Legutóbb a Mosóczy-telepen működő napközi Micimackó csoportja részesült az alapítvány támogatásában
Fotó: Facebook/Alma Mater Alapítvány Arad
Harmincéves fennállását ünnepli az Arad megyei magyar oktatás támogatása érdekében létrehozott Alma Mater Alapítvány. Hadnagy Éva ügyvezető elnökkel a megalakulás körülményeiről és az elmúlt évtizedek megvalósításairól beszélgettünk.
2021. november 03., 08:002021. november 03., 08:00
Idén harmincéves az aradi magyar oktatás támogatása érdekében létrehozott Alma Mater Alapítvány, amely – számos támogatói programja mellett – nemrég egy napközis csoportnak segített logikai és fejlesztő játékok, illetve kreatív csomagok beszerzésében, illetve egy teljesen felszerelt számítógéppel járult hozzá egy kilencedik osztályos diák távoktatásához. A három évtizedet felölelő működés során nem csupán egyszeri támogatásokkal segítette az Arad megyei magyar diákokat, hanem többek közt
Hadnagy Éva, az alapítvány ügyvezető elnöke (portrénkon) megkeresésünkre elmondta, hogy az anno egy román szakiskolával egyazon épületen osztozó magyar középiskola helyzete mindenképp szükségessé tette egy olyan civil szervezet létrehozását, amely segítette a román iskolával „kényszertársbérleti” viszonyban levő magyar tagozatot. Az épületet ugyanis 1923-ban a magyar közösség építette, ám a kommunizmus idején már csupán egy magyar osztály működött a többségében román osztályok mellett. „A határ menti régió előnyeként az alapításkor több testvérváros és -iskola sietett a Csiky Gergely Főgimnázium segítségére, ami biztonságot jelentett a civil szervezet elindításában” – emlékezett vissza a kémiatanárnő.
Mind mondta, kezdetben a civil szervezet elsődleges célja az Arad megyei magyar oktatás és a magyar tannyelvű iskolák támogatása volt, később azonban fontossá vált az intézményhez tartozó bentlakás felújítása, kollégiummá alakítása is. „Egyértelmű volt, hogy az Arad megyei magyar diákokat úgy tudjuk a líceumba hozni, ha biztosítani tudjuk a bentlakási feltételeket is” – vázolta Hadnagy Éva.
Mint mondta, ebben vállalt óriási szerepet az Apáczai Közalapítvány, a városi önkormányzat, illetve több külföldön élő és hazai magánszemély. A figyelemre méltó összefogás eredményeként 2003-ban végül megnyílt a kollégium, amellyel hirtelen a bentlakó diákok száma is megemelkedett: abban az időben akár 100-110 gyermek is helyet kapott az intézetben. Időközben azt is sikerült elérni, hogy a Csiky Gergely Főgimnázium iskolaépületéből kiköltözzön a román szakiskola.
Hadnagy Éva, az alapítvány ügyvezető elnöke
Fotó: Facebook
A további hiányosságok pótlása érdekében az alapítvány 2003-ban elindította a „Kollégiumot a bentlakásból” nevű programját, amely által külön pedagógust fogadtak fel a gyermekek felügyeletére/oktatására, felzárkóztató órákat szerveztek román nyelvből és matematikából, illetve létrehoztak egy olyan ösztöndíjprogramot is, amely keretében kezdetben a bentlakók felét sikerült támogatni.
– vázolta az alapítvány ügyvezető elnöke.
Mint említette, ebben az időszakban sikerült megalakítani a falusi gyermekek tudására épülő bentlakásos néptánccsoportot is, amely idővel a városi és a külföldi rendezvényeken is képviselte a főgimnáziumot. Később ezt a néptáncprogramot a középiskolába is sikerült bevezetni.
De a kollégium érdemei közé sorolhatóak a különböző kézműves tevékenységek, a tanulási programok, illetve az olyan hagyományos ünnepi rendezvények bevezetése is, mint a gólyabál, a mikulásozás vagy az előkarácsony. Mint Hadnagy Éva felidézte, akadt olyan gyerek is, aki életében először a kollégiumban kapott karácsonyi ajándékot.
A Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumának épülete
Fotó: Csikygergelyarad.ro
Az ösztöndíjkiosztást rendszerint a „Szóló szőlő” nevű rendezvény keretében szervezték, ahol a diákok bemutathatták tudásukat, szülőfalujuk jellegzetes hagyományait. Ennek a kapcsolattartás szempontjából is kiemelt jelentősége volt, hiszen az előadáson általában a különböző falvak elöljárói és a szülők is megjelentek.
Az ösztöndíjprogram keretében az elmúlt harminc évben nem kevesebb, mint 1200 diákot sikerült támogatni, ezen felül azonban az alapítvány megszámlálhatatlan hozzájárulással segítette az Arad megyei magyar diákságot.
Emellett az alapítvány utazási támogatásai és jutalomkirándulásai is számottevőek, illetve a szórványban szervezett, magyar nyelvű, fakultatív oktatási programjai, amellyel az Arad megyei falvakban élő, román nyelven tanuló magyar diákokat segítették. Hadnagy Éva azt is felidézte, hogy a három évtized megvalósításait számos magyarországi és külföldi pályázati alap segítette. A bentlakás felújításában és átépítésében az Apáczai Közalapítvány vállalt óriási szerepet, de említést tett a Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázatokról is, valamint a magyar kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásáról is, amelynek köszönhetően ma már 60 gyermek teljes költségtérítéssel használhatja a kollégiumot.
A meghívásos pályázat és az egyedi támogatás összege mellett idén 6 millió forintot kaptunk a bentlakás felújítására és a berendezések korszerűsítésére” – osztotta meg a pedagógus.
A Csiky Gergely Főgimnázium iskolaépülete
Fotó: Facebook/Csiky Gergely Főgimnázium Arad
Az alapítvány által felvállalt tevékenység értéke felbecsülhetetlen a magyarság szempontjából egyre inkább „apadó” szórványterületen. Harminc évvel ezelőtt Arad megyében ugyanis tíz magyar általános iskola működött, mindegyik 18-20 fős létszámmal.
Hadnagy Éva elmondta, hogy az elenyésző számú diákság egy része már kilencedik osztálytól magyarországi iskolákat választ, hiszen így „mentesülnek” a román nyelvű érettségi alól. De vannak olyanok is, akik egyetemválasztási szempontból döntenek Magyarország mellett. Bár a magyar nyelv szempontjából ezek a gyermekek nem vesznek el, az aradi magyarságot igencsak „ritkítják”. Akadnak olyanok is, akik a Csiky Gergely Főgimnáziummal szomszédos román iskolát választják, őket pedig a bentlakással lehet leginkább meggyőzni.
„Az iskola újabb szak indításával és minél szélesebb kínálattal próbálja idecsalogatni őket. Az ösztöndíjrendszer pedig kiemelten fontos ebből a szempontból, hiszen több olyan család is van, amely nem engedhetné meg magának, hogy gyermekét Aradra utaztassa tanulni. Az ösztöndíj által ezek a diákok is lehetőséget kapnak arra, hogy magyarul tanulhassanak és megtarthassák a magyarságukat” – jelezte az aradi pedagógus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!