Sapientiás egyetemünnep Kolozsváron

Rostás Szabolcs 2013. október 04., 12:09 utolsó módosítás: 2013. október 04., 17:48

A magyar kormány képviselői és az erdélyi magyar történelmi egyházfők jelenlétében avatták fel pénteken reggel Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új épületét.

A magyar állam az egész nemzet megmaradását szolgálja, amikor támogatja a Sapientiát, hiszen az erdélyi tudományegyetem a magyarság megmaradásának fundamentuma – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a felsőoktatási intézmény Természettudományi és Művészeti Kara új székházának avatóünnepségén mondott beszédében.

A politikus a kincses városban úgy vélekedett, óriási szerep hárul az egyetemre a közösséget képviselni tudó értelmiség kinevelésében, rendkívül fontos ugyanis, hogy a magyar fiatalok anyanyelvükön tanulhassanak. „A magyar nyelv zsenialitásának tulajdonítható, hogy a magyarság számarányán felül adott Nobel-díjasokat a világnak. A magyar nyelvű gondolkozás olyan távlatokat nyit, amelyek más nyelveken nem látszanak” – jelentette ki Semjén a kétszáz férőhelyes új aulában. Dávid László, a működését az első Orbán-kormány idején, 2001-ben megkezdő, a végleges akkreditációt tavaly megszerző Sapientia–EMTE rektora arról beszélt: az önálló romániai magyar oktatás már kilépett az áhított lehetőségek közül, valósággá vált.

Az egyetem vezetője – utalva arra, hogy a román állam nem vállal részt az intézmény finanszírozásában – hozzátette: bár nemigen lehet államinak nevezni a Sapientiát, közszolgálati jellegéhez nem férhet kétség. Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja az egyetem küldetését hangsúlyozta, Semjénhez hasonlóan fundamentumnak nevezve a Sapientiát. Kató Béla erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, régóta vár a magyar közösség arra, hogy Erdély fővárosában olyan intézménnyel rendelkezzen, ahol otthon érezheti magát, ahol senki nem utasíthatja arra, miként szervezze és építse a jövőjét. „Olyan korban épült fel ez az ingatlan, amikor Magyarország is súlyos válságban van, az anyaország mégis áldozatot hozott, ezért ki kell fejeznünk köszönetünket a magyar kormánynak” – tette hozzá Kató Béla.

A két, öt- és hatemeletes tömbből álló kolozsvári épületegyüttest az alapító erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői áldották meg. Az ünnepségen részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége, valamint számos anyaországi felsőoktatási intézmény rektora. A korábbi tervekkel ellentétben – lábsérülése miatt – a magyar kormányfő nem tudott részt venni a Sapientia által az Egyetem Napjává nyilvánított kincses városi ünnepségen.

Ugyanakkor a beharangozottaktól eltérően elmaradt a miniszterelnök videoüzenete is. Az egyetem szenátusa Bocskai-díjban részesítette a Sapientia–EMTE két korábbi rektorát, Tonk Sándort és Szilágyi Pált, jelenlegi rektori tanácsost; Tonk Sándor posztumusz kapta meg az elismerést. Post mortem tiszteletbeli professzori címben részesült Bege Antal, a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar docense. Tapodi Zsuzsanna, a csíkszeredai Gazdasági és Humántudományi Kar docense kiváló oktatói díjban részesült.

Az 5000 négyzetméter hasznos területű épület mintegy ötmillió euróba került: a tervezés költségeit az egyetem saját forrásokból biztosította, az építés költségeit (az összköltségek mintegy 90 százalékát) a magyar állam bocsátotta az intézmény rendelkezésére. A Tordai út aljában, a Szabók bástyájától mintegy száz, a Farkas utcai templomtól mintegy 250 méterre felépített épület egy ötemeletes és egy hatemeletes tömbből áll, amelyeket a közbülső udvar fölött átívelő híd köt össze. A hátsó, magasabb torony első emeletén rendezték be az egyetem 200 férőhelyes auláját, a legfelső szintjén pedig a könyvtárat. A két toronyban tantermek, laboratóriumok és tanári irodák kaptak helyet. Az egyik tantermet a jogászhallgatók számára rendezték be a bírósági tárgyalótermek megszokott bútorzatával. Az épület két szintjét a föld alá építették, itt alakították ki azt a 230 négyzetméteres televíziós stúdiót, amely a média szakos hallgatók oktatása mellett nagy teret igénylő, magas műszaki színvonalú televíziós műsorok elkészítésére is alkalmas.A pénteki avatóünnepségnek otthont adó aulát is úgy rendezték be, hogy filmvetítésekre, de akár tolmácsolást igénylő rendezvények megtartására is alkalmas legyen.

Mint arról Tonk Márton dékán korábban a Krónikának beszámolt, arra törekedtek, hogy az oktatási célokon túl olyan funkciókat kapjon az épület, amelyek a későbbiekben bevételeket is hozhatnak az intézménynek. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) kötött együttműködési megállapodás keretében – az oktatáson túlmenően – a Sapientia kolozsvári karának épületében olyan televíziós stúdiót rendeznek be, amely nagyobb szabású kolozsvári élő adások közvetítésére is alkalmas.


Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat