Romsics Ignác előadása iránt sokan érdeklődtek az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kolozsvári előadótermében
Fotó: Ferencz Csaba-Levente
Nem tartja reális veszélynek az atomháborút és Magyarország vagy Románia háborúba való sodródását Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, akit hétfői kolozsvári előadásán kérdeztünk, miképp látja az aktuálpolitikai helyzetet. Az akadémikus kérdésünkre arra is kitért, hogy az összmagyarság szempontjából – Trianonon kívül – melyek az elsősorban Erdélyhez köthető történelmi fordulópontok.
2022. október 11., 13:442022. október 11., 13:44
2022. október 11., 16:012022. október 11., 16:01
Hét sorsdöntő fordulatot azonosított nemzetünk elmúlt évszázadaiból Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyarországi történész, akadémikus, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatója A magyar történelem fordulópontjai című, Kolozsváron tartott előadásában, amelyet a Korunk Akadémia meghívására tartott hétfőn. Ezeket sikeresen tippelte meg a meghívott kérdésére az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) előadótermét majdnem teljesen megtöltő érdeklődő közönség.
A történész által kiemelt fordulópontok időrendi sorrendben: a honfoglalás, államalapítás, kereszténység felvétele; a Magyar Királyság három részre szakadása (1526-os mohácsi vész, Buda várának eleste 1541-ben); a török kiűzése 1683–1718 között (Bécs, Buda felszabadítása, karlócai, pozsareváci béke); a polgári átalakulás (a reformkort lezáró 1848-as áprilisi törvények, 1867-es kiegyezés); a trianoni békediktátum (1920); Magyarország és a kelet-közép-európai térség szovjetizálása a II. világháborút követően; utolsó fordulópontként pedig az 1989–1990-es rendszerváltás. Az egyéb felvetések közül például a tatárjárást (1241–1242) Romsics azért nem tartja fordulópontnak, mert mint mondta, előtte és utána a pusztítás ellenére ugyanabba az irányba ment az ország.
A történelmi fordulópontokat felsorakoztató, elemző előadás keretében a Krónika megkérdezte az előadót, hogy az összmagyarság szempontjából – Trianonon kívül – véleménye szerint melyek az elsősorban az erdélyi magyarsághoz, Erdélyhez köthető történelmi fordulópontok. Romsics Ignác egyetértett felvetésünkkel, hogy a szászok-svábok betelepítése Erdélybe (13. század), a magyar–székely–szász vezető rétegek kápolnai uniója (1437), az önálló Erdélyi Fejedelemség létrejötte (1571) és megszűnése (1711/1867) tekinthető fordulópontnak. A sort kiegészítette az Erdély politikai helyzetét hosszú időre szabályozó 1690-es Diploma Leopoldinum kiadásával, a második bécsi döntéssel (1940) és az Erdély Romániához való tartozását véglegesítő párizsi békeszerződéssel (1947).
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hírneves történész miképp vélekedik a jelenünket meghatározó, a háború és válságok jellemezte kilátásokról. Elvetette azon felvetésünket, hogy 2022 történelmi fordulópontnak számíthat majd a magyarság szempontjából, a biztonság- és energiapolitikai tabuk feszegetése ellenére. Véleménye szerint ugyanis a kubai rakétaválsághoz hasonlóan most sem fogják alkalmazni az atomfegyvereket, nem tartja reális veszélynek az atomháborút és Magyarország és/vagy Románia háborúba való belesodródását. „Ugyanakkor megvannak azok a technikák, ahogy egy-két éven belül megoldjuk a jelenlegi energiaválságot, ahogy tettük az 1970-es években a kőolajválsággal is” – fogalmazott a történész.
Fotó: Ferencz Csaba-Levente
Romsics Ignác kronológiai sorrendben elemezte a magyarság történelmének fordulópontjait. Kiemelte, a magyarok jellemzően lovasnomád népként jelentek meg a történelemben, a törökös, türk-típusú civilizációval társult a lényegében finnugor nyelv.
Szó esett arról is, hogy Géza fejedelem és Szent István király úgy döntött, inkább Nyugat felé orientálódunk, így adott volt a nyugati kereszténységhez, kultúrához való csatlakozás. Romsics többször kitért arra is, hogy a nyugati szokásokhoz, mintákhoz, építkezési stílusokhoz stb. való felzárkózás visszatérő gondolatként jelenik meg azóta is. Szintén minden korszakban jellemző a magyarokra és közép-, kelet-európai népekre a felzárkózási törekvés mellett a fáziskésés – fejtette ki. Vagyis valamennyi lemaradás van aközött, hogy adott esemény bekövetkezik előbb Nyugat-Európában, majd nálunk: például írásbeliség, krónika, épülettípus megjelenése, később városfejlődés, egyetem-, nyomdaalapítás.
