Fotó: Román rendőrség
Bizonyítékokat találtak a rendőrök a több mint kétszáz Máramaros megyei helyszínen tartott pénteki házkutatások során arra, hogy több köztisztviselő jogtalanul jutott pénzhez az ukrán menekültek elszállásolására szánt költségvetési forrásból.
2023. április 01., 20:202023. április 01., 20:20
2023. április 01., 21:222023. április 01., 21:22
Az országos rendőr-főkapitányság szombati közleménye szerint a hatóságok dokumentumokat, mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és jelentős pénzösszegeket foglaltak le. Pénteken Máramarosszigeten, Szaploncán, Aknasuhatagon és további hat Máramaros megyei településen tartottak házkutatásokat.
A közlemény szerint az elszámolások egy részében lakhatatlan, építés alatt álló, nyílászárók és közművesítés nélküli, vagy leromlott állapotú ingatlanokat jelöltek meg a kérelmezők. A vizsgálatok folytatódnak ebben az ügyben.
Az országos rendőr-főkapitányság pénteken jelentette be, hogy összesen 203 helyszínen tartanak házkutatást a Máramaros megyei rendőrök olyan köztisztviselőknél, akik a gyanú szerint magánokirat-hamisítással összesen mintegy 2 millió euróhoz jutottak hozzá jogtalanul az ukrán menekültek elszállásolására szánt költségvetési pénzből.
203 helyszínen tartanak pénteken házkutatást a Máramaros megyei rendőrök köztisztviselőknél, akik a gyanú szerint magánokirat-hamisítással összesen mintegy 2 millió euróhoz jutottak hozzá jogtalanul az ukrán menekültek elszállásolására szánt pénzből.
A mostani egyébként nem az első eset az észak-erdélyi megyében, amikor a hatóságok az ukrajnai menekültek ellátására nyújtott állami támogatások illetéktelen megszerzésének gyanújával vizsgálódnak. Feburár elején mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és pénzt foglaltak le a rendőrök a Máramaros megyei Petrova községben végzett 117 házkutatás nyomán; sz összegek a gyanú szerint az ukrajnai menekültek ellátására tavaly március és november között illetéktelenül felvett állami támogatásból származnak.
Mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és pénzt foglaltak le a hatóságok a Máramaros megyei Petrova községben csütörtökön és pénteken végzett 117 házkutatás nyomán.
A menekültek befogadása – mint arról beszámoltunk – sokak számára jelentős jövedelemforrás, hiszen például egy kétszobás lakás akár ezer eurós bevételt is hozhat a főbérlő számára egy három-négy fős ukrajnai család után, miközben a szabadpiacon legtöbb 300-400 eurós bérleti díjhoz jutna. Többen vissza is élnek ezzel a lehetőséggel, a sajtó és a hatóságok számos esetet feltártak, amikor ingatlantulajdonosok – sok esetben önkormányzati, hivatali alkalmazottak cinkosságával – illetéktelenül jutottak hozzá a menekültek után járó állami támogatáshoz.
Részben anyagi megfontolásból, részben a visszaélések felszámolása végett a román kormány radikálisan módosítani készül az Ukrajnából érkező menekültek támogatási rendszerén. A belügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében az új segélyezési csomag alapján a román állam négy hónapos időszakra 2000 lejt fizetne minden egyedülálló menekültnek, illetve családnak, és ezt az összeget a jogosultak kapnák, nem a főbérlők. A bukaresti hatóságok egy évvel ezelőtt, az ukrajnai háború kirobbanása után rendelkeztek arról, hogy a fegyveres konfliktus sújtotta országból származó menekülteket elszállásoló román állampolgárok személyenként napi 70 lejes támogatásban részesülhetnek. Ennek megfelelően az étkezési költségekhez fejenként 20 lejjel, a szállásköltségekhez 50 lejjel járul hozzá az állam, utóbbit a szállásadók kapják.
Módosulhat az ukrajnai háború elől Romániába menekült ukrajnai személyek anyagi támogatását rögzítő jogszabály, ez ugyanis jelentős összeget emészt fel, ezért a cél az, hogy munkavállalásra ösztönözzék az érintetteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2024-ben visszaesett Romániában az újraerdősített területek nagysága, különösen a tűlevelű és lombos fajok esetében. Összesen valamivel több mint 25 ezer hektárra terjedtek ki az erdőmegújítási munkálatok.
Székelyföld nem lehet a NER játszótere – írta a Tisza Párt elnöke szombati, erdélyi látogatásáról szóló közleményében; a látogatásról videót is feltöltött a Facebook-oldalára.
A jövő héten újraindítják a dévai vár hírhedt, eredetileg csaknem 4 millió euróba kerülő új felvonóját, amelyet tavaly márciusban avattak fel, de mindjárt másnap elromlott, majd többször is üzemképtelenné vált.
Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Augusztus elsején, pénteken megkezdte lelkészi szolgálatát Csíksomlyón Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és az erdélyi gyermekotthon-hálózat alapítója. Böjte Csaba Tusnádfürdőről kerékpárral tette meg az utat Csíksomlyóig.
Halálos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében, a megyeszékhelyhez közeli Zimándköz határában. A balesetben egy magyarországi kamionos és egy aradi nő volt érintett, utóbbi életét vesztette.
Egyre nagyobb területet hálóz be Romániában az e-SIGUR közúti ellenőrző- és bírságolórendszer, amely egyelőre mobil sebességmérők révén „szedi áldozatait”, viszont hamarosan több száz fix traffipaxot is kihelyeznek országszerte.
Kitiltották a Magyar Nemzet képviselőit a Tisza Párt erdélyi szervezetének nagyadorjáni táborából, miután megjelent a budapesti lap online felületén a pénteki megnyitóról írt tudósítás.
A békésen alvó, majd a hirtelen telefoncsörgésre felriadó, ettől még kissé öntudatlan nyugdíjas korosztályú személyeket vették „célkeresztbe” a csalók.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!