Sokszor elhangzott a békevágy a március 15-ei ünnepségsorozaton Kolozsváron

Nemigen értették a Protestáns Teológiai Intézetnél gyülekező kincses városi ünneplő magyarok, miért kell a járdán vonulniuk a Főtérre, ha a Bocskai (Avram Iancu) tér nyugati oldalát a március 15-ei megemlékezés alkalmából amúgy is lezárták a forgalom elől. Erre a rendvédelmi szervek sem szolgáltak magyarázattal, már korábban erre kérték a szervezőket. Emiatt a több mint ezer fős tömeg összezsúfolódni kényszerült a Főtérre menet a Bocskai tér–Deák Ferenc (Eroilor) utca útvonalon, a március 15-ei felvonulás már nem érinti a Bel-Magyar (Kossuth Lajos) utcát, amióta teljesen felújították.

Az ünneplőbe, népviseletbe öltözött fiatalok kezében román, magyar és székely zászló lobogott, de Árpád-sávos, valamint Erdély-zászló is feltűnt, a menet elején ugyanakkor impozáns látványt nyújtott az óriáskokárda.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján rendezett ünnepség első megállója a Deák Ferenc utcai Teleki-ház volt, ahol Bem József tábornok megszállt 1848. decemberi kolozsvári győztes átvonulásakor, a jeles eseményt emléktábla őrzi. A palota erkélyén egy diák elszavalta Kölcsey Ferenc A szabadsághoz című költeményét, majd a piros-fehér-zöld színekben pompázó tömeg ünnepélyesen bevonult a gyöngyörűen felújított Szent Mihály-templomba.

Az Erdély második legnagyobb istenházában rendezett ökumenikus istentiszteleten László Attila Kolozs-dobokai főesperes-plébános azért fohászkodott, hogy a mostani háborús időkben Isten meghallgassa az emberiség kiáltó békevágyát, a világbékéért mondott imádságát. A Szent Mihály római katolikus plébánia plébánosa ugyanakkor áldást kért a magyar nemzetre és a véle együtt élő népekre.

Kovács István unitárius püspök ugyancsak reflektált az Ukrajnában dúló háborúra, és kifejtette, a történelem bebizonyította, hogy a szabadságot nem a fegyverekkel lehet kivívni, hanem azt keresve, ahol Isten van.

A Magyar Unitárius Egyház vezetője hálát mondott azért, hogy a magyarság „apró búzaszemként megmaradt Európa malomkövei között”. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ünnepi beszédében arról beszélt, az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra való megemlékezésen túlmenően március 15. faggat is bennünket, magyarokat a sorsunkról, jövőnkről, megmaradásunkról. Szerinte fel kell tennünk a kérdést, akarunk-e a Kárpát-medencében magyar életet, majd hozzátette, ha mi nem mondunk le a szabadságunkról, akkor nincs az a nagyhatalom, amely elnyomhat bennünket.

„Túléltünk forradalmakat, háborúkat, mert mindig született utána elég gyermek. A hazáért élni kell inkább, mint meghalni, ugyanakkor a márciusi ifjak is tudták, hogy szabadon élni csak békében lehet” – állapította meg Kató Béla püspök. Ezt követően Fehér Attila evangélikus lelkész, a Kolozsvári Egyházmegye Esperesi Hivatalának esperese mondott áldást, Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja pedig tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnöknek a külhoni magyarokhoz intézett üzenetét. Az istentiszteleten a kincses város magyar iskoláinak egyesített kórusa jóvoltából csendültek fel egyházi és világi énekek.

„Az idő önmagában nem megszünteti, hanem elmélyíti a fegyveres konfliktusokat; ma is béke kell ahhoz, hogy kimaradjunk a háborúból” – ezt már Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette ki a kincses város Főterén felállított óriásszínpadon mondott ünnepi beszédében. Kolozsváron idén a szokásostól eltérő helyszínen, a Főtéren zajlott a március 15-ei központi ünnepség. A fideszes tárcavezető úgy vélekedett, szimbólumként vonul be a történelembe, hogy Erdély történelmi fővárosa Szent Mihály-templomát a román és a magyar állam közösen újította fel. Varga Mihály úgy vélekedett, március 15. vezérfonal, nem csak történelmi esemény, az intézményesített szabadságot, a nemzeti öntudatra ébredést jelenti.