Arról is beszélt, hogy a 13. századra nyugati szemmel is számon tartott, megbecsült hatalmi tényezővé válik a Magyar Királyság, és egészen Mátyás király uralkodásával (1458–1490) záruló csúcspontjáig eredményesen közeledik, felzárkózik a Nyugathoz. „Építészetileg is olyan remeket hozunk létre, tudunk felmutatni, mint a kolozsvári Szent Mihály-templom, a brassói Fekete-templom, a kassai dóm vagy a Hunyadiak vajdahunyadi lovagvára. A nyomtatás feltalálása után alig két évtizeddel már nyomda működik Budán, később Brassóban jön létre a korabeli Európa legkeletebbre létező nyomdája. Megindul a városiasodási folyamat, ebből a korszakból valók az első, sajnos nem tartós egyetemalapítási kísérletek is térségünkben” – mondta az akadémikus.
Fotó: Ferencz Csaba-Levente
Romsics arról is beszélt, hogy az Oszmán Birodalom megjelenése véget vetett ennek az impozáns folyamatnak: a három részre szakított ország részei külön, más irányban fejlődtek durván 150 évig, a maradék Magyar Királyság Nyugat felé, a középső rész közvetlenül a törökök felé, Erdély pedig Nyugat és a Porta között tájékozódott. Az erdélyi fejedelmek ugyan adót fizetnek a törököknek, de határozottan a nyugati kultúrát érvényesítik.
Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésében őrzi középmezőnybeli helyét az európai népek között. Romsics elmondta, a török több szakaszban történő kiűzése után Magyarországot és Erdélyt külön adminisztrálja Bécsből a Habsburg-birodalom: új esély nyílott a felzárkózásra. Az előadó kiemelte Mária Terézia királynő uralkodását (1740–1780), aki vámszabályokkal, a jobbágyok helyzetét javító úrbérrendezéssel, tanügyi, közegészségi rendelkezéssel tett lépéseket az ország modernizálásáért – viszont az ő idejére esik a rossz emlékű madéfalvi veszedelem is. Építészetileg a kor színvonalán követik a magyarok Európát: ennek bizonyítéka a budai királyi vár, a Sándor-palota, a fertődi Esterházy-kastély.
Fontos változás, hogy a reformkor politikai programjának megfelelően a magyar nyelv válik az ország nyelvévé, a latinnal és a némettel szemben. Kiépülnek a nemzeti intézmények – múzeum, színház, akadémia. „Az 1848-as törvényekkel vége a jobbágyvilágnak, feudalizmusnak, jogilag minden ember egyenlő, elkezdődik a tulajdonképpen napjainkig tartó polgári fejlődés. A szabadságharcunk ugyan – szokás szerint – elbukik, de hosszú távon mégis eredményes, mert a polgári vívmányok megmaradnak. A kiegyezéssel megváltozik a magyarság Habsburg-birodalmon belüli helyzete és az első világháborúig sikeres felzárkózási időszak következik” – fejtette ki Romsics.
Fotó: Ferencz Csaba-Levente
A történész kiemelte, hogy 1920 szintén nagy fordulópont a magyarság történelmében.
– hangsúlyozta Romsics. Kifejtette, Trianon gazdasági következményeinél súlyosabb, hogy a magyarok több ország lakosai lettek. Úgy fogalmazott, a Horthy-korszakot gazdasági értelemben átlagosnak tekinthetjük, amelynek végét beárnyékolja a második világháború. „A kommunizmus a kelet-európai országoknak olyanfajta társadalmi átalakítása, ami ellentmondott annak, amire Kossuth, Széchenyi és a többiek a reformkorban esküdtek. Ez az időszak nem tudta biztosítani az elvárt fejlődési ütemet. Habár a magyar nemzeti össztermék nő, de a világ vezető országaihoz képest mérten relatíve visszaestünk” – vélte a történész.
A történész arra is kitért, hogy a Szovjetunió felbomlásával, a rendszerváltással ismét esély nyílt a felzárkózásra, az átalakulás a kilencvenes években súlyos gondokkal járt, amiből Magyarország kilábalt. Romsics Ignác korszakon keresztülívelő tanulságként és összegzésként elmondta,
Ennek sokféle összetevője közül lenne mit előrelépni az anyagi támogatás szempontjából Magyarországnak és Romániának is, de a történész bízik abban, hogy ez változni fog. Romsics Ignác a közönségből érkező kérdésre kifejtette, hogy a második világháború után reális esély mutatkozott arra, hogy Partium egy része visszakerüljön Magyarországhoz, amit a nyugati hatalmak elvileg nem elleneztek, viszont a szovjetek megakadályozták. Az előadás nyitánya volt a Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből elnevezésű, több éves szünet után újrainduló sorozatának.
Az est házigazdája, Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk folyóirat főszerkesztője jelezte, a hatrészes rendezvény legközelebb november 23-án folytatódik Zsoldos Attila történész Az Aranybulla legendáriuma című értekezésével.
Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg vasárnap Facebook-oldalán jelentette be, hogy július végétől már nem művészeti aligazgatója a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
szóljon hozzá!