Kereshetik. Sok esetben hiába rendelnek a patikák, nem kapják meg a készítményeket (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Egyre több olcsó, Romániában gyártott orvosság tűnik el a patikák polcairól a gyártókra kivetett, úgynevezett clawbackadó miatt. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a gyógyszerellátás folyamatosan akadozik, miközben a mindenkori kormányt kizárólag a többletadóból befolyt összeg érdekli, és csak nyilatkozatok szintjén tartják szem előtt a betegek érdekeit.
2019. október 16., 13:222019. október 16., 13:22
2019. október 16., 13:262019. október 16., 13:26
Folyamatosan akadozik a gyógyszerellátás, a clawbackadó növekedése pedig a helyzet súlyosbodását idézheti elő a gyártók szerint.
A második negyedévben 25,21 százalékra nőtt az adó az első negyedévi 24,63 százalékhoz képest, és a Generikus Gyógyszergyártók Szövetsége (APMGR) szerint az év végéig elérheti a 29 százalékot – ha a kormány nem intézkedik, hogy „megvédje” az olcsó, generikus gyógyszereket.
A forgalom alapján kiszámolt, 2009-ben bevezetett clawbackadó miatt egyre több olcsó, Romániában gyártott orvosság tűnik el a hazai patikák polcairól, mert
A clawback különben egyfajta többletadó: olyan, világszerte alkalmazott egészségpolitikai eszköz, amellyel visszafogják a termelők és a kereskedők által generált gyógyszertúlfogyasztást. Általában reklámokkal késztetik a lakosságot túlfogyasztásra, ám ez egy adott szint után éppen a clawback miatt nem éri meg, mert ha nő az eladás, nagyobb lesz az adó.
Adrian Grecu, a gyógyszergyártók szövetségének elnöke az Economica.ro portálnak elmondta, egy negyedévre 1,595 milliárd lej az ártámogatott és ingyenes gyógyszerekre szánt költségvetés, miközben a fogyasztás 2,132 milliárd lejre rúg, tehát a negyedéves deficit meghaladja az 500 millió lejt. Rámutatott, ezt a hiányt a gyártóktól beszedett clawbackadóból pótolják. Mivel az adót nem gyártási, hanem eladási árra számolják, így az olcsó gyógyszerekre nagyobb hatása van, a generikus, olcsó gyógyszerek esetében elérheti a 34 százalékot. Grecu szerint egy teljesen ártámogatott gyógyszer után, melynek a gyártó által megszabott ára 5 lej, a készítő 1,75 lej adót fizet. A gyógyszerfogyasztás mintegy 9 százalékkal növekedett az év első nyolc hónapjában, ez automatikusan maga után vonja a clawbackadó növekedését is.
– vélik a gyártók.
Különben a differenciált adót bevezető törvénytervezet a parlamentben vesztegel, a képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottsága kellene napirendre tűzze, majd azután kerülhet a plénum elé. Adrian Grecu szerint a hatóságok is elismerik a clawback negatív hatását a generikus gyógyszerek piacára, mégsem tettek lépéseket, hogy a differenciált adót bevezessék.
Folyamatos a gyógyszerhiány, már nemcsak az olcsó generikumokat, hanem a drágább gyógyszereket is egyre nehezebben szerzik be a patikák – mondta el lapunknak Szabó Péter, a Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke. Rámutatott, a referenciaár és a clawbackadó miatt a gyártók egyre kevesebb terméket dobnak piacra az országban, inkább kiviszik külföldre, ahol drágábban tudják értékesíteni, vagy egyszerűen leállítják a gyártást, ha az veszteséges.
– mondta a gyógyszerészkamara elnöke. Hozzátette, nem is érti, miként növekedhetett a gyógyszerfogyasztás – ami növeli a clawbackadót –, miközben alig van orvosság, amivel kiszolgálják a betegeket. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a betegek kénytelenek sorra venni a patikákat, amíg beszerzik a gyógyszert, ha pedig nem járnak sikerrel, várnak, amíg valamelyik gyógyszertár „felhajtja” számukra; ha ez sem működik, visszamennek az orvoshoz, hogy változtasson a kezelésen.
A betegek gyakran azt hiszik, a patika a felelős, nem tölti fel a készleteit (képünk illusztráció)
Fotó: Pál Árpád
„A vidéki gyógyszertárak a városi patikába küldik a beteget, a kisebb városokból a nagyobbakba, az egyéni gyógyszertárakból a gyógyszertárláncokhoz abban a reményben, hogy ők beszerezték az orvosságot, vagy maradt még készleten. Ha ez az út sem járható, akkor a lerakatokba telefonálnak, könyörögnek, hogy hozzájussanak a betegnek felírt készítményhez” – részletezte Szabó Péter. Hozzátette,
„Nekünk az az érdekünk, hogy ki tudjuk szolgálni a betegeket, de hiába rendelünk, ha a lerakatokból nem kapjuk meg, azok pedig a gyártóktól nem tudják beszerezni az orvosságokat” – mutatott rá Szabó Péter. Hozzátette, hetekre tűnnek el gyógyszerek, minden kategóriában hiány van. Aztán megérkezik az ügynök, és közli, hogy három megyére kapott száz dobozzal egy termékből, miközben ennek a mennyiségnek legalább a négyszeresére lenne igény. Ez a helyzet tarthatatlan, a gyártók folyamatosan kongatják a vészharangot, azonban a kormány nem tesz semmit, mert túl sok pénz folyik be az államkasszába a clawbackadóból – összegzett Szabó Péter.
Több erdélyi megye településein razziáztak a rendőrök az elmúlt napokban: Máramaros, Szilágy és Fehér megye egyenruhásai egy-egy községközpontban, illetve városban ,,terepeztek”. A kiszabott bírságok többsége közlekedésrendészeti kihágásokat érintett.
„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója a 2024. évi tudományünnepi programsorozatnak – közölte csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Területi Bizottsága .
November 15. és jövő január 5. között rendezik meg a karácsonyi vásárt Aradon. A megbékélési parkban óriáskerékkel és műjégpályával próbálják meg háttérbe szorítani a 13 aradi vértanú emlékművét, a Szabadság-szobrot.
Huszonnégy órára őrizetbe vettek egy Bihar megyei fiatalembert, aki egy Szatmár megyei településen az egyik utcáról ellopott egy autóbuszt és balesetet okozott – közölte a Szatmár megyei rendőrség.
Az aradi határrendészek négy szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik gyalog akartak átjutni a mezőn Magyarország területére.
Megfagyott két férfi az elmúlt éjjel a Hargita megyei Ége településen.
A Hargita megyei tanács pénteki rendkívüli ülésén az RMDSZ-es Borboly Csabát és Barti Tihamért választotta a testület alelnöki tisztségébe – tájékoztatott a megyei közgyűlés sajtóosztálya.
Leállt péntek délelőtt 10 órakor a vasúti közlekedés Brassó és Segesvár között – tájékoztatott a román állami vasúttárssaság utasszállító részlege (CFR Călători).
Közel négy és félmillió lejébe kerül a román államnak, hogy megvásároljon egy temesvári épületet, amelyben az egyik helyi kórház működik, miután az ingatlan tulajdonosai nem akarják meghosszabbítani a bérleti szerződést.
Halálra gázoltak egy gyalogost péntek kora reggel a dél-erdélyi (A1-es) autópálya aradi körgyűrűszakaszán.
1 hozzászólás