Fotó: A szerző felvétele
2011. november 04., 09:202011. november 04., 09:20
A szakember a Bihar megyei RMDSZ-szervezet Szacsvay Akadémiájának kisebbségkutatási modulja keretében látogatott a városba. A lemaradás egyik oka az, hogy a gazdasági rendszerek már a nyolcvanas években elkezdtek átalakulni világszerte: az addigi domináns ágazat, az ipar helyét fokozatosan átvették a ma is uralkodó szolgáltatási ágazatok.
Romániának ezt a lemaradást külön be kellett hoznia az 1989-es változások után, amely eleve hatalmas sokként érte az ország gazdaságát és a munkaerőpiacot, ám az átalakulás miatt az addig tisztességes szakmáknak számító munkák is egyre inkább teret vesztettek, és előtérbe kerültek a tudásalapú, hozzáértést és rátermettséget egyaránt követelő munkakörök. A kommunizmus késleltetett válságának nevezte mindemellett a szakember a ‘90 után pár évvel kialakult helyzetet: megmutatkozott az eredménye a mesterséges urbanizációnak és az erőltetett iparosításnak, amelyek miatt egész városnegyedek zuhantak szegénységbe, miután a lakóknak munkát adó gyárak megszűntek.
Az 1993–94-ben fellépő, a fenti okoknak betudható elszegényedési hullám idején a román állampolgárok mintegy 30 százaléka számított abszolút szegénynek – ez azt jelenti a Világbank által megállapított hierarchia szerint, hogy az egy főre eső napi jövedelem nem érte el a 2,05 dollárt. Ez a dollár egyébként nem az amerikai pénznemet jelenti, hanem nagyjából kétszer annyi az értéke, és arra szolgál, hogy a világ különböző részein mért jövedelmeket könnyebben összehasonlíthassák – tudtuk meg. Az országban mért átlagjövedelemhez viszonyítva a relatív szegénység aránya nemhogy csökkent volna, hanem egyes kimutatások szerint egy százalékkal nőtt.
Most, a válság időszakában pedig egy teljesen új típusú elszegényedett réteg jelent meg: a fiatal, többnyire szellemi munkát végző, középosztálybeli eladósodottaké. Mint mondta, a Román Nemzeti Bank adatai szerint jelenleg 500 ezernél is több olyan háztartás szerepel a nyilvántartásban, ahol egymást követő három hónapban sem tudtak hitelt törleszteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Látogatottsági adatok