„Vannak olyan megyék, ahol 7-8 alkalommal változott a helyszín, így nem lehet megvalósíthatósági tanulmányt készíteni, és időben elküldeni a dokumentációt az Európai Bizottsághoz” – mondta a tárcavezető, aki szerint „nagyon nagy a gond”, hisz a regionális szemétlerakóknak már el kellett volna készülniük, hogy bezárhassák a vidékieket.
Hangsúlyozta, a büntetést közösen kell viselni, hisz „miért fizetne a kormány azért, ha egy választott nem tett eleget kötelességének”.
Mint ismeretes, június 16-áig fel kell számolni a vidéki szemétdombokat, a miniszter szerint azonban „ez nem fog megtörténni.” Ugyanakkor úgy vélte, ha „gyorsan cselekszünk”, van esély, hogy az ország megmeneküljön a napi 200 ezer euróra rúgó bírságtól. A tárcavezető és Liviu Rusu, a Beszterce-Naszód Megyei Tanács elnöke tegnap írta alá a regionális hulladéktároló létrehozására vonatkozó támogatási szerződést, a 36 millió eurós beruházás az első az országban, amelyet jóváhagyott és 27 millió euróval támogatott az Európai Unió. A miniszter szerint 33 hasonló projekt létezik még különböző stádiumban.
Hargita megyében például még nem sikerült kijelölni a hulladéktároló helyszínét, a csíkmadarasi tanács ugyanis hétfői ülésén visszavonta a létesítmény befogadására vonatkozó határozatát. „Kell hagyni egy kis időt, hogy csillapodjanak a kedélyek” – értékelte a helyzetet a Krónika kérdésére Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, aki szerint „kicsinyes helyi érdekektől vezérelve” a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi politikusai szítottak ellenkezést a lakosság körében.
A tanácselnök szerkesztőségünkbe is eljuttatta azoknak a szórólapoknak a másolatát, amelyekben a regionális hulladéktároló létrehozása ellen buzdítják a lakosságot. „Kell-e nekünk, hogy mi és az utódaink ettől arrafelé több millió tonna szemét társaságában éljünk?” – teszik fel a kérdést a csíkmadarasi postaládákat elárasztó szórólap szerzői, akik szerint ebből csak annak lesz haszna, aki anyagilag érdekelt a létrehozásában. A röpirat tippeket is tartalmaz, miszerint a tárolót Gyergyó, illetve a Kászonok vidékén kellene megépíteni, de „Felcsíkon nem kell szeméttároló!”
„Néhány felelőtlen, az embereket önös érdekeik szolgálatába állító politikus kivételével, mindnyájan vesztettünk” – fogalmaz Borboly a csíkmadarasi lakossághoz intézett levelében, amelyben arra is kitér, hogy a terv meghiúsulásával a józanság, a tisztánlátás és a párbeszéd szenvedett vereséget. A tanácselnök élesen bírálja az MPP helyi és megyei vezetőit, ugyanis szerinte ezek „heccelték fel” a madarasiakat, hogy ne támogassák a hulladéktározó létrehozásának tervét. A Krónikának azt is kifejtette, hogy a hulladéktározó körüli „cirkusszal” tulajdonképpen a sok illegális földszerzést és erdőirtást próbálták kendőzni a feszültségkeltők.
Mint ismeretes, a Hargita Megyei Tanács az Európai Unió környezetvédelmi ágazati operatív programja keretében megpályázható 30 millió eurós pályázati támogatást szeretné megnyerni, azonban ennek feltétele, hogy szeptemberig elkészüljön a megye hulladékgazdálkodására vonatkozó átfogó dokumentáció. Ennek előfeltétele a regionális hulladéktároló megépítésére alkalmas terület kijelölése, és noha több helyszínt is megnéztek a szakemberek, illetve több helyi tanács is elvi beleegyezését adta a létesítmény befogadására, erre még mindig nem került sor. „Új helyszín még nincs” – szögezte le Borboly, hozzátéve, nem állt el a hulladéktározó létrehozásának tervétől.
Kovászna megyében környezetvédelmi gondot okoz a falusi szeméttelepek felszámolása, illetve az a tény, hogy Lécfalván legkorábban 2012-re készül el az egész megye szemetének befogadására alkalmas környezetbarát hulladéktároló. A 16 hektáros létesítmény húsz évig fogadhatja az egész megye hulladékát. A megyében június közepétől csak a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi lerakó működik majd. A falusi szemétlerakókba már nem hordanak szemetet, azonban a háromszéki polgármesterek többsége arra panaszkodik, az idei költségvetésből nem futja ezek ökologizálására.
Ráadásul a hatóságok azt sem tudják, pontosan hány ilyen létesítmény van. Silviu Novac, a megyei hulladékgazdálkodási rendszert kidolgozó bukaresti tanácsadó cég igazgatója korábban azt mondta, 110 falusi szemétlerakót vettek nyilvántartásba, miközben a környezetvédelmi ügynökség 47 létesítményt tart nyilván.
Gidófalván a négy lerakóból hármat lezártak, földdel borították és füvesítették – számolt be tegnap Incze Réka környezetvédelmi szakember. Az önkormányzat szerződést kötött a sepsiszentgyörgyi Tega Rt. köztisztasági vállalattal, hogy az hetente egy alkalommal elszállítja a községből a háztartási hulladékot. Ennek ellenére Incze szerint a lerakók bezárása óta egyre több szemétkupac jelenik meg a közeli erdőkben, patakmedrekben.
A szakember szerint ugyanis a helyiek az építkezési vagy mezőgazdasági hulladékot inkább felrakják a szekérre, és félóra alatt elviszik és kiöntik valahol, minthogy a Tega Rt.-re várjanak. Az önkormányzatok ugyan jelentős pénzbírságot róhatnának ki a szemétkupacok létrehozóira, sőt a műveletben felhasznált gépkocsit, szekeret és lovat is elkobozhatják, de az emberek a butaságban szolidárisak, így nehéz azonosítani az elkövetőket – mondta Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat igazgatója.
A cég kezdeményezésére létrehozták az Ökosepsi Egyesületet, amely révén távolságtól függetlenül azonos díjszabást és minőséget tudnak biztosítani a csatlakozó települések számára. Az egyesületnek eddig 19 község tagja, Barót és Kovászna városa még nem döntötte el, melyik telepre szállítja majd a hulladékot.
Székelyföld nem lehet a NER játszótere – írta a Tisza Párt elnöke szombati, erdélyi látogatásáról szóló közleményében; a látogatásról videót is feltöltött a Facebook-oldalára.
A jövő héten újraindítják a dévai vár hírhedt, eredetileg csaknem 4 millió euróba kerülő új felvonóját, amelyet tavaly márciusban avattak fel, de mindjárt másnap elromlott, majd többször is üzemképtelenné vált.
Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Egyre nagyobb területet hálóz be Romániában az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírságolórendszer, amely egyelőre mobil sebességmérők révén „szedi áldozatait”, viszont hamarosan több száz fix traffipaxot is kihelyeznek országszerte.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
A békésen alvó, majd a hirtelen telefoncsörgésre felriadó, ettől még kissé öntudatlan nyugdíjas korosztályú személyeket vették „célkeresztbe” a csalók.
A hegyimentő-szolgálat egy „rendkívül fontos” szervezet, amellyel a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya szorosan együttműködik, de a finanszírozása nem a központi hatóságok hatáskörébe tartozik – közölte Raed Arafat, a DSU vezetője.