Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hírneves történész miképp vélekedik a jelenünket meghatározó, a háború és válságok jellemezte kilátásokról. Elvetette azon felvetésünket, hogy 2022 történelmi fordulópontnak számíthat majd a magyarság szempontjából, a biztonság- és energiapolitikai tabuk feszegetése ellenére. Véleménye szerint ugyanis a kubai rakétaválsághoz hasonlóan most sem fogják alkalmazni az atomfegyvereket, nem tartja reális veszélynek az atomháborút és Magyarország és/vagy Románia háborúba való belesodródását. „Ugyanakkor megvannak azok a technikák, ahogy egy-két éven belül megoldjuk a jelenlegi energiaválságot, ahogy tettük az 1970-es években a kőolajválsággal is” – fogalmazott a történész. 

Szó esett arról is, hogy Géza fejedelem és Szent István király úgy döntött, inkább Nyugat felé orientálódunk, így adott volt a nyugati kereszténységhez, kultúrához való csatlakozás. Romsics többször kitért arra is, hogy a nyugati szokásokhoz, mintákhoz, építkezési stílusokhoz stb. való felzárkózás visszatérő gondolatként jelenik meg azóta is. Szintén minden korszakban jellemző a magyarokra és közép-, kelet-európai népekre a felzárkózási törekvés mellett a fáziskésés – fejtette ki. Vagyis valamennyi lemaradás van aközött, hogy adott esemény bekövetkezik előbb Nyugat-Európában, majd nálunk: például írásbeliség, krónika, épülettípus megjelenése, később városfejlődés, egyetem-, nyomdaalapítás.

Arról is beszélt, hogy a 13. századra nyugati szemmel is számon tartott, megbecsült hatalmi tényezővé válik a Magyar Királyság, és egészen Mátyás király uralkodásával (1458–1490) záruló csúcspontjáig eredményesen közeledik, felzárkózik a Nyugathoz. „Építészetileg is olyan remeket hozunk létre, tudunk felmutatni, mint a kolozsvári Szent Mihály-templom, a brassói Fekete-templom, a kassai dóm vagy a Hunyadiak vajdahunyadi lovagvára. A nyomtatás feltalálása után alig két évtizeddel már nyomda működik Budán, később Brassóban jön létre a korabeli Európa legkeletebbre létező nyomdája. Megindul a városiasodási folyamat, ebből a korszakból valók az első, sajnos nem tartós egyetemalapítási kísérletek is térségünkben” – mondta az akadémikus.

Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésében őrzi középmezőnybeli helyét az európai népek között. Romsics elmondta, a török több szakaszban történő kiűzése után Magyarországot és Erdélyt külön adminisztrálja Bécsből a Habsburg-birodalom: új esély nyílott a felzárkózásra. Az előadó kiemelte Mária Terézia királynő uralkodását (1740–1780), aki vámszabályokkal, a jobbágyok helyzetét javító úrbérrendezéssel, tanügyi, közegészségi rendelkezéssel tett lépéseket az ország modernizálásáért – viszont az ő idejére esik a rossz emlékű madéfalvi veszedelem is. Építészetileg a kor színvonalán követik a magyarok Európát: ennek bizonyítéka a budai királyi vár, a Sándor-palota, a fertődi Esterházy-kastély. 

Fontos változás, hogy a reformkor politikai programjának megfelelően a magyar nyelv válik az ország nyelvévé, a latinnal és a némettel szemben. Kiépülnek a nemzeti intézmények – múzeum, színház, akadémia. „Az 1848-as törvényekkel vége a jobbágyvilágnak, feudalizmusnak, jogilag minden ember egyenlő, elkezdődik a tulajdonképpen napjainkig tartó polgári fejlődés. A szabadságharcunk ugyan – szokás szerint – elbukik, de hosszú távon mégis eredményes, mert a polgári vívmányok megmaradnak. A kiegyezéssel megváltozik a magyarság Habsburg-birodalmon belüli helyzete és az első világháborúig sikeres felzárkózási időszak következik” – fejtette ki Romsics.

– hangsúlyozta Romsics. Kifejtette, Trianon gazdasági következményeinél súlyosabb, hogy a magyarok több ország lakosai lettek. Úgy fogalmazott, a Horthy-korszakot gazdasági értelemben átlagosnak tekinthetjük, amelynek végét beárnyékolja a második világháború. „A kommunizmus a kelet-európai országoknak olyanfajta társadalmi átalakítása, ami ellentmondott annak, amire Kossuth, Széchenyi és a többiek a reformkorban esküdtek. Ez az időszak nem tudta biztosítani az elvárt fejlődési ütemet. Habár a magyar nemzeti össztermék nő, de a világ vezető országaihoz képest mérten relatíve visszaestünk” – vélte a történész.

A történész arra is kitért, hogy a Szovjetunió felbomlásával, a rendszerváltással ismét esély nyílt a felzárkózásra, az átalakulás a kilencvenes években súlyos gondokkal járt, amiből Magyarország kilábalt. Romsics Ignác korszakon keresztülívelő tanulságként és összegzésként elmondta,

Ennek sokféle összetevője közül lenne mit előrelépni az anyagi támogatás szempontjából Magyarországnak és Romániának is, de a történész bízik abban, hogy ez változni fog. Romsics Ignác a közönségből érkező kérdésre kifejtette, hogy a második világháború után reális esély mutatkozott arra, hogy Partium egy része visszakerüljön Magyarországhoz, amit a nyugati hatalmak elvileg nem elleneztek, viszont a szovjetek megakadályozták. Az előadás nyitánya volt a Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből elnevezésű, több éves szünet után újrainduló sorozatának.

Az est házigazdája, Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk folyóirat főszerkesztője jelezte, a hatrészes rendezvény legközelebb november 23-án folytatódik Zsoldos Attila történész Az Aranybulla legendáriuma című értekezésével.