Elégedetlenségi hullám. Sokaknak nem tetszenek a kijárási korlátozások
Fotó: Rab Zoltán
Egy év után már sokak számára tűnnek egyre elviselhetetlenebbeknek a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett intézkedések, a tiltakozás és a szabályok megszegése viszont nem megoldás a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. Minél nagyobb átoltottság elérése a cél.
2021. március 31., 12:242021. március 31., 12:24
Üllő és kalapács közé került nemcsak a romániai, hanem úgy általában véve a világ valamennyi kormánya a koronavírus-világjárvány miatt, hiszen ha a döntéshozók nem foganatosítanak óvintézkedéseket, a lakosság fele azt mondja, miért nem védik meg az embereket a fertőzéstől, ha pedig korlátozások bevezetéséről döntenek, a lakosság másik fele azt mondja, ezek teljesen észszerűtlenek – értékelt a Krónika megkeresésére Lorenzovici László orvos, egészségügyi közgazdász. Az egyetemi oktató az újabb romániai korlátozások és azok miatt kirobbant tiltakozási hullám kapcsán kifejtette:
Ugyanakkor meglátása szerint méltánytalan a magánszektorral szemben, hogy ebben az időszakban a közalkalmazottak akkor is megkapják a fizetésüket, ha nem dolgoznak. „Az állami szférában is sok helyen csökkent a tevékenység a járványhelyzet miatt, de még csak kényszerszabadságra sem küldték az alkalmazottakat, hogy a bérük 75 százalékát kapják meg. Ez nem méltányos, és nem is tisztességes a magánszektor adófizetőivel szemben, ebből a szempontból is érthető az elégedetlenség” – hangsúlyozta Lorenzovici László.
Hozzátette: Romániában meglepően jó a jelenlegi járványhelyzet, az esetszámok növekedése más országokhoz képest viszonylag lassú. Ezért is gondolja úgy, hogy
„Ez azt is jelzi, próbálják enyhíteni, odázni a megszorításokat, hiszen ezeket az intézkedéseket már korábban is meg lehetett volna hozni. Sőt még azt is figyelembe kell venni, hogy a statisztikákban szereplő összlakosságra számolják a mutatókat, miközben az országban valójában nem él ennyi ember” – fejtette ki a szakértő.
Lorenzovici kitért ugyanakkor arra is, hogy a kórházakban bizonyos osztályokon túlterhelés van, ami nem azért alakult ki, mert most sokkal rosszabb a járványhelyzet, mint a második hullámban, hanem mert most „fentebbről” indult a járvány. Vagyis a tesztszám és az esetszám hasonlóan alakul, mint tavaly októberben, csak akkor az esetszám napi kétezerről indult, ami lazította a nyomást a kórházakon. Most viszont négyezerről indult a növekedés, tehát amikor beléptünk a harmadik hullámba, kisebb volt a kórházakban a szabad kapacitás.
Ez véleménye szerint megoldást hozhat arra, hogy korábban sok orvos nem akart az intenzív osztályon munkát vállalni, arra hivatkozva, hogy az nem az ő szakterülete.
Az egyetemi oktató szerint emellett már rég fel lehetett volna szerelni szubintenzív vagy szubakut terápiás részlegeket, ahogy sok más országban ezt megtették.
– szögezte le a szakértő. Ez – tette hozzá – abból kiindulva is járható út lenne, hogy sok más területen alig van beteg, az orvosok egy részének kevesebb a munkája, így sokan átképezhetők lennének a koronavírusos betegek ellátására. „Kell ehhez egy átfogó törvényi keret, ami megteremti ennek a jogi és szakmai feltételeit” – véli az elemző.
Példaként említette, hogy Magyarországon kétszer is fellépett orvoshiány, amikor a háziorvosok száma csappant meg, egyszerűen eltörölték a korlátozást, hogy szakorvosi képesítésre van szükség. „A labdarúgásban egy csatár védőként, középpályásként is megállja a helyét, a koronavírus kezelésében sincs szükség orvosi csúcsteljesítményre, hiszen vannak protokollok, rutinok, azokat kell alkalmazni” – mutatott rá a szakértő, aki szerint ugyanez érvényes az egészségügyi asszisztensekre is.
– szögezte le Lorenzovici László. Egyúttal arra is kitért, tavaly az orvosok, az egészségügyi szakemberek egy része nem szívesen vállalta a koronavírus-fertőzöttek ellátását, tartva a megbetegedéstől, sokan inkább elmentek nyugdíjba, betegszabadságra. Most viszont létezik a védőoltás, az egészségügyi személyzetnek nem lehet kifogása arra, hogy ne dolgozzon, annál is inkább, hogy a társadalomnak elvárásai vannak.
