Száműznék a gyengének vélt pedagógusokat

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter azt ígéri: helyettesítőként sem alkalmazhatják az oktatási rendszerben ezentúl azokat a pedagógusokat, akik ötös alatti átlagot értek el a végleges és helyettes pedagógusi állások elnyerésére kiírt vizsgán, sőt azokat sem, akik a helyszínen visszaléptek. Ám a lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint

az intézkedés megkérdőjelezhető, egyrészt mert a vizsga után helyezte kilátásba a miniszter, másrészt a pedagógusokat a végzettségük feljogosítja az állások betöltésére.

További kérdéseket vet fel, hogy ki fogja megtartani az órákat, ha országos szinten közel nyolcezer pedagógus nem alkalmazható.

Ecaterina Andronescu a sajtónak nyilatkozva arra hivatkozott, a vizsga módszertanában szerepel, hogy akik nem kapják meg az átmenőjegyet, nem alkalmazhatók. Elismerte, hogy a módszertan nem tér ki azokra, akik a vizsga első órájában visszalépnek, de szerinte a megszorítást esetükben is alkalmazni kell. Elfogadhatatlannak nevezte a hozzáállást, hogy valaki az utolsó percben visszalép, mert rájön, hogy nem tudja a tételt. „Ha őket engedjük tanítani, hátrányosan megkülönböztetjük azokat, akik maradtak a megmérettetésen, és végül ötös alatti minősítést kaptak. Nem lehet furfanggal kijátszani a rendszert. Rájövök, hogy nem tudom a tételt, visszalépek, és nyugodtan dolgozom szeptembertől helyettesítőként” – dörögte a miniszter. Országos szinten egyébként

a tanári versenyvizsgán 4000-en nem kapták meg az ötös feletti átlagot, 3960-an pedig a vizsga első órájában visszaléptek, erre a módszertan szerint lehetőségük volt.

A tárcavezető azonban leszögezte: nem fordulhat elő, hogy tanárként valaki nem éri el az átmenőjegyet, majd ugyanezt elvárja a diákjaitól.

Ferencz S. Alpár felháborítónak tartja, hogy az oktatási miniszter a szabályokat már nem is a játék megkezdése, hanem annak befejezése után akarja módosítani, ez szerinte következetlenségre, szakmaiatlanságra utal. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) ügyvezető elnöke a Krónikának rámutatott, olyan vizsgarendszert kellene az állásversenyre kidolgozni, amely valós képet nyújt a pedagógiai gyakorlatról, és nem feltétlenül az elméleti tudást méri. Akárcsak a diákok, a tanárok között is vannak ugyanis olyanok, akik nagyon jó, illetve akik gyengébb eredményeket érnek el a vizsgákon, ugyanakkor akadnak pedagógusok, akik kitűnően teljesítenek az iskolában, de rosszabbul a vizsgán. Ferencz S. Alpár közölte, a szövetség nem támogatja a központosított vizsgarendszereket, sem a diákok, sem a pedagógusok esetében. A decentralizáció elve szerint kellene alakítani a közoktatást, több európai modell mintájára a felelősséget és a bizalmat a tanintézetekre bízni, a tanfelügyelőség pedig a törvényességet kellene ellenőrizze, visszaélések esetén a számonkérés lehetne a feladata.

Az ügyvezető elnök igazságtalannak nevezte, hogy azok ne kapjanak állást, akik visszaléptek, hiszen ezt a lehetőséget eddig a minisztérium szavatolta.

– szögezte le a szövetség ügyvezetője. Szerinte bármelyik szakmában előfordul, hogy a vizsgázó rosszul teljesít, ha elméletből elavult, ellentmondásos, nem a gyakorlatra fókuszáló tételt kap. „Nem azért kellene módosítani a rendszert, mert valakik alulteljesítettek, hanem azért, mert azt elemzések, hatástanulmányok alátámasztják. Ez az intézkedés büntető jellegű, nem a problémamegoldásra összpontosít” – összegezte Ferencz S. Alpár.

Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy szerepel a módszertanban, és a tanárok is tudták, hogy aki nem írja meg a versenyvizsgán az átmenőjegyet, az nagy valószínűséggel nem taníthat. Ennek ellenére egyértelműen új helyzet elé állítja a rendszert, és a pedagógusokat is, ha a miniszter beváltja a fenyegetését, és azokat sem engedi dolgozni, akik visszaléptek a vizsga elején. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, nem egyértelmű, hogy akik meggondolták magukat, elbuktak volna a vizsgán. „Több olyan eset van, hogy a szakképzett pedagógusnak megvan a helyettesítő állása, ám időközben kiírunk egy végleges katedrát. Tudja, hogy azt 8-9-es jeggyel tudja elfoglalni. Ha a vizsga kezdetén látja, hogy azt nem írná meg, joga volt visszalépni, erre a módszertan lehetőséget biztosított. Most viszont őket is büntetné a miniszter” – mutatott rá a háromszéki főtanfelügyelő.

Az illetékes problémás megközelítésnek tartja, hogy rendelettel, intézkedéssel megvonják a tanárok alkalmazási jogát egy versenyvizsga eredménye miatt, holott elvégezték az egyetemet, érvényes oklevelük van arra, hogy taníthatnak. Ráadásul

a korábbi években utolsó percben azokat is alkalmazták, akik ötös alatt teljesítettek a vizsgán, ha csak így tudták lefedni az óraszámokat.

„Kik fognak szeptembertől tanítani? Az alkalmazott pedagógusokat nem lehet többletórák megtartására kötelezni. Korai még kijelenteni, hogy válsághelyzet alakul ki, augusztus végén lesz tiszta a kép, hogy milyen mértékben töltődnek fel az állások” – mondta Kiss Imre. Kovászna megyében egyébként 35 vizsgázó lépett vissza, és 39 pályázó nem írta meg az ötöst, 168-an sikeresen vizsgáztak.

A főtanfel­ügyelő rámutatott, hivatalosan még nem kaptak semmilyen utasítást az alkalmazásokra vonatkozóan. Szerinte javítani kell a vizsgarendszert, hiszen a jelenlegi módszer alapján nem lehet kijelenteni, hogy valaki alkalmatlan a pedagóguspályára, mert nem vizsgázott átmenőjegyre. A módszertan szerint a hetes és ennél jobb minősítést elérő tanárok tölthetik be a végleges állásokat, az ötös és hetes közötti jegyre vizsgázók a helyettesítő állásokat.