Súlyos teher a gyantai fekete vasárnap emléke – Boros Zoltán túlélő a 75 éve történt, 41 magyar ember életét kioltó vérengzésről

Súlyos teher a gyantai fekete vasárnap emléke – Boros Zoltán túlélő a 75 éve történt, 41 magyar ember életét kioltó vérengzésről

Boros Zoltán a gyantai temetőben. Eme cementlap alatt van a közös sírgödör, ahova a kivégzetteket elföldelték

Fotó: Krónika

A hetvenöt évvel ezelőtti vérengzésre emlékeznek vasárnap a Bihar megyei Gyantán, ahol 1944. szeptember 24-én a román hadsereg 41 magyar ember életét oltotta ki. Boros Zoltán túlélő, a Román Televízió bukaresti magyar adásának volt főszerkesztője a tragikus eseményekről, a Fekete vasárnap című dokumentumfilmjének mondanivalójáról beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2019. szeptember 21., 08:212019. szeptember 21., 08:21

2019. szeptember 26., 15:142019. szeptember 26., 15:14

A román hadsereg által hetvenöt éve elkövetett vérengzésre emlékeznek vasárnap Gyantán, ahol megkoszorúzzák a református templom udvarán felállított emlékművet. A Bihar megyei településen emléktáblát lepleznek le Boros Ferenc lelkész, író, költő, műfordító tiszteletére, aki az 1944. szeptember 24-én történt, 41 áldozatot követelő vérontás történetét részletesen, hitelesen lejegyezte az egyházközség anyakönyvében és presbiteri jegyzőkönyvében.

Galéria

Kegyelet. Vasárnap koszorúzással emlékeznek a gyantai vérengzés magyar áldozataira

Fotó: Veres Zsolt

A túlnyomórészt magyarlakta (a 358 lakos 86 százaléka) község felégetésére, a helyiek kiirtására 1944. szeptember 24-én, vasárnap adott parancsot Leonard Mociulsky tábornok, az Észak-Erdély felé nyomuló román hadtest főparancsnoka azzal az ürüggyel, hogy a falusiak fegyveresen védekeztek a román hadsereg bevonulása ellen.

A valóságban a visszavonuló magyar honvédcsapat hagyott hátra a faluban kisebb utóvédegységet, hogy lassítsák a román hadsereg előnyomulását. Két tiszt és egy gépfegyveres közkatona az utcáról, udvarokból, házakból szedte össze az embereket, akiket a falu végére, illetve a temetőbe hurcoltak, hogy kivégezzék őket.

Galéria

Fotó: Facebook/Boros Zoltán

A vérengzés megviselte a túlélőket

Boros Zoltán filmrendező, zeneszerző, a vérengzés túlélője a Krónika megkeresésére elevenítette fel az ötéves korában történteket. Emlékei szerint az akkor hétéves nővérével a helyi román orvosnál, Pop Gusztiéknál bújtak el egy nedves, sötét helyiségben, és édesanyjuk megkérte őket, hogy ne zajongjanak. „Évtizedek után mesélte el édesanyám, hogy a doktorné őt cselédnek öltöztette, hogyha bejönnek a tisztek, ne legyen baj. A tisztek valóban odajöttek »a jól végzett munka« után vacsorázni. Egyikük megkérdezte, »Jó, jó, a papról tudjuk, hogy lágerben van, de hol van a papné?« A doktorné valami olyasmit mondott, hogy elment a magyarokkal. Anyám nem tudott többet bemenni, reszketve bebújt mellénk, és magához ölelt bennünket” – mesélte Boros Zoltán. Hozzátette, dr. Augustin Pop a háború befejeztével Nagyváradra költözött, akárcsak az ő családjuk 1949-ben. Mindössze arra emlékszik, hogy édesanyja mindig nagy tisztelettel, szeretettel beszélt Pop Gusztiékról, és követte a család sorsát. A tragikus gyantai eseményekről csak nagyon későn, nyugdíjas korában kezdett beszélni; Boros Zoltán édesapja, Boros Ferenc 55 éves korában, 1963-ban halt meg, tőle semmit nem hallott a vérengzésről.

Idézet
Ma már megértem, hogy a Gyantán történtek emlékei olyan súlyos teherként éltek szüleimben, amit egész további életükben éreztek. Falubeli ismerős családok, emberek meggyilkolása, vagyonunk teljes elvesztése, a súlyos anyagi gondok, a nulláról indulás alaposan megviselte őket”

– fogalmazott a Román Televízió bukaresti magyar adásának volt főszerkesztője, aki nem tud arról, hogy a túlélők közül valaki kért volna kárpótlást a román államtól. Tudomása szerint a román kárpótlási törvények hatálya nem 1944. augusztus 23-ával kezdődik (Románia átállásának dátuma a szövetségesek oldalára), hanem csak két évvel későbbtől érvényesek.

Ellenségkép a magyarokról

Boros Zoltán felidézte, hogy a történtek után a halottakat közös sírba, gyakorlatilag egy nagy gödörbe tették, és elföldelték, szertartás nélkül, hiszen a lelkész lágerben raboskodott abban az időben. A most látható sírköveket jóval később állították az életben maradt családtagok, leszármazottak. A faluban félelem, rettegés uralkodott, a lakosok attól tartottak, hogy ami történt, megismétlődhet. A túlélő szerint később világossá vált, hogy a román kommunista diktatúra nem határolódik el azoktól az atrocitásoktól, amelyeket a román hadsereg vagy civil lakosok a két világháború idején elkövettek, viszont a magyar katonák hasonló cselekedeteit rendszeresen emlegetik könyvekben, újságokban.

Galéria

A gyantai áldozatokat közös sírba tették, és szertartás nélkül elföldelték. A most látható sírköveket jóval később állították a leszármazottak

Fotó: Facebook/Boros Zoltán

Rámutatott, a nyolcvanas években programszerűen hozták a megyei lapok – kötelezően a magyar nyelvűek is – a beszámolókat, visszaemlékezéseket az Észak-Erdélyben magyar katonák által elkövetett erőszakos cselekedetekről, ugyanakkor a román csapatok túlkapásairól egy szót sem ejtettek. „De hát a diktatúrák ellenségképet kialakító propagandája nem román találmány, ez is egy olyan jellemző, ami rokonítja a kommunista diktatúrát a nácizmussal” – mondta Boros. Hozzátette, a románok az olvasókönyvekből, újságokból rendszeresen értesültek „a magyarok” kegyetlenkedéseiről, és – az iskolai oktatás, a történelemkönyvek hatására is – kialakult, bebetonozódott a sokakban máig élő egyoldalú kép a magyarokról, hogy ők a románok ősi ellenségei.

Idézet
Pedig a háborúk idején a legtöbb harcoló fél, így a román hadsereg egyes vezetői, katonái és civilek is, követtek el emberiségellenes cselekedeteket. 1989 után azt hittem, hogy az első napok magyar–román összeborulása meghozza a közös múlttal való tárgyilagos szembenézést”

– fogalmazott a televíziós szerkesztő, akinek az volt a meggyőződése, hogy a múlt hibáinak a román propagandában történő szüntelen egyoldalú emlegetése csak akkor lohadhat le, ha a közvélemény értesül a román fél által elkövetett atrocitásokról is.

Galéria

Fotó: diaszporaalapitvany.ro

Az egymás ellen elkövetett vétségek mérlegelése

Boros Zoltán ezért tartotta fontosnak, hogy filmet készítsen a gyantai eseményekről. Elmondása szerint 1993-ban húsvét napján mentek Gyantára forgatni minden előzetes értesítés nélkül. Amikor az emberek megtudták, hogy Boros tiszteletes fia, megnyíltak. Megszólalt egy olyan nő is, aki a temetőkertben legyilkoltak tetemei alatt maradt életben.

Boros Zoltán a román közszolgálati televízióban, a magyar adás főszerkesztőjeként vállalta a felelősséget, hogy a Fekete vasárnap című dokumentumfilmet bemutassák. Másnap a közvetlen felettese, Titi Popescu kétségbeesetten kereste meg, hogy megszidták az alkotás közvetítéséért, és kérdőre vonták, merthogy a filmbéli történet biztosan nem igaz, csak rágalom. Popescu akkor enyhült meg, amikor Boros elmondta, hogy az ő családja is szinte csodával határos módon menekült meg, tehát ő is az öldöklés egyik túlélője, és vállalja a felelősséget a film minden szaváért.
„A Fekete vasárnap volt az első dokumentumfilm, ami az egymás ellen elkövetett román–magyar vétségek mérlegét megpróbálta a középállás felé billenteni. Azóta is várom, hogy legalább egy szakmai, történészi párbeszéd jöjjön létre a két nemzet képviselői között. Bár egyszer alakult egy ilyen bizottság, az őszinte dialógus még várat magára” – mondta Boros Zoltán.

Galéria

Fotó: diaszporaalapitvany.ro

Boros Ferenc beírása az anyakönyvbe
„A szeptember 24-én meggyilkoltak kedden, 26-án temettettek el, közös sírba egyházi szertartás és nagyrészt koporsó nélkül, ahogy meggyilkoltatásuk helyéről összeszedték őket. (...) Az ezután meghalt két egyén is egyházi szertartás nélkül szállt sírba a faluban minden lelket megszállt rémület és tanácstalanság miatt.”
„Az 1944. év folyamán Gyantán meghalt 32 fi és 26 nő, összesen 58 személy, kik közül 41 személy a szeptember 24-i, s a bevonuló román 6. és 11. hegyivadász-zászlóaljak által elkövetett vérengzés áldozata. Ezek, bárha nem mindnyájan reformátusok voltak, s mint a többiek, szintén egyházi szertartás nélkül temettettek közös sírba, feljegyeztettek ezen Anyakönyvben. (...) Ezen anyakönyv szeptember 24-én kezdődik, a gyantai vész napján, jeleképpen a romjaiból újjáéledő anyaszentegyháznak.”