Ágoston László, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője aggasztónak tartja eközben, és helyteleníti, hogy bizonyos csoportok az utcára vonulnak a korlátozások ellen tiltakozva. A Krónika megkeresésére aláhúzta, a járványt a koronavírus elleni védőoltás fogja megfékezni, de ehhez el kell érni a nyájimmunitást szavatoló szintet. Addig pedig – hangsúlyozta – be kell tartani az óvintézkedéseket, kerülni kell a tömeget, a találkozásokat, tartani kell a távolságot, és viselni kell a védőmaszkot.
Az egészségügyi szakember arról is beszélt, hogy ő maga sem örül a korlátozásoknak. „Kényelmetlenek az intézkedések, de a törvényeket, a szabályokat sem csak akkor tartjuk be, ha a kedvünkre vannak” – szögezte le Ágoston László.
Kérdésünkre rámutatott: előfordulhat, hogy akik most részt vesznek egy tüntetésen, nem betegednek meg, nem lesznek tüneteik, de terjeszthetik a vírust, megfertőzhetnek másokat, akik aztán súlyos állapotban kerülnek kórházba. „Félő, hogy akik védőmaszk nélkül kivonulnak az utcára, máskor sem tartják be az óvintézkedéseket. Ez olyan szempontból is aggasztó, hogy a brit mutáció sokkal gyorsabban terjed, egy hordozó sok embert megfertőzhet” – jelentette ki az egészségügyi szakember.
„A teljes romániai politikai osztálynak fel kell vállalnia a járvány miatt meghozott óvintézkedéseket” – szögezte le megkeresésünkre Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára. Hangsúlyozta,
„A vörös zónás településeken, ha hat órakor bezárnak az üzletek, valószínűleg már munkából hazafele elintézik az emberek a bevásárlást, nem vállalnak be még egy utat, ami tovább növelné a találkozások, a vírus terjedésének esélyét” – ecsetelte Vass Levente.
Hangsúlyozta egyúttal: a korlátozásokat ott vezetik be, ahol aggasztó a járvány-
ügyi helyzet, tehát nincsenek országos megszorítások, nincs általános kijárási tilalom, az óvintézkedések foganatosításakor arra is törekedtek, hogy a végzős évfolyamok diákjai személyesen járhassanak iskolákba.
„Ez senkinek, a politikumnak sem kényelmes állapot, működnek a megyei, helyi szintű katasztrófavédelmi bizottságok, a döntések felelősségét minden politikusnak fel kell vállalnia a helyi önkormányzati képviselőtől a miniszterekig” – összegzett az egészségügyi államtitkár.
Végre konkrét előrelépés történt a Brassó tágabb agglomerációs övezetét, így Háromszéket is kiszolgáló, a vidombáki nemzetközi reptértől a Cenk alatti városon át egészen Sepsiszentgyörgyig „zakatoló” helyiérdekű vasút ügyében.
Az idei év első hét hónapjában több mint 5000 ukrán állampolgár lépte át illegálisan a román határt Máramaros megye hegyvidékén, kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában, amikor több mint 6700 illegális határátlépést jegyeztek.
Büntetőeljárás indított a Bihar megyei ügyészség egy 47 éves tanár ellen, akit kiskorú megerőszakolásával gyanúsítanak. Ugyancsak nemi erőszak gyanújával vettek őrizetbe a napokban egy bukaresti vallástanárt.
Huszonhatmillió forinttal segíti a háromszéki és parajdi természeti katasztrófák kárvallottjait a Magyar Református Szeretetszolgálat.
A két és fél évtizedes hagyomány jegyében megérkezett Nagyváradra Debrecenből négy, a híres Virágkarneválon augusztus 20-án „fellépő” virágkocsik közül a magyar államalapítás ünnepére időzített Magyar Kultúra Napjai elnevezésű rendezvény részeként.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt csütörtökön 11 óra 2 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Mindhárom protestáns egyház – református, evangélikus, unitárius – püspöke jelen volt a Szent Mihály-templomban rendezett közös imaalkalmon, amelyet a városért és a magyar közösségért tartottak a Kolozsvári Magyar Napokon.
Előzetes letartóztatásba került egy 36 éves férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakolt egy néhány napja eltűntnek nyilvánított kiskorút – számolt be szerdán a Kovászna megyei rendőrség.
Két székelyföldi mezőgazdasági szakember kapott Széchenyi Imre Díjat Nagy István agrárminisztertől Szent István ünnepe alkalmából.
A magyarság nem hasonult meg és semmilyen nyomásra nem mond le Szent István értékeiről, megtartotta a keresztény Magyarországot abban a valójában, amelyben az államalapító király ezer évvel ezelőtt ráhagyta – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc Kolozsváron.
szóljon hozzá!