Székelyföldről a felhők közé: kalandos úton vált pilóta egy sepsiszentgyörgyi fiatalemberből

Székelyföldről a felhők közé: kalandos úton vált pilóta egy sepsiszentgyörgyi fiatalemberből

A háromszéki fiatalember a Wizz Air légitársaság kadétprogramja keretében végezte el a pilótaiskolát

Fotó: Hunyadi Hunor személyes archívuma

Sok kisgyerek álmodozik arról, hogy egyszer pilóta lesz, ám nagyon kevesen vannak, akik az álmukat meg is valósítják. A sepsiszentgyörgyi Hunyadi Hunor egyike ama keveseknek, akik immár rutinosan röpködnek a bonyolult gépmadarakkal szerte a nagyvilágban. A Wizz Air légitársaság 28 éves pilótája mesélt lapunknak az idáig vezető útról, nem mindennapi szakmájáról.

Tóth Gödri Iringó

2024. május 25., 18:092024. május 25., 18:09

Hunyadi Hunor 7-8 éves korában, egy családi nyaralás alkalmával ült először repülőn, sőt betekintést nyert a görög nemzeti légitársaság egyik Boeing gépének pilótafülkéjébe. A kedves, barátságos pilóta megmutatta a rendszerek működését, megengedte neki, hogy a székébe üljön, ezzel mintegy megpecsételve a székely srác sorsát. Attól fogva a sepsiszentgyörgyi gyerek mindenkinek azt mondogatta, hogy ő pilóta lesz, ám szavait senki nem vette túl komolyan, hiszen ez egy tipikus, a gyerekek által gyakran áhított foglalkozás, amiről később a többség kénytelen lemondani.

Hunyadi Hunor azonban kitartott, így az érettségi után édesapjával ellátogatott a pilótákat képző bukaresti akadémiára, ahol viszont azzal szembesült, hogy a képzés nem csak időigényes, hanem körülbelül százezer eurós költséggel jár.

Mivel ezt kifizetni nem volt lehetősége a családnak, megfogalmazása szerint akkor tovább lépett, ám mégsem adta fel az álmát. Kolozsváron kezdett pénzügyet tanulni angolul, majd az ERASMUS-program keretében megfordult Portugáliában és Lengyelországban is. Sorsfordító volt, amikor Lengyelországban meglátott egy plakátot, mely a Wizz Air légitársaság kadétprogramját hirdette. Ellátogatott egy nyílt napra, ahol megismerte a program lényegét, ám azt is megtudta, hogy csak lengyel állampolgárok számára elérhető, ám biztatták, hogy körülbelül egy év múlva Romániában is elindítják.

Hunyadi Hunor várt, és amikor a program elérhető lett, el is látogatott az első, Kolozsváron megtartott nyílt napra, és jelentkezett is a körülbelül hat hónapot felölelő felvételire.

Részt vett interjúkon Bukarestben és Kolozsváron is, írt teszteket angolból, matematikából, fizikából. „Körülbelül 10 ezer jelentkezőből kiválogatták az utolsó tizennyolcat, ha jól emlékszem, és ezek között voltam én is, így kerültem be egy olyan programba, aminek körülbelül 80 százalékát a Wizz Air fizette. Volt egy 20 százalékos önrész is, amit egy szerződés értelmében öt év alatt kell visszafizetni a cégnek. Így kezdődött el a képzésem Nyíregyházán” – idézte fel Hunyadi Hunor, hozzátéve, úgy 10-12 évvel ezelőtt még Romániában is voltak államilag finanszírozott helyek az akadémián, de ma már nincsenek.

Működnek repülős iskolák az országban, ahol mindenki magánúton, úgynevezett moduláris képzésben, azaz több lépésben válhat kereskedelmi pilótává. Magyarországon ha valaki beiratkozik a Nyíregyházi Egyetemen repülőgép-mérnöki szakra, akkor a szak keretében amellett, hogy mérnök lesz, elvégzi a pilótaképzést is.

„Ám attól, hogy valakinek megvan az úgynevezett commercial pilot licence, azaz a kereskedelmi pilóta engedélye, még nem biztos, hogy vonzóvá válik a légitársaságok számára, mert náluk az a kitétel az alkalmazáshoz, hogy legyen minimum 500 repült órája.

Ha valaki elvégzett egy ilyen moduláris képzést, körülbelül 150 és 180 óra közötti repült órája lesz. Tehát még mindig össze kell gyűjtsön körülbelül 300 órát. Ezt általában úgy csinálják, hogy arra a 300 órára oktatók lesznek kisgépekkel, és oktatóként gyűjtik ki az órákat” – magyarázta a pilóta.

