékával rendelkezett, vagyis egyszerre két helyen is jelen tudott lenni. Csodás látogatásai, bilokációi közt tartják számon, amikor „belépett” a kommunista rezsim börtönében raboskodó, megkínzott, megalázott bíboros-hercegprímáshoz, Mindszenty Józsefhez.
A látogatás után fogalmazott úgy, hogy már látta az ördögöt, mert az, amit a főpappal tesznek, ahogy összetörték, megalázták, ördögi. Pio atya tudta, hogy mit élt át Mindszenty, ahogy azt is, hogy a levert 1956-os forradalom után egyszer eljön a feltámadás, és Magyarországra dicsőséges jövő vár Európa szívében. A számos halandó számára hihetetlennek tűnő paranormális képesség Pio atya szentté avatásának dokumentációs irataiban is szerepel.
Nyárádremete plébánosa ugyan nem találkozott az 1968-ban San Giovanni Rotondóban elhunyt atyával, Szent Pio mégis jelen volt az életében. Mint lapunknak mesélte, egy olaszországi és San Marinó-i zarándokút alkalmával valaki arra a gyóntatószékre hívta fel a figyelmét, ahol sokáig a kapucinus szerzetes gyóntatott.
– idézte fel élete két, rendkívül nehéz szakaszát Köllő Gábor. Az ünnepelt azt is elmesélte a Krónikának, hogy káplán korában, 1990-ben a marosvásárhelyi belvárosi plébánián felkereste Pio atya valamikori legjobb barátja, Padre Andrea. Az olasz kapucinus szerzetes azt kérdezte az akkor még nagyon fiatal paptól, hogy tudja-e, hogy innen indul majd el Európa szellemi megújulása? „Akkoriban nem fogtam fel, mit akar ezzel mondani, és nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget a gondolatnak” – mondta el Köllő Gábor, noha abban az időben maga is hozzájárult a változáshoz.
Később, 1990. február 10-én szintén ő volt az, aki százezer, könyvvel és gyertyával utcára vonuló és az anyanyelvi jogokért némán tüntető magyarral együtt imádkozott. A nyárádremetei szobor leleplezése előtt a hívek Isten házába hívták papjukat, ahol ünnepi műsor keretében köszöntötték. Az alkalomra íródott A jóság határútjai című vaskos kötettel kedveskedtek Köllő Gábornak, a könyv negyvenhárom egyházi és világi szerzője közül sokan személyesen is megtisztelték a nyárádremetei eseményt.
Érdekes módon a könyv ötlete egy magyar evangélikus lelkész, Nánási Sámuelé volt, a kezdeményezést felkarolta unitárius kollégája, Sándor Szilárd és két újságíró, lapcsaládunk munkatársai, a református Nagy-Bodó Tibor és e sorok római katolikus vallású írója, ezzel akár véletlenszerűen is igazolva az erdélyi ökuménizmus összefogó erejét. Hogy mivel érdemelte ki igazán az egykori marosvásárhelyi káplán, majd szászfenesi plébános, kolozsvári professzor, jelenlegi nyárádremetei plébános ezt a különleges figyelmet? „Nem tudom – szólt Köllő Gábor rá jellemző szerény válasza. – Talán azzal, hogy az én ajtóm mindig nyitva áll az emberek előtt?”
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
szóljon hozzá!