Boros Ferenc beírása a jegyzőkönyvbe
A szeptember 24-i gyásznap után sem szűntek meg zaklatni egyházunk híveit. Törvényes és törvénytelen eszközökkel vittek el főképpen sertéseket, szarvasmarhákat, 18–50 éves férfiakat télvíz idején gyalog hajtottak munkatáborokba, kényszermunkára. A magyar területről hazatért több száz főnyi tömeget Belényesbe, majd Temesvárra kísérték, s nagy részük ma is a temesvári, aradi, lugosi börtönökben senyved. Közben a szovjet hadsereg néhány száz főnyi csapata is községünkben tartózkodott. Templomunkban csak október 29-én kezdhette meg gyászistentiszteletek sorozatát a lelkész palást nélkül, mert az is odaégett. A templomban is kár esett. Megrongálódott az orgona, néhány pad szétforgácsolódott, ablakok betörtek. A nagyharangot átlőtték.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 10., péntek

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde

Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.

Hiánypótlónak számít a Nagybányán felavatott magyar bölcsőde
2024. május 10., péntek

Ittasan vezetett egy fiatalember az autópályán, Temes megyében, a gyanú szerint kábítószer is volt nála

Őrizetbe vettek a rendőrök egy 27 éves fiatalembert, aki ittasan vezetett Déva és Nagylak között az autópályán. A rendőrök gyanúja szerint kábítószert találtak az autójában – közölte pénteken a Temes megyei rendőrség.

Ittasan vezetett egy fiatalember az autópályán, Temes megyében, a gyanú szerint kábítószer is volt nála
2024. május 10., péntek

Máris aggódhatunk a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal felújítási késlekedése miatt

Bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta, a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán máris megkongatták a vészharangot.

Máris aggódhatunk a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal felújítási késlekedése miatt
2024. május 10., péntek

Letartóztattak egy férfit Arad megyében, akit több százezer kábítószer-tabletta Romániába csempészésével gyanúsítanak

A határon fogtak el a rendőrök egy idegen állampolgárságú férfit, aki idén februárban 440 000 drognak minősülő tablettát (diazepámot, alprazolámot és klonazepámot) hozott be az országba – közölte pénteken az Arad megyei rendőrség.

Letartóztattak egy férfit Arad megyében, akit több százezer kábítószer-tabletta Romániába csempészésével gyanúsítanak
2024. május 10., péntek

Szűkösebb pénzeszsák felé terelik a tíz éve hiába várt marosvásárhelyi körgyűrűt

Tíz évvel az első kapavágás után a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság kérvényezte a Marosvásárhelyen továbbra is csak várva várt körgyűrű régóta tervezett szakaszának áthelyezését egyik európai uniós támogatási programból a másikba.

Szűkösebb pénzeszsák felé terelik a tíz éve hiába várt marosvásárhelyi körgyűrűt
2024. május 10., péntek

Lejárt szavatosságú, fel nem használt gyógyszerek gyűjtőpontja nyílik az Arad megyei kórházban

Lejárt szavatosságú és fel nem használt gyógyszerek gyűjtőpontját indítják el május közepétől az Arad megyei sürgősségi kórházban.

Lejárt szavatosságú, fel nem használt gyógyszerek gyűjtőpontja nyílik az Arad megyei kórházban
2024. május 10., péntek

Kibővíti anyanyelvű tehetséggondozó programjait Temesváron az Óbudai Egyetem

Kibővíti és középiskolai szintre is kiterjeszti anyanyelvű tehetséggondozó programjait Temesváron az Óbudai Egyetem (ÓE) – jelentette be Kovács Levente rektor pénteken Temesváron, a 25. Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia (MTDK) megnyitóján.

Kibővíti anyanyelvű tehetséggondozó programjait Temesváron az Óbudai Egyetem
2024. május 10., péntek

Interaktív térképre helyezik a Bihar megyei gazdákat és termékeiket – Bővül a termelői vásárok száma

Augusztusra elkészülhet a Bihar megyei gazdaságokat és a helyi mezőgazdasági termékeket megjelenítő térkép. A termelői vásárok új Bihar megyei helyszíneken is megjelennek, és bővülhet a nagyváradi helyszínek köre is.

Interaktív térképre helyezik a Bihar megyei gazdákat és termékeiket – Bővül a termelői vásárok száma
2024. május 10., péntek

Halálos gázolás Temesváron: a jelzőlámpa piros fényénél akart átkelni egy gyalogos

Meghalt pénteken egy 75 éves férfi, aki Temesváron kijelölt helyen, ám pirosan világító lámpánál akart átkelni az úttesten, és elütötte egy autó.

Halálos gázolás Temesváron: a jelzőlámpa piros fényénél akart átkelni egy gyalogos
2024. május 10., péntek

Tízen vennék be a temesvári városházát, a Temes megyei közgyűlés elnöki tisztségéért heten szálltak ringbe

Tíz jelölt pályázik a polgármesteri székre Temesváron, a Temes megyei tanács elnöki tisztségéért pedig heten szálltak versenybe – derül ki a helyi és a megyei választási iroda által közzétett adatokból.

Tízen vennék be a temesvári városházát, a Temes megyei közgyűlés elnöki tisztségéért heten szálltak ringbe