2011. november 22., 17:332011. november 22., 17:33
A dokumentumot megszavazó és aláíró gyergyószéki küldöttek szerint a székely identitás vállalása nem jelentett volna veszélyt, hiszen a székelyeket a népszámlálás során a magyar etnikum főcsoportjába sorolják. Viszont az, hogy a székelyek nem vállalták identitásukat, eltünteti őket a statisztikákból, ezzel megszűnik az önrendelkezési törekvéseik jogalapja, az autonómiaigény a kisebbségi jogok kategóriájába kerül.
„A három magyar politikai szervezet – az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) –, az SZNT elnöke és az egyházak összefogásával szervezett propaganda, amely a székelyeket identitásuk megtagadására biztatta hazugságokon alapult” – olvasható többek közt az állásfoglalásban.
Az aláírók szerint, azzal, hogy az SZNT megtagadta önazonosságát, elnöke ugyanerre biztatta a tagokat, olyan erkölcsi válságba sodorták a testületet, amelyből az egyetlen kiút a tanács feloszlatása, vagy a név megváltoztatása lenne Székelyföldi Magyarok Tanácsa névre.
Borsos Géza József, a gyergyószéki SZNT alelnöke a Krónikának kifejtette, a kérdést nem lehet elpalástolni, előbb-utóbb meg kell vitatni. Az SZNT hétvégi sepsiszentgyörgyi ülésén a küldöttek többsége arra szavazott, hogy ne olvassák fel az állásfoglalást.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a Krónikának elmondta, nem kívánja kommentálni az esetet, sajnálja, hogy a szavazásra egyáltalán sor került, de azt egy gyergyói képviselő kérte, ülésvezetőként kényszerhelyzetbe hozva őt. Az állásfoglalás már korábban megjelent a világhálón, így aki arra szavazott, hogy ne olvassák fel, pontosan ismerte a tartalmát, mondta Izsák Balázs. Az SZNT elnöke hangsúlyozta, a szervezet egységes, a 2003-ban kijelölt úton halad.
Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke a Krónikának elmondta, az állásfoglalás szembemegy az SZNT statútumával, amely első cikkelyében megfogalmazza, hogy a szervezet tagjai magyarok. Ugyanakkor a vádaskodások nem kímélik a történelmi magyar egyházakat sem, amit a küldöttek többsége elfogadhatatlannak tart, szögezte le Gazda Zoltán.
„Az is a demokrácia megnyilvánulása, hogy a többség nem akarta, hogy az állásfoglalást felolvassák” – tette hozzá Gazda Zoltán. A széki elnök úgy véli, a kezdeményezők radikálisabb módon harcolnának az autonómiáért, de nem tudtak teret hódítani a szervezetben.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Európai uniós támogatásból valósítják meg a tömegközlekedést az Arad megyei Pécskán. A magyar határhoz közeli kisváros két elektromos autóbusz vásárlására, illetve a tömegközlekedési infrastruktúra kialakítására nyert pályázatot.
Látványos fináléval zárult vasárnap este a 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál.
Állandó meghívott tagként képviseli a magyarságot Brassó önkormányzatában Toró Tamás, miután a Cenk alatti városban két egymást követő önkormányzati ciklusban sem sikerült magyar képviselőt bejuttatni a tanácsba.
Elgázolt a vonat egy kerékpárost kedd délelőtt Arad külvárosában – az áldozat belehalt sérüléseibe.
Egy héttagú szatmári bűnbanda ügyében hat romániai megyében és két magyarországi helyszínen is házkutatásokat tartottak kedd reggel a rendőrök. A banki csalásokra szakosodott bűnözők mintegy 3,5 millió lej kárt okoztak különböző bankoknak.
Egyre nehezebben viselik Dicsőszentmárton lakói a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt előálló vezetékesvíz-hiányt. A felháborodást a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság is érzékeli: közölték, hogy „megértik a lakosok fájdalmát és frusztrációját”.
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a nyári napforduló estéjén szervezte meg a az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.