Hosszú út a pilótaszékig

A nyíregyházi képzést kevesebb mint 18 hónap alatt végezte el, voltak elméleti órái, a légügyi hatóság által előírt tárgyai, illetve összeggyűjtött 145 repült órát. Először egymotoros géppel tanult meg repülni úgynevezett VFR látási viszonyokban, azaz amikor látás alapján repülnek; megtanult leszállni, felszállni repterekre. Ez volt az első modul, ezt követően privát pilóta lett, majd következett a képzésnek az a fejezete, amelynek során a pilóta speciális sapkát visel, így csak a műszerek segítik a tájékozódásban (IFR látási viszonyok). A következő lépés a többmotoros gépek irányításának elsajátítása volt, majd a következő modulban azt tanulta meg, hogy két ember miként tud, hogyan kell együtt dolgozzon a pilótafülképen.

A sort bezárva Hunyadi Hunor kereskedelmi pilótává vált, és mivel a Wizz Air által elindított programban végezte a képzést, annak végeztével alkalmazták a légitársasághoz.

Ám mielőtt munkába állt, még el kellett végeznie szintén egy, a Wizz Air által finanszírozott úgynevezett típusképzést, amelyen megtanulta az Airbus 320-as gépmadarat irányítani (ez a légitársaság budapesti tréningközpontjában zajlott). A tréning második felében már utasokkal teli gépen, normál eljárások szerint repült egy magasan képzett kapitánnyal, akinek nagy tapasztalata van a tréningek terén.

Hatvan repülés és egy vizsga után lett jogosult és megfelelően képzett arra, hogy felügyelet nélkül, utasokkal repülhessem az illető típusú géppel. Ha a jövőben más légitársasághoz pártolna át, más gépet szeretne vezetni, újabb típusképzést kell elvégeznie, aminek ára 30-40 ezer euró között mozog. Ezt általában a cégek fizetik, majd részletekben levonják az illető fizetéséből.

Egyébként valamennyi géptípusnak akár 8-10 kézikönyve is van, a társaságoknak külön eljárásai, ezeket mind meg kell tanulni.

„Ezek nem csak a technikai dolgokra vonatkoznak, hanem az is le van írva, hogy az utasoknak mikor mit kell mondani, melyek a kötelező utasértesítések (Passenger Announcement), mikor mit kell közölni az utaskísérőkkel. Ezekre mind-mind előírt és szigorú protokollok vannak, és nagyjából minden esetet lefednek ezek a kézikönyvek”

– magyarázta Hunyadi Hunor. A sepsiszentgyörgyi pilóta szerint számára a képzés nem volt kifejezetten nehéz, de közben gyakran érezte, hogy megterhelő, nagyon sok elméleti dolgot tanult, miközben zajlott a gyakorlati képzés is.

Galéria

Hunyadi Hunor egyik nap Svédországba, másnap már Dubaiba repül

Fotó: Hunyadi Hunor személyes archívuma

„Ami tetszett a képzésben, hogy lépésről-lépésre jól fel van építve, jól ki van gondolva, úgyhogy igazából olyanok is meg tudják csinálni, akiknek nincsen technikai előképzettségük, vagy esetleg a középiskolában nem matek-fizikát tanultak” – magyarázta.

Műhely-, azaz fülketitkok

A fiatal repülőgép-vezető jelenleg is folyamatosan jár szimulációs gyakorlatokra, fél évente kötelező részt vennie egy ellenőrzésen, ahol azt figyelik, hogyan járna el, reagálna vészhelyzet esetén, illetve évente egyszer élesben, azaz a repülőgépet vezetve is vizsgáznia kell.

Hunyadi Hunornak jelenleg az otopeni-i repülőtér a bázisa, ami azt jelenti, hogy mindig onnan indul és oda érkezik vissza. Bár kezdetben szeretett volna Kolozsvárra kerülni, mára nagyon megszerette Románia legnagyobb légikikötőjét, ahova a képzés végén kihelyezték.

„Amikor a céghez kerültem, a munkaprogram úgy nézett ki, hogy hat napot dolgoztunk, utána négy nap szabad volt. De mivel a Covid-világjárvány után elég nehézkesen állt helyre az ipar, ez megszűnt. Úgynevezett random beosztásba kerültünk, ami azt jelentette, hogy ahogy a cégnek szüksége volt ránk, úgy osztott be, mondjuk repültünk ötöt, két nap szabad, utána három nap szabad, hatot repültünk, egy nap szabad. De az idén január óta a cég felajánlott egy olyan opciót, hogy aki szeretné, lehet egy úgynevezett öt-négyet választani: repülök öt napot, és utána négy nap szabad. És ezt a beosztási rendet nem változtatják.