Az Orbán-kormány pénzügyminisztere amellett foglalt állást, hogy a nemzetek Európáját kell építeni, nem pedig a Brüsszelben erőltetett központosított, európai szuperállamot.

„A szabadságot nem egy sál vagy zászló veszélyezteti, hanem a nemzetállamok lebontása” – utalt a politikus az Orbán Viktor Nagy-Magyarország-térképpel ellátott sálja, illetve a székely zászló romániai kitűzése körüli romániai ellenérzésekre. Varga Mihály úgy vélte, a román–magyar kapcsolatokban immár egyre több az együttműködés, és egyre kevesebb a vita, örvendetesnek nevezte, hogy a két ország hatóságai közösen lépnek fel az ukrajnai nemzeti kisebbségek érdekében. A pénzügyminiszter ismertette azt is, hogy román–magyar autópálya-munkacsoport igyekszik összehangolni a két ország infrastruktúra-fejlesztését, egyúttal reményének adott hangot, miszerint hamarosan eljön az idő, amikor négyre nő a sztrádaátkelők száma a román–magyar határszakaszon.

A kolozsvári március 15-ei ünnepségen felszólalt Oláh Emese alpolgármester, Hatos Attila, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke, Irina Munteanu prefektus pedig felolvasta Nicolae Ciucă román kormányfőnek a romániai magyarokhoz intézett üzenetét. Az ünnepi műsort csaknem 200 néptáncos produkciója, valamint szavalatok és a Kolozsvári Magyar Gyermekkórus előadása színesítette, majd felcsendült a román és a magyar himnusz.

A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából Magyarország köztársasági elnöke által adományozott kitüntetéseket adott át Varga Mihály pénzügyminiszter délután a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.

A ceremónián a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Lupescu Radu történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének volt tanszékvezetője, egyetemi docense, valamint Néda Árpád fizikus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott rektorhelyettese.

Magyar Érdemrend lovagkeresztet kapott Bódizs György István főorvos, a kolozsvári Rehabilitációs Kórház orvosigazgatója, Bodó Mária zongorapedagógus, a Temesvári Tudományegyetem Művészeti Karának nyugalmazott docense, Gábor Csilla irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalomtudományi Intézetének tanára, Murádin Jenő művelődéstörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Nagy Béla újságíró, színházi dramaturg, a Bunyitay Vince Közkönyvtár alapítója, Oláh Zoltán kanonok, Főszékeskáptalan képviselője, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara gyulafehérvári Pasztorális Teológia Intézetének igazgatója, címzetes egyetemi előadótanára, Reszler Mihály-János szentszéki tanácsos, Máramaros főesperese, a máramarosszigeti Borromeo Szent Károly Plébánia plébánosa, valamint Szabó József orvos, helytörténet kutató, a margittai Dr. Pop Mircea Városi Kórház újszülöttgyógyász főorvosa.

Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki Geréd Vilmos székesegyházi karnagyot, kántortanítót, László Miklós fotográfust, a Kolozsvár Társaság Fotó Szakcsoportjának vezetőjét, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagját, Popa Mártát, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatóját, Potyó István karnagyot, a kolozsvári Szent Mihály Plébánia kántorát, a Romániai Magyar Zenetársaság alelnökét és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának tanárát, Simon Gábor fuvolaművészt, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalmazott igazgatóját, Solymosi Zsoltot, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatóját, vallástanárát.

Magyar Ezüst Érdemkeresztet adományoztak Barbu Mártának, a Margittai Általános Iskola nyugalmazott tanítónőjének, Daradics Jánosnak, a Romániai Magyar Cserkészszövetség dévai Kőműves Kelemen Cserkészcsapat vezetőjének, valamint Nagy Piroskának, az Érszőllősi Általános Iskola nyugalmazott tanárának.