Sókitermelési engedélyt kapott egy magyarországi tulajdonú cég Torda környékén (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
Tizenöt évnyi várakozás után megkapta a sókitermelési engedélyt egy magyarországi tulajdonban lévő cég, amely Torda közelében szeretne kősót bányászni. A hihetetlenül hosszadalmas eljárás megszüntetné a romániai sókitermelésben egyeduralkodó Salrom vállalat hegemóniáját, amelynek a román állam a főrészvényese. Közben egy török kézben lévő, vitatott vállalkozás is nekifogott a tordai só értékesítésének.
2025. január 14., 20:132025. január 14., 20:13
A sóbányájáról is nevezetes Kolozs megyei város, Torda közelében, Virágosvölgy falu területén sókitermelésre feljogosító végső engedélyt decemberben adta ki egy rendelet részeként a többek között a bányászati tevékenységeket szabályozó országos hatóság (volt ANRM, most ANRMPSG). Az engedély kedvezményezettje a Diana Exploatări Miniere SRL nevű, nagyváradi székhelyű cég, melyet a Profit.ro cikke szerint a magyarországi Salt-Veres Zrt. irányít. Utóbbi Veres Sándor Máté tulajdonában van az anyaországi cégjegyzék szerint, a váradi vállalatot Veres Lajos vezeti – írja a román gazdasági portál. Amely emlékeztet:
A portál ennek fényében „érdekesnek” tartja, hogy a végső engedélyt 15 évvel azok után adták meg, hogy a 2006-ban alapított Diana 2009-ben koncessziós szerződést kötött a kitermelés elindítása érdekében, 2018-ban pedig a Versenytanács is nehezményezte az ágazatban tapasztalt, a versenyhelyzetet sértő engedélyeztetési késlekedéseket.
Az említett hatóság – amelynek fő feladata a fogyasztók védelme a szabad piacot torzító gyakorlatokkal szemben – akkor úgy fogalmazott, az időközben eltelt 9 év (2009–2018) „ésszerűtlenül hosszú”, ráadásul akkor is ködbe veszett, hogy az engedély jóváhagyása várhatóan mennyi időt vesz igénybe. Akkoriban egyébként kormányhatározat kellett a bányászati kitermelésre feljogosító engedélyek megadásához. 2018-ban az ANRM azzal magyarázta a késlekedést, hogy az igénylő cég még nem mutatta fel a különböző környezetvédelmi igazolásokat, engedélyeket – amelyek begyűjtésére amúgy csupán a licenckérelem után 8 évvel, 2017-ben szólította fel a beruházót.
A 2018-ban a hótalanítás romániai helyzetét vizsgáló Versenytanács jelentésében úgy fogalmazott:
A Profit.ro beszámolója szerint egy 2010-es felmérés 26 millió tonnára becsülte a színromán Palackos községhez tartozó Virágosvölgy térségében kitermelhető kősó mennyiségét, és legtöbb 900 ezer tonnára az évente kitermelhető ásványi kincset, ami legalább 3 évtizedes aktív bányászati tevékenységet jelent, de az időtartam jóval hosszabb is lehet, hiszen az optimálisan kitermelhető mennyiséget évente átlagosan 440 ezer tonnára becsülték.
Sókitermelés: étkezési és ipari só is kinyerhető a föld mélyéről
Fotó: Pixabay.com
A Salrom Rt. jelenleg az egyetlen romániai sóbányászati termelő, amely regionális vezető szerepet tölt be a só és a sóalapú termékek forgalmazásában. A vállalat 51 százalékban a román állam tulajdonában van a gazdasági minisztériumon keresztül, a fennmaradó részvényeket a Proprietatea vagyonalap birtokolja.
2023-ban mintegy 1,13 millió tonna sót és sóterméket értékesített, főként hóeltakarításra szánt sót (közel 423 000 tonna) és ipari kősót (több mint 337 000 tonna). A Salrom 2024 első hat hónapját 61,4 millió lej nettó nyereséggel zárta, ami 8,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában, eközben 214,6 millió lejes üzleti forgalmat produkált, ami 3,7%-os növekedést jelent – számolt be a Profit.ro.
Bár a Torda környékén is érdekelt Salrom hivatalosan az eddigi egyetlen, teljes körű sókitermelési engedéllyel rendelkező vállalatnak számított,
A Sarerom 2017-ben felvásárolt egy régi üzemet a Tordával szomszédos Aranyosgyéresen, majd 2018-ban a sókitermelést megelőző, földtani kutatásokra feljogosító engedélyt is kapott a bányászati és ásványkincshatóságtól, egy ideje pedig úgy hirdeti honlapján az általa forgalmazott sót, mint amit maga termel ki, dolgoz fel, csomagol és szállít a világ több pontjára. Mindezt annak ellenére, hogy az illetékes hatóság, az ANRM honlapja szerint nem rendelkezett teljes körű kitermelésre feljogosító engedéllyel. A török kézben lévő vállalatot egyébként azzal is megvádolták, hogy szennyezi az Aranyosgyéresen átfolyó Rákos-patakot.
Az Erdélyi-medence altalaji sóképződményei a Badenian-Welicián korban keletkeztek – olvasható a Torda.ro portálon. Az erdélyi sókészlet mintegy 13,6-13,4 millió éves. A só elszigetelt tengerek fenekén rakódott le, a meleg és viszonylag nedves, enyhén szárazságra hajlamos éghajlati viszonyok közepette. A medence utólagos tektonikus alakulása következtében észak-dél irányú elnyúlt gyűrődések alakultak ki, különösen az Erdélyi-medence keleti, illetve nyugati részén. A só e gyűrődések tengelye mentén tömbösült.
A Torda városának észak-keleti részén kezdődő sóréteg 45 négyzetkilométeren terül el, vastagságának átlagértéke 250 méter. A gyűrődés központi részén a sóréteg gyakran meghaladja az 1200 méter vastagságot. A tordai só monominerális képződmény, 99 százalékban halit (NaCl) alkotja. A teljes készlet nagysága 38,750 millió tonnára becsülhető. A sót takaró, szárazföldi származású képződmények 0,5 és 20-25 méter vastagságúak. Virágosvölgy és a Sósvölgy vidékén a sót fedő réteg erodálása miatt a só a felszínre bukkant, s emiatt a só megléte a legrégibb időtől kezdve köztudott.
Az erdélyi sókitermelés régmúlt időkbe nyúlik vissza. A sókészlet rendszeres kitermelése Dacia provincia római megszállása idején kezdődött, s ez alapvetően meghatározta Potaissa, később Torda gazdasági fejlődését –olvasható a Torda.ro portálon közölt írásban.
Mint ismeretes, Torda egyik legfőbb mai turisztikai látványossága a sóbánya. Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája, amelyet mintegy 25 millió eurós beruházás nyomán szeretnének megnyitni a turisták előtt.
Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is súlyos az árvízhelyzet Erdély keleti részén, Hargita megye mellett Brassó és Kovászna megyében is komoly gondokat okoz a lezúdult hatalmas mennyiségű eső.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) megnyitotta hivatalosan 23. karát, az Orvos- és Egészségtudományi Kart.
,,Bukarestben rontották el, ezért Bukarestnek kell megoldania a parajdi sóbánya tragikus történetét” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Zakariás Zoltán Hargita megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.
Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.
Teljesen feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya csütörtök estére: erről tanúskodik néhány, Facebook közösségi portálon megosztott videó.
Szatmár megye területén kábítószert forgalmazó bűnbandát számolt fel a rendőrség, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatásba került. A bűnügyi eljárás során 15 házkutatást hajtottak végre a hatóság emberei.
Szolidaritási akciót hirdet az Ökumenikus Segélyszervezet a nehéz helyzetbe került Parajd támogatására – közölte a karitatív szervezet csütörtökön az MTI-vel.
A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a megyei közlekedési rendőrséggel közösen megelőző-jellegű ellenőrzési akciót tartottak a sorompó nélküli vasúti átjárók környékén.
A parajdiak megsegítésére indított gyűjtést Török László, Nagyszalonta polgármestere. Közleményében úgy fogalmaz, hogy ,,Nagyszalonta nem felejti el hova tartozik! Parajd, veletek vagyunk!”
Most, a bányakatasztrófa árnyékában mérettetik meg a sóvidéki turizmus rezilienciája, tehát rugalmas ellenálló képessége – fejtette ki a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!