Az öt munkanap lehet repülés, illetve lehet standby, ami azt jelenti, hogy elérhető kell legyek, ha kapok egy telefonhívást, miszerint mondjuk egy kolléga lebetegedett, vagy éppen dugóban van, akkor egy órán belül a reptéren kell lennem” – magyarázta, hozzátéve, hogy mindig más útvonalon repül, a rendszer véletlenszerűen osztja ki a járatokat.

Idézet
Egyik nap mondjuk Svédországban vagyok, hideg van, másnap, 12 órával később már Dubaiba szállok le vagy Tenerifén. Úgyhogy ez nagyon változatos, főleg egy ilyen nagy bázison” – ismertette az úti célokat.

Mivel a bukaresti bázison hatszázan dolgoznak, előfordul, hogy egy-egy pilóta kollégájával csak fél év után „kerül össze” újra. Ennek ellenére jó munkakapcsolatok születnek, akár barátságok is, hisz úgy a repülés során, mint az odaút és a visszaút közötti szünetekben nagyon sokat lehet beszélgetni.

Bár már három éve repül, kiemelkedő vészhelyzetben, technikai problémában nem volt része. Mint mondja, egy-egy erősebb turbulencia vagy többször megkísérelt leszállás a pilóták számára rutinnak számít – bár nem feltétlenül kellemes nekik sem.

„Igazából a szimulátorokban találkozunk nagyon bonyolult esetekkel, olyanokkal, melyeket a legtöbb pilóta valószínűleg soha nem tapasztal meg: motorleállás felszállás közben, közvetlenül felszállás után” – tudtuk meg Hunortól. Aki azt is elmondta, hogy a Wizz Air Bukarestből csak olyan helyekre repül, ahonnan aznap haza is térnek – de például ha a bécsi bázis pilótái az Emirátusokba repülnek, onnan nem térhetnek haza aznap, mert túllépnék a megengedett repülési időt, ami maximum 13 óra (plusz két óra hosszabbítás lehet nem várt körülmények miatt) –, illetve attól is függ, hogy mikor kezdik a napi munkát.

Felszállás előtt 70 perccel találkoznak a legénység tagjai, és átbeszélik az időjárást, a reptérre, repterekre vonatkozó információkat, esetleges lezárásokat, átnézik a technikai jelentést, tartanak egy közös eligazítót, megtárgyalva, hogy mennyi lesz a repülési idő, körülbelül hány utasra számítanak.

Változatos, szép és érdekes

Kérdésünkre a fiatal pilóta azt is elmesélte, hogy természetesen vannak repterek, amelyeket a pilóták nem igazán kedvelnek. Például az angliaiakat, ahol gyakran rossz, szeles az idő, illetve vannak gyengén kivilágított, rövid pályák. És vannak légikikötők, amelyeket különösen szeretnek, például a nizzai, ahol nagyon szép a leszállás során eléjük táruló látvány, valamint a görög szigetek, ahol bár rövidek a pályák, de főleg nyáron a környezet szépsége kárpótlást jelent.

„Illetve vannak olyan repterek, amelyek nagyon zsúfoltak, nagyon sok gép van, nagyon sok a mozgás, és akkor ott nem azt mondom, hogy nehezebb, de több odafigyelést igényel az egész eljárás. Például nagyon forgalmas reptér a római Fiumicino, ott két párhuzamos pályán történnek leszállások egyszerre, miközben egy harmadik, mindkettőt átszelő pályán történnek felszállások” – avatott be a körülményekbe a pilóta.

Hunyadi Hunor azt is elmondta,

bár az utazómagasság elérésétől általában a robotpilóta repül, folyamatosan figyelniük kell, a földi irányítással megközelítőleg 10-15 perces időközönként kapcsolatot kell létesíteniük.

„De általában mi csak olyankor avatkozunk be, ha mondjuk az időjárás megköveteli, ha esetleg kapunk egy rövidítést, akkor betápláljuk a gépbe, hogy azt az útvonalat kövesse, ha a magasságot kell váltani, mert egy másik gép elfoglalja azt a repülési szintet, és akkor az irányító úgy dönt, hogy mi változtassunk repülési szintet.

Idézet
A robotpilóta egy harmadik kolléga, aki irányítja a repülőgépet az alapján, amit mi mondunk neki, és nekünk az a dolgunk, hogy figyeljük a munkáját”

– magyarázta.

Hunyadi Hunor egyelőre nem tervez sem típust, sem céget váltani, élvezi a munkáját, a közösséget. Családja is nagyon büszke rá, s bár eleinte a Flightradar nevű weboldalon szorgosan követték, hogy mikor, merre jár, ma már tudják, hogy munkája mondhatni hétköznapi, nem különösen veszélyes.

Nagyon szereti, hogy lehetőség nyílik arra, hogy gyerekek benézzenek a pilótafülkébe, a székébe üljenek, ilyenkor eszébe jut, hogy neki is így kezdődött ez a szerelem.

„A gyerekkori álmok valóra válhatnak. Igen, időbe telik, valószínűleg rengeteg áldozatot igényel, de van rá lehetőség. Én mindenkit bátorítok” – szögezte le, hozzátéve, hogy a Wizz Air az általa is elvégzett képzésen túl nemrég új programot indított annak érdekében, hogy lányokat, nőket is a pilótaszékbe vonzzanak, mivel bár lassan gyarapszik a női kollégák száma, arányosan még mindig alacsony. „Nagyon sok megkeresést kapok fiataloktól, akik kérdéseket tesznek fel, érdeklődnek. El szoktam mondani, hogy mindenkinek tudnia kell, aki pilóta akar lenni, hogy korán keléssel jár, a hajnali három-négy órai kelés a napi rutin része. De ezen kívül minden csodálatos és tényleg olyan munka, aminél jobbat nem tudnék elképzelni: érdekes, változatos, szép” – zárta gondolatait a Krónikának Hunyadi Hunor pilóta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 25., szombat

Vihar vonul végig Erdély nagy részén

Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat húsz megyére.

Vihar vonul végig Erdély nagy részén
Vihar vonul végig Erdély nagy részén
2024. május 25., szombat

Vihar vonul végig Erdély nagy részén

2024. május 24., péntek

Összefogást akarnak, nem beolvadást – Zakariás Zoltán EMSZ-elnök a választásokról a Krónikának

A négy évvel ezelőtti megmérettetéshez képest idén kevesebb erdélyi településen indított jelölteket a június 9-ei, az európai parlamentivel egy időben tartandó helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség. Interjú Zakariás Zoltán EMSZ-elnökkel.

Összefogást akarnak, nem beolvadást – Zakariás Zoltán EMSZ-elnök a választásokról a Krónikának
2024. május 24., péntek

Kiemelni a paraszti gasztronómiát a feledés homályából – székely, szatmári, moldvai étkeket mutatnak be kolozsvári egyetemisták

Románia különböző régiói, többek közt a Székelyföld, Szilágyság, Szatmár, a Mezőség, Moldva is képviselteti magát az egyetemi hallgatóknak köszönhetően a gasztronómiai fesztiválon.

Kiemelni a paraszti gasztronómiát a feledés homályából – székely, szatmári, moldvai étkeket mutatnak be kolozsvári egyetemisták
2024. május 24., péntek

Kelemen Hunor továbbra is várja a PNL magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze az AUR-ral Szatmár megyében

Kelemen Hunor továbbra is várja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze Szatmár megyében a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) egy olyan kampányban, amelynek üzenete: „Harcoljunk a magyarok ellen!”.

Kelemen Hunor továbbra is várja a PNL magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze az AUR-ral Szatmár megyében
2024. május 24., péntek

Pénteken is viharos időjárásra kell készülni több erdélyi, partiumi és bánsági megyében

Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat hat erdélyi, partiumi és bánsági megyére.

Pénteken is viharos időjárásra kell készülni több erdélyi, partiumi és bánsági megyében
2024. május 24., péntek

Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága

Gyulakuta azon kevés erdélyi magyar községek közé tartozik, ahol az utóbbi két népszámlálás között nőtt a lakosság száma, mégpedig közel kétszázzal. Az egykori hőerőművéről ismert községközpontban nagyívű tervek születtek a gazdasági élet fellendítésére.

Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága
2024. május 23., csütörtök

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül

Ismét megnyílik a magyar–szerb–román hármashatár, a hétvégén a magyarországi Kübekházán és a Temes megyei Óbében (Beba Veche) is színes programmal várják az érdeklődőket.

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül
2024. május 23., csütörtök

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben

A magyarság szülőföldön történő megmaradása összetett folyamat, szükség van benne az erős anyaországra, amely rendületlenül áll ki a külhoni nemzetrészek mellett – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Szatmárnémetiben.

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben
2024. május 23., csütörtök

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról

Az észak-erdélyi zsidók elhurcolásának 80. évfordulóján, ma is emlékeztetni kell a társadalmat és az utókort a történelem egyik legsötétebb fejezetére, hiszen az izraeli-palesztin háború kontextusában terjedőben van az antiszemitizmus és a gyűlölet.

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról
2024. május 23., csütörtök

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében

Brassó közelében 61 hektáron rehabilitációs központ épül a lakott területekre bejáró és ott problémákat okozó barnamedvék számára – számolt be csütörtökön a Bizbrașov.ro hírportál.

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében