A vásárhelyi katonaszobor. A jobb karjában zászlót lobogtató hős farkasszemet néz a Nyugatról érkező fasizmussal
Fotó: Haáz Vince
Bár jó ideje sok szó esik Marosvásárhely főterének barátságosabbá tételéről, úgy tűnik, nem jött még el az ideje annak, hogy a városvezetés vállalja a hős katona szocreál stílusban készült szobrának elköltöztetését. A kommunista hatalom rendelésére készült hatalmas méretű szocreál kőszobor rányomja a bélyegét a városközpont arculatára.
2021. október 29., 19:082021. október 29., 19:08
2021. október 29., 19:202021. október 29., 19:20
Több látványterv készült arról az elmúlt évtizedben, miként lehetne barátságosabbá, emberközelibbé tenni Marosvásárhely főterét – ezek többségéből hiányzott a kommunista hatalom által bő fél évszázaddal ezelőtt felállított hős katona szobra. A kolosszus soha nem nyerte el a városlakók többségének tetszését. Mérete, üzenete és főleg a környezetbe nem illő stílusa miatt számos bírálat érte. A húsz éven keresztül regnáló, esztétikai kifogásokat emelő Dorin Florea többször is felvetette a szocreál alkotás elköltöztetésének lehetőségét, azonban a konkrét lépésekig nem jutott el. Pedig a volt polgármester azt is megmondta, hol lenne Izsák Márton és Csorvássy István alkotásának a helye: az új szerpentin mentén kialakított román hősök parkjában.
Lapunk arra volt kíváncsi, hogy az RMDSZ–PNL vezetésű önkormányzat új városvezetése felvállalja-e a Bernády György által ezelőtt száz évvel meghonosított szecessziós stílushoz aligha illő alkotás elmozdítását. Vagy legalábbis a folyamat elindítását. A legnagyobb frakció vezetője, Frunda Csenge meglepődött a felvetésen; mint mondta, ami a szoborköltöztetést illeti, ő sem Florea ötletéről, sem máséról eddig nem hallott. „Ez nem téma senkinél, mi sem tárgyaltunk róla, a román kollégák sem. Ha létezik viszont közösségi szándék, megfontolandó volna” – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ-tanácsosok vezetője. „Lehet, hogy Florea beszélt a szobor elköltöztetéséről, de miért nem tette is meg?” – replikázott lapunknak Soós Zoltán, amikor még élő szóban is hajlandó volt nyilatkozni munkatársunknak.
Kérdésünkre, hogy azontúl, hogy egy hol szovjetnek, hol románnak nevezett ismeretlen katonát ábrázol, mi köze a szocreál műalkotáshoz a hadseregnek, a polgármester finomított a nyilatkozatán. „Nem feltétlenül a hivatalos jóváhagyásukra, mint inkább a pozitív véleményezésükre volna szükség” – mondta.
Tíz-húsz évvel ezelőtt a hadsereg és a milícia kötelékeiből visszavonult tisztek komoly erőt képviseltek Marosvásárhelyen és környékén. Egyesületük révén számos polgármestert képesek voltak „kordában tartani” és nemzeti irányba terelni. Az 1990-es eseményekben kulcsszerepet vállaló Scrieciu tábornok és Judea ezredes szava, Vasile T. Suciu nyugalmazott milicista újságcikkei sokat nyomtak a latban. Kikopásuk után szervezetüket fokozatos presztízsvesztés érte; ma már szinte nem is hallani a veteránokról.
Soós Zoltánhoz hasonlóan Keresztes Géza műemlékvédelmi szakmérnök is úgy véli, kényes ügyről van szó. Megerősítette, a veteránegyesület tagjai orroltak a volt polgármesterre, amikor az felvetette a szoborköltöztetés ötletét. Emlékeztetett, a katona – amelynek háromszor is letörették és újraformáztatták az alkotóval a bal karját – nem román hősként kezdte „pályáját”. Volt ismeretlen katona, aztán szovjet katona, majd amikor kihűlni látszott a román–szovjet államközi kapcsolat, hirtelen román katonaként kezdték emlegetni. Mint mondta, adott pillanatban Floreának valóban az volt az elképzelése, hogy a román hősök temetőjébe költöztesse az egész alakos szobrot, helyet biztosítva a Bodor-kút újjáépítéséhez.
– szögezte le Keresztes. Hozzáfűzte, további esztétikai problémát jelent a szobor hatalmas talapzata, amellyel a kommunisták a katonát a kis és nagy román templom tornyánál magasabbra akarták emelni. Az etnikai színezet és a félreértések elkerülése végett felvilágosítási kampányt kellene végezni a lakosság számára, hogy mindenki tudja meg, mikor és milyen történelmi kontextusban került a Rózsák terére a katonát ábrázoló hatalmas kőtömb – véli Klaus Birthler. A fiatal műépítész szerint egy alaposan előkészített közvita megszervezésével a helyhatóságok a saját feladatukon könnyítenének.
– nyomatékosította a műépítész, aki erőltetett jelképnek tartja a katonát. Idősebb kollégája, Petru Gheorghiu szerint a katonának semmi keresnivalója nem lenne a város főterén.
„Magánvéleményemet fogalmazom meg: soha nem volt helye a történelmi belvárosban” – szögezte le lapunknak Gheorghiu. Szerinte, ha valakinek a szobra a Kultúrpalota és a városháza környékén kellene hogy álljon, az csakis Bernády György. A városépítő polgármestert viszont az 1990 után sorozatban öntött anyafarkasszobrok Vásárhelyre eljuttatott példánya a Teleki-ház elé szorította ki.
„Úgy megszoktuk a katonát, hogy ha elvinnék onnan, már hiányozna” – fogta az elején tréfásra Sánta Csaba szobrászművész. Amikor a szovátai alkotó komolyabbra fordította a szót, kiderült, hogy egyáltalán nem viccel.
„Amikor a szoborra nézek, nem csak a román vagy szovjet katonákra gondolok, hanem a háború összes más hősére és áldozatára” – érvelt a művész. Sánta Csabának meggyőződése, hogy a vásárhelyi magyarok is a magukénak kellene érezzék Izsák Márton alkotását. Ezért azt javasolná, hogy a magyar jellegű megemlékezéseken a főtéri katonát is koszorúzzák meg. Másként látja Mana Bucur, a hivatásos képzőművészek egyesületének Maros megyei elnöke. Szerinte a lehető legjobb döntés volna a szobrot elvinni a főtérről. „Tudom, hogy Izsák Mártonnal az élen neves alkotók dolgoztak rajta, de stílusa szerint ennek az alkotásnak inkább Moszkvában lenne a helye, mintsem Marosvásárhelyen” – vélekedett Bucur.
Izsák Márton születésének századik évfordulóján, a 2013-ban szervezett emlékkiállításon Spielmann Mihály művészettörténész nem csak hivatásos, de hivatalos szobrásznak is nevezte a néhai alkotót. A népi demokrácia éveiben Izsáknak a „fentről” jött felkéréseknek is eleget kellett tennie, akár tetszett, akár nem. Spielmann tudomása szerint ilyen megrendelésre készült a főtéri Sztálin-, majd katonaszobor.
A szoborról és alkotójáról fél évszázaddal ezelőtt egy anekdota is keringett a városban. Vagy inkább igaz történet, amit maga az érintett is megerősített. Eszerint az alkotásért kapott tiszteletdíjából Marci bácsi egy Trabantot vásárolt, amelyet egyszer a meglehetősen meredeknek számító Mikszáth (Arta) utcában a kézifék behúzása nélkül parkolt le. A jármű legurult a hegyen, és csak az aljban álló katonaszobor műmárvány talapzata állította meg.
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
Egy hat méter mély kútba zuhant és életét vesztette egy férfi a Hargita megyei Kissolymoson.
Hét házkutatást tartanak a gépkocsijába rejtett robbanószerkezettel három évvel ezelőtt megölt Ioan Crișan aradi üzletember elleni merénylet ügyében – jelentette be szerdán reggel a rendőrség.
Két balesetet és további közúti káoszt okozott egy 19 éves svájci fiatalember Erdélyben: ellopott és jogosítvány nélkül, pszichoaktív szerek hatása alatt vezetett egy autót Szeben megyében.
Egy jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zsoldosként tevékenykedő, korábban a francia idegenlégióban is megfordult jelölt is elindul a parlamenti választáson Szeben megyében.
Több mint 90 százalékban elkészült az első kolozsvári úgynevezett P+R parkoló, mely naponta 800 gépkocsit vonhat ki a belvárosi forgalomból.
Hétvégén kezdődik az őszi szünidő, minden diák és óvodás vakációzik egy bő hétig.
A Calea Neamului (Nemzet útja) és a Frăţia Ortodoxă (Ortodox testvériség) egyesületek szombaton megemlékezést tartanak az úzvölgyi katonatemetőben a román hadsereg napja alkalmából.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás