Sokan „nyugállományba” küldenék az ismeretlen katonát Marosvásárhely főteréről

A vásárhelyi katonaszobor. A jobb karjában zászlót lobogtató hős
farkasszemet néz a Nyugatról érkező fasizmussal •  Fotó: Haáz Vince

A vásárhelyi katonaszobor. A jobb karjában zászlót lobogtató hős farkasszemet néz a Nyugatról érkező fasizmussal

Fotó: Haáz Vince

Bár jó ideje sok szó esik Marosvásárhely főterének barátságosabbá tételéről, úgy tűnik, nem jött még el az ideje annak, hogy a városvezetés vállalja a hős katona szocreál stílusban készült szobrának elköltöztetését. A kommunista hatalom rendelésére készült hatalmas méretű szocreál kőszobor rányomja a bélyegét a városközpont arculatára.

Szucher Ervin

2021. október 29., 19:082021. október 29., 19:08

2021. október 29., 19:202021. október 29., 19:20

Több látványterv készült arról az elmúlt évtizedben, miként lehetne barátságosabbá, emberközelibbé tenni Marosvásárhely főterét – ezek többségéből hiányzott a kommunista hatalom által bő fél évszázaddal ezelőtt felállított hős katona szobra. A kolosszus soha nem nyerte el a városlakók többségének tetszését. Mérete, üzenete és főleg a környezetbe nem illő stílusa miatt számos bírálat érte. A húsz éven keresztül regnáló, esztétikai kifogásokat emelő Dorin Florea többször is felvetette a szocreál alkotás elköltöztetésének lehetőségét, azonban a konkrét lépésekig nem jutott el. Pedig a volt polgármester azt is megmondta, hol lenne Izsák Márton és Csorvássy István alkotásának a helye: az új szerpentin mentén kialakított román hősök parkjában.

Félnek hozzányúlni

Lapunk arra volt kíváncsi, hogy az RMDSZ–PNL vezetésű önkormányzat új városvezetése felvállalja-e a Bernády György által ezelőtt száz évvel meghonosított szecessziós stílushoz aligha illő alkotás elmozdítását. Vagy legalábbis a folyamat elindítását. A legnagyobb frakció vezetője, Frunda Csenge meglepődött a felvetésen; mint mondta, ami a szoborköltöztetést illeti, ő sem Florea ötletéről, sem máséról eddig nem hallott. „Ez nem téma senkinél, mi sem tárgyaltunk róla, a román kollégák sem. Ha létezik viszont közösségi szándék, megfontolandó volna” – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ-tanácsosok vezetője. „Lehet, hogy Florea beszélt a szobor elköltöztetéséről, de miért nem tette is meg?” – replikázott lapunknak Soós Zoltán, amikor még élő szóban is hajlandó volt nyilatkozni munkatársunknak.

A polgármester szerint Izsák Márton szobra azontúl, hogy „nem egy rosszul sikerült mű”, egy bizonyos történelmi korszakot tükröz, ahhoz hozzányúlni rendkívül kényes – vélekedett. Mint hozzátette, a szobor elköltöztetése számos jóváhagyást igényel, többek közt a műemlékvédelemtől, a hadseregtől.

Kérdésünkre, hogy azontúl, hogy egy hol szovjetnek, hol románnak nevezett ismeretlen katonát ábrázol, mi köze a szocreál műalkotáshoz a hadseregnek, a polgármester finomított a nyilatkozatán. „Nem feltétlenül a hivatalos jóváhagyásukra, mint inkább a pozitív véleményezésükre volna szükség” – mondta.

Tíz-húsz évvel ezelőtt a hadsereg és a milícia kötelékeiből visszavonult tisztek komoly erőt képviseltek Marosvásárhelyen és környékén. Egyesületük révén számos polgármestert képesek voltak „kordában tartani” és nemzeti irányba terelni. Az 1990-es eseményekben kulcsszerepet vállaló Scrieciu tábornok és Judea ezredes szava, Vasile T. Suciu nyugalmazott milicista újságcikkei sokat nyomtak a latban. Kikopásuk után szervezetüket fokozatos presztízsvesztés érte; ma már szinte nem is hallani a veteránokról.

Kényes ügy, de nem vállalhatatlan

Soós Zoltánhoz hasonlóan Keresztes Géza műemlékvédelmi szakmérnök is úgy véli, kényes ügyről van szó. Megerősítette, a veteránegyesület tagjai orroltak a volt polgármesterre, amikor az felvetette a szoborköltöztetés ötletét. Emlékeztetett, a katona – amelynek háromszor is letörették és újraformáztatták az alkotóval a bal karját – nem román hősként kezdte „pályáját”. Volt ismeretlen katona, aztán szovjet katona, majd amikor kihűlni látszott a román–szovjet államközi kapcsolat, hirtelen román katonaként kezdték emlegetni. Mint mondta, adott pillanatban Floreának valóban az volt az elképzelése, hogy a román hősök temetőjébe költöztesse az egész alakos szobrot, helyet biztosítva a Bodor-kút újjáépítéséhez.

Idézet
„Nem csak a katona látványa rontja a főtér arculatát, hanem a körülötte lévő tömbházak is, amelyeket az 1960-as években húztak fel. Azokkal viszont nincs mit kezdeni”

– szögezte le Keresztes. Hozzáfűzte, további esztétikai problémát jelent a szobor hatalmas talapzata, amellyel a kommunisták a katonát a kis és nagy román templom tornyánál magasabbra akarták emelni. Az etnikai színezet és a félreértések elkerülése végett felvilágosítási kampányt kellene végezni a lakosság számára, hogy mindenki tudja meg, mikor és milyen történelmi kontextusban került a Rózsák terére a katonát ábrázoló hatalmas kőtömb – véli Klaus Birthler. A fiatal műépítész szerint egy alaposan előkészített közvita megszervezésével a helyhatóságok a saját feladatukon könnyítenének.

Idézet
„Egy település központja mindig a helyi közösség jelképe, amelynek kialakulása hosszú időt vesz igénybe. Ugyanakkor védett terület is, amelyhez nem lehet oly könnyen hozzányúlni. Csakhogy nem egy szobor teszi védetté, hanem az épületek”

– nyomatékosította a műépítész, aki erőltetett jelképnek tartja a katonát. Idősebb kollégája, Petru Gheorghiu szerint a katonának semmi keresnivalója nem lenne a város főterén.

„Magánvéleményemet fogalmazom meg: soha nem volt helye a történelmi belvárosban” – szögezte le lapunknak Gheorghiu. Szerinte, ha valakinek a szobra a Kultúrpalota és a városháza környékén kellene hogy álljon, az csakis Bernády György. A városépítő polgármestert viszont az 1990 után sorozatban öntött anyafarkasszobrok Vásárhelyre eljuttatott példánya a Teleki-ház elé szorította ki.

Megoszlik a művészvilág véleménye

„Úgy megszoktuk a katonát, hogy ha elvinnék onnan, már hiányozna” – fogta az elején tréfásra Sánta Csaba szobrászművész. Amikor a szovátai alkotó komolyabbra fordította a szót, kiderült, hogy egyáltalán nem viccel.

Szerinte kár volna elkövetni azt a hibát, amelyet a Trianon után berendezkedő új hatalom elkövetett a szobrok döntésével. Sánta úgy érzi, senkinek nem szabadna bántani a műalkotását csak azért, mert egy letűnt korszakot idéz.

„Amikor a szoborra nézek, nem csak a román vagy szovjet katonákra gondolok, hanem a háború összes más hősére és áldozatára” – érvelt a művész. Sánta Csabának meggyőződése, hogy a vásárhelyi magyarok is a magukénak kellene érezzék Izsák Márton alkotását. Ezért azt javasolná, hogy a magyar jellegű megemlékezéseken a főtéri katonát is koszorúzzák meg. Másként látja Mana Bucur, a hivatásos képzőművészek egyesületének Maros megyei elnöke. Szerinte a lehető legjobb döntés volna a szobrot elvinni a főtérről. „Tudom, hogy Izsák Mártonnal az élen neves alkotók dolgoztak rajta, de stílusa szerint ennek az alkotásnak inkább Moszkvában lenne a helye, mintsem Marosvásárhelyen” – vélekedett Bucur.

Akárcsak országszerte a többi hasonló szocreál alkotást, a marosvásárhelyi katonát is arccal nyugat felé helyezték el. Ennek komoly szimbolisztikája és üzenetértéke volt: a jobb karjában zászlót lobogtató hős farkasszemet néz a Nyugatról érkező fasizmussal, valamint az Erdélyt fenyegető horthyzmussal és magyar revizionizmussal.

Izsák Márton születésének századik évfordulóján, a 2013-ban szervezett emlékkiállításon Spielmann Mihály művészettörténész nem csak hivatásos, de hivatalos szobrásznak is nevezte a néhai alkotót. A népi demokrácia éveiben Izsáknak a „fentről” jött felkéréseknek is eleget kellett tennie, akár tetszett, akár nem. Spielmann tudomása szerint ilyen megrendelésre készült a főtéri Sztálin-, majd katonaszobor.

A rendkívüli köztekintélynek örvendő Izsák Márton nemcsak hogy vállalta, de élete végéig büszke volt alkotására. Nem az elfogultság beszélt belőle, hanem az a zsidó ember, aki úgy vélte: a szovjet és a román hadsereg bevonulása mentette meg a biztos haláltól.

A szoborról és alkotójáról fél évszázaddal ezelőtt egy anekdota is keringett a városban. Vagy inkább igaz történet, amit maga az érintett is megerősített. Eszerint az alkotásért kapott tiszteletdíjából Marci bácsi egy Trabantot vásárolt, amelyet egyszer a meglehetősen meredeknek számító Mikszáth (Arta) utcában a kézifék behúzása nélkül parkolt le. A jármű legurult a hegyen, és csak az aljban álló katonaszobor műmárvány talapzata állította meg.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 23., szombat

Továbbra is télies körülmények között közlekednek a vonatok

Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.

Továbbra is télies körülmények között közlekednek a vonatok
2024. november 23., szombat

Hargita megye több ezer lakóját érinti az áramszolgáltatás szünetelése

Tizenegy Hargita megyei település közel 4000 lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.

Hargita megye több ezer lakóját érinti az áramszolgáltatás szünetelése
2024. november 23., szombat

Erős szélre, hóviharokra lehet számítani – figyelmeztetik az autósokat

A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.

Erős szélre, hóviharokra lehet számítani – figyelmeztetik az autósokat
2024. november 23., szombat

Tíz személyt kellett evakuálni egy székelyudvarhelyi tömbházból

Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.

Tíz személyt kellett evakuálni egy székelyudvarhelyi tömbházból
2024. november 23., szombat

Az erdélyi tudományos élet kiválóságait díjazták a kincses városban

Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.

Az erdélyi tudományos élet kiválóságait díjazták a kincses városban
2024. november 22., péntek

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”

Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”
2024. november 22., péntek

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek

Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek
2024. november 22., péntek

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére

Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére
2024. november 22., péntek

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát

Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát
2024. november 21., csütörtök

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné

Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné