Az Erdélyi Zsidók Múzeumává, koncertteremmé és kulturális térré alakítják a Máramaros megyei kisváros rég használaton kívüli zsinagógáját
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
Felújítják, az Erdélyi Zsidók Múzeumává, koncertteremmé és kulturális térré alakítják át a Máramaros megyei Szinérváralja régóta használaton kívüli zsinagógájának épületegyüttesét. A projektbe bekapcsolódik az Asociația Maramureș Heritage egyesület is, amelynek elnökét, Cotos Robertet kérdeztük a felújításról.
2024. október 11., 08:032024. október 11., 08:03
A Nagybányán működő Asociația Maramureș Heritage (Máramarosi Zsidó Örökség) elnevezésű civil szervezet több projekten keresztül ismerteti meg a ma már elenyésző, a két világháború között még jelentős számú zsidóság történetét. Ebbe a tevékenységbe illeszkedik bele az is, hogy bekapcsolódnak a szinérváraljai zsinagóga felújításába és múzeummá, koncertteremmé és kulturális térré való átalakításába. A városka a Szamos jobb partján, Máramaros megye nyugati peremén fekszik, Nagybányától 26 kilométerre északnyugatra, Szatmárnémetitől 36 kilométerre délkeletre.
A zsidóság emlékei a szinérváraljai temetőben, a városban ma már senki nem vallja magát zsidónak
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
A város egykori zsinagógájának felújításáról a jewish-heritage-europe.eu honlapon is megjelent nemrég képes beszámoló a Jewish Heritage Europe (JHE) egyik munkatársának a helyszínen tett látogatása nyomán. A felújítási munkálatok folyamatban vannak, a 2,4 millió eurós projekt keretében alakítják az Erdélyi Zsidók Múzeumává az épületet. Cotos Robert, az Asociația Maramureș Heritage elnöke a Krónika megkeresésére elmondta,
A zsinagógát a kommunizmus évei alatt raktárként használták
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
„Még időbe telik, amíg elkészülnek a felújítási munkálatok, a múzeum kialakítására előre láthatóan majd csak másfél-két év múlva kerülhet sor. A felújítást a helyi polgármesteri hivatal és Románia kormánya finanszírozza. A tervek szerint itt fog helyet kapni az Erdélyi Zsidók Múzeuma, ezen kívül kulturális központnak és koncertteremnek is helyet ad az egykori zsinagóga” – mondta az egyesület elnöke. Hozzátette,
A város 2019-ben szerezte meg a romos zsinagógaépület tulajdonjogát, és már 2021 áprilisában közzétette a projekt terveit, beleértve a költségbecslést is. A cél az, hogy építészeti szempontból a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálják a zsinagóga 1904-es, építéskori állapotát, de korszerű technikát és berendezéseket építsenek be – olvasható a zsido.com honlapon.
A szinérváraljai zsidó temető bejárata. A város mintegy 615 fős zsidó lakosságát 1944-ben Auschwitzba deportálták
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
„Fontos kiemelni, hogy a szatmárnémeti zsidó közösség a projekt fő partnere, ugyanis Szinérváralja régen Szatmárhoz tartozott.
Hozzátette, a tágabb környezetben Szilágysomlyón működik egy holokauszt-múzeum, a szinérváraljai múzeum pedig a nagyváradi zsidó múzeum példáját szeretné követni, ahol az Asociația Maramureș Heritage egyesület már szervezett kiállítást 2022-ben.
Az egykori zsinagóga tetejét kicserélik, az oldalfalakat felállványozták. Az egyesület adatai szerint a szinérváraljai zsidó közösség a 18. század végétől kezdve létezett, a város a 20. század első felében a zsidó nyomdászat egyik fő központjává vált.
A többi Máramaros megyei vidéki temetőhöz képest történelmi és művészeti részletekben kivételesen gazdagnak írják le a szinérváraljai zsidó temetőt
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
A mintegy 615 fős zsidó lakosságot 1944-ben Auschwitzba deportálták; néhányan túlélték, hazatértek és a háború után újjáalapították a közösséget, de végül gyakorlatilag mindenki kivándorolt. A tervek szerint a zsinagóga melléképületét, az egykori kóser hentesüzletet is felújítanák, udvarát pedig közparkká alakítanák át, ösvényekkel, padokkal és szökőkúttal.
Zajlanak a szinérváraljai zsinagóga felújítási munkálatai
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
Az első egy nagy kapualj, belül díszes vaskapuval, héber nyelvű emléktáblával. A kapun belül egy központi ösvény választja el a „modern” sírok két nagy részét, amelyek körülbelül 200-250 követ tartalmaznak. Az elülső kerítés mentén van egy rész a Kohaniták (a zsidó hagyományban a kohaniták Lévi törzsének – léviták – egyik ága, Áronnak, Mózes bátyjának utódai) számára, a nők és gyermekek sírjai pedig elszórtan helyezkednek el az egész területen.
A helyszínen számos obeliszk és egyéb finom márvány- és gránitkő található. Sok kő héber/jiddis és román vagy magyar nyelvű feliratot is tartalmaz.
A szinérváraljai zsidó sírkert.
Fotó: Ruth Ellen Gruber/Jewish Heritage Europe
Máramaros nemcsak népi építészetéről és népviseletéről híres, fontos megismertetni a nagyközönséggel a helyi zsidóság múltját is – mondta el a Krónikának Cotos Robert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!