„Ez egy rossz hozzáállás, mert a munkaerőpiac is azt mutatja, hogy jóval több szakemberre lenne szükség. Európai szinten a szakoktatás és az elméleti oktatás közötti arány 70–30 százalék. Ezek a számok azt is bizonyítják, hogy nem mindenki az elméleti oktatásra, intellektuális munkára hivatott” – részletezte a nagykárolyi mérnök.

A pedagógus hozzátette, nagyon sok, egyetemet végzett személy nem tudja felhasználni az oklevelét, és a befektetett idő, energia, pénz veszteséggé alakul. A szakember szerint Romániában szükség lenne egy jobban kidolgozott rendszerre, amely segít a szülők tudtára adni, hogy a gyermekük miben jó, mihez van érzéke.

és az eredmény függvényében irányt mutatni nekik a tanügyi rendszerben. Ugyanakkor a társadalom hozzáállásán túl a koronavírus-járvány is ellehetetleníti a szakoktatás fejlődését. Hiszen a képernyő előtt ülve nem lehet megtanulni esztergálni, gyalulni vagy hegeszteni.

„A pandémia ideje alatt nem lehet minőségi szakoktatást végezni. Nálunk faipari és mechanikai profilú osztályok működnek, melyek fizikai jelenlétet igényelnek. Többször is felhívtam a figyelmet arra, hogy engedélyezzék diákjainknak a gyakorlatot is. Az oktatás elméleti részét tanulják online, a gyakorlatot, ami az egésznek az alapja, műhelyben folytassák” – jelezte Gindele Imre.

a heti praktikát, amely 2-3 napos, nem engedélyezték, viszont az összefüggőt, amely több héten keresztül tart, jóváhagyták. Az utóbbin jelen lehettek a diákok abban az esetben is, ha az országban az oktatás online térben zajlott.

Arra a kérdésünkre, hogyan látja a szakoktatás helyét világunkban, a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Szakközépiskola menedzsere elmondta, szakoktatás nélkül nincs jövője a társadalomnak. Az utóbbi 5–6 évben történt egyfajta elmozdulás, a duális képzés pozitív irányba lendítette a szakoktatást, viszont rövid idő alatt, kevesen nem tudják megváltoztatni a rendszert.

amely rövidebb idő alatt nagyobb hangsúlyt fektet a műhelygyakorlatra, és csak a szakközépiskolai oktatás maradt, amelynek keretében kevesebb volt a szakmai gyakorlat. Ennek a döntésnek most is érezhető a hatása. „Dolgozunk azon, hogy változást hozzunk.

Ez a képzés lehetőséget nyújt a diákoknak, hogy az elmélet mellett a praktikát cégeknél, gyárakban vagy vállalkozásoknál végezzék el. Szép eredményeket sikerült elérni” – hangsúlyozta a mérnök tanár.