További kérdéseket vet fel, hogy ki fogja megtartani az órákat, ha országos szinten közel nyolcezer pedagógus nem alkalmazható.

Ecaterina Andronescu a sajtónak nyilatkozva arra hivatkozott, a vizsga módszertanában szerepel, hogy akik nem kapják meg az átmenőjegyet, nem alkalmazhatók. Elismerte, hogy a módszertan nem tér ki azokra, akik a vizsga első órájában visszalépnek, de szerinte a megszorítást esetükben is alkalmazni kell. Elfogadhatatlannak nevezte a hozzáállást, hogy valaki az utolsó percben visszalép, mert rájön, hogy nem tudja a tételt. „Ha őket engedjük tanítani, hátrányosan megkülönböztetjük azokat, akik maradtak a megmérettetésen, és végül ötös alatti minősítést kaptak. Nem lehet furfanggal kijátszani a rendszert. Rájövök, hogy nem tudom a tételt, visszalépek, és nyugodtan dolgozom szeptembertől helyettesítőként” – dörögte a miniszter. Országos szinten egyébként

A tárcavezető azonban leszögezte: nem fordulhat elő, hogy tanárként valaki nem éri el az átmenőjegyet, majd ugyanezt elvárja a diákjaitól.

A játék után módosított szabályok

Ferencz S. Alpár felháborítónak tartja, hogy az oktatási miniszter a szabályokat már nem is a játék megkezdése, hanem annak befejezése után akarja módosítani, ez szerinte következetlenségre, szakmaiatlanságra utal. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) ügyvezető elnöke a Krónikának rámutatott, olyan vizsgarendszert kellene az állásversenyre kidolgozni, amely valós képet nyújt a pedagógiai gyakorlatról, és nem feltétlenül az elméleti tudást méri. Akárcsak a diákok, a tanárok között is vannak ugyanis olyanok, akik nagyon jó, illetve akik gyengébb eredményeket érnek el a vizsgákon, ugyanakkor akadnak pedagógusok, akik kitűnően teljesítenek az iskolában, de rosszabbul a vizsgán. Ferencz S. Alpár közölte, a szövetség nem támogatja a központosított vizsgarendszereket, sem a diákok, sem a pedagógusok esetében. A decentralizáció elve szerint kellene alakítani a közoktatást, több európai modell mintájára a felelősséget és a bizalmat a tanintézetekre bízni, a tanfelügyelőség pedig a törvényességet kellene ellenőrizze, visszaélések esetén a számonkérés lehetne a feladata.

Az ügyvezető elnök igazságtalannak nevezte, hogy azok ne kapjanak állást, akik visszaléptek, hiszen ezt a lehetőséget eddig a minisztérium szavatolta.

– szögezte le a szövetség ügyvezetője. Szerinte bármelyik szakmában előfordul, hogy a vizsgázó rosszul teljesít, ha elméletből elavult, ellentmondásos, nem a gyakorlatra fókuszáló tételt kap. „Nem azért kellene módosítani a rendszert, mert valakik alulteljesítettek, hanem azért, mert azt elemzések, hatástanulmányok alátámasztják. Ez az intézkedés büntető jellegű, nem a problémamegoldásra összpontosít” – összegezte Ferencz S. Alpár.

Ki tartja meg az órákat?

Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy szerepel a módszertanban, és a tanárok is tudták, hogy aki nem írja meg a versenyvizsgán az átmenőjegyet, az nagy valószínűséggel nem taníthat. Ennek ellenére egyértelműen új helyzet elé állítja a rendszert, és a pedagógusokat is, ha a miniszter beváltja a fenyegetését, és azokat sem engedi dolgozni, akik visszaléptek a vizsga elején. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, nem egyértelmű, hogy akik meggondolták magukat, elbuktak volna a vizsgán. „Több olyan eset van, hogy a szakképzett pedagógusnak megvan a helyettesítő állása, ám időközben kiírunk egy végleges katedrát. Tudja, hogy azt 8-9-es jeggyel tudja elfoglalni. Ha a vizsga kezdetén látja, hogy azt nem írná meg, joga volt visszalépni, erre a módszertan lehetőséget biztosított. Most viszont őket is büntetné a miniszter” – mutatott rá a háromszéki főtanfelügyelő.

Az illetékes problémás megközelítésnek tartja, hogy rendelettel, intézkedéssel megvonják a tanárok alkalmazási jogát egy versenyvizsga eredménye miatt, holott elvégezték az egyetemet, érvényes oklevelük van arra, hogy taníthatnak. Ráadásul

„Kik fognak szeptembertől tanítani? Az alkalmazott pedagógusokat nem lehet többletórák megtartására kötelezni. Korai még kijelenteni, hogy válsághelyzet alakul ki, augusztus végén lesz tiszta a kép, hogy milyen mértékben töltődnek fel az állások” – mondta Kiss Imre. Kovászna megyében egyébként 35 vizsgázó lépett vissza, és 39 pályázó nem írta meg az ötöst, 168-an sikeresen vizsgáztak.

A főtanfel­ügyelő rámutatott, hivatalosan még nem kaptak semmilyen utasítást az alkalmazásokra vonatkozóan. Szerinte javítani kell a vizsgarendszert, hiszen a jelenlegi módszer alapján nem lehet kijelenteni, hogy valaki alkalmatlan a pedagóguspályára, mert nem vizsgázott átmenőjegyre. A módszertan szerint a hetes és ennél jobb minősítést elérő tanárok tölthetik be a végleges állásokat, az ötös és hetes közötti jegyre vizsgázók a helyettesítő állásokat.