Románia Strasbourgban is üldözi a székely-magyar szimbólumokat

2020. május 03., 20:48

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB, románul CEDO) végre-valahára befogadott olyan ügyet is, amelyik a kényesnek számító román–magyar viszonyhoz kötődik. 

A 2014 májusában tartott európai parlamenti választáson az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét, Tőkés Lászlót ismételten képviselőnek választották. Két nappal azután, hogy a nagyváradi EP-képviselői iroda épületére kitűzte a székely zászlót, 2014. június 20-án a nagyváradi helyi rendőrség szabálysértési eljárást indított ellene.

Megállapították, hogy az „úgynevezett Székelyföld” jelképeit tartalmazó székely zászló reklámlobogó, ezért kitűzése előzetes engedélyezéshez kötött.

Az EP képviselőjét (volt alelnökét) megrovásban részesítették.

Egy évvel később hasonlóan cselekedtek a partiumi zászló kifüggesztése miatt is – szerintük Tőkés László ismételten megsértette a reklám­anyagok megjelenítéséről és engedélyeztetéséről szóló 2013/285-ös számú törvényt. Mindkét esetben elrendelték a „reklámzászlók” eltávolítását is. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az irodaépületre a „reklámzászlók” mellé a román és magyar nemzeti zászló és az Európai Unió lobogója is kifüggesztésre került.

Nem degradálható üdítőreklámmá a történelmi zászló

A székely–magyar szimbólumok reklámzászlóként való megbélyegzése, használatuk jogi köntösbe bújtatott megakadályozása ellen Tőkés László képviseletében közigazgatási panaszt nyújtottam be.

A nagyváradi bíróságon és a Bihar megyei törvényszéken azzal érveltünk, hogy történelmi szimbólumainkat tartalmazó zászlókat nem lehet Coca-Cola- vagy intimbetétreklámmá degradálni. Székelyföld és Partium pedig a középkor óta létező területi/történelmi régiók. A székely zászlón szereplő nap és hold a 16. században Székely Mózesnek, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelemnek a címerében már szerepelt!

A nagyváradi (i)gazságszolgáltatás panaszaink és fellebbezéseink elutasítását azzal is indokolta, hogy az 1994/74-es számú zászlótörvény kimondja: hivatalos épületeken és közterületeken más államok zászlói kizárólag a román nemzeti zászló mellett és csak hivatalos állami látogatások, nemzetközi összejövetelek alkalmával tűzhetők ki.

Azt fejtegették, hogy a kitűzött jelképek (zászlók) nem egy elismert állam szimbólumai, ezért kifüggesztésük a zászlótörvényt is sérti;

az „úgynevezett Székelyföld” és az „úgynevezett Partium” jelképeinek kitűzésével a felperes (T. L.) a nyilvánosság figyelmét akarta felhívni az általa szervezett tevékenységekre és eseményekre, így valójában reklámcélú tevékenységet folytatott.

Fotó: Gergely Imre

Az idézett indokolást az EJEB-hez benyújtott panaszainkban az alábbi érvekkel cáfoltuk meg. A reklámanyagok megjelenítéséről és engedélyezéséről szóló 2013/185-ös törvény szerint a reklámcélú jelzés épületek homlokzatára történő kitűzése kizárólag építkezési engedély beszerzése után lehetséges, ráadásul az engedélyt kiállító hatóság meghatározza az építkezés átmeneti jellegét, valamint a reklámcélú jelzés szerkezeti támogatására vonatkozó engedély időtartamát. Ha a magyar közösségi szimbólumok reklámtevékenységnek minősülnének a fenti rendelkezés alapján, használatukat könnyedén meg lehetne akadályozni.

A román zászló kitűzéséről szóló 1994/7-es számú törvény kimondja, hogy más államok zászlója kizárólag a nemzeti zászlóval együtt és csak hivatalos állami látogatások, nemzetközi fesztiválok és találkozók alkalmával helyezhetők ki a Románia területén található hivatali épületeken és közterületeken.

A törvény tehát kizárólag az állami zászlók középületi használatára vonatkozik, hotelekre, magánházakra bárki bármikor kitűzheti őket, ahogy a Vöröskereszt, Vörös Félhold, Nemzetközi Olimpiai Bizottság, ENSZ, Székelyföld stb. lobogóit is minden további nélkül ki szokás/lehet függeszteni.

Bukarest és a 22-es csapdája

Beadványainkban arra is hivatkoztunk, hogy az „úgynevezett” Székelyföld és Partium zászlói elleni fellépés sérti az emberi jogok európai egyezményét, miszerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához anélkül, hogy ebbe hatóság beavatkozhasson. Rávilágítottunk arra is, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását a román kormány trükkösen próbálja álcázni, azt hangsúlyozva, hogy a hazai hatóságok/bíróságok nem kifogásolták, hogy a képviselő kifüggesztette a szimbólumainkat tartalmazó zászlókat.

Megpróbálták felállítani a „huszonkettes csapdáját”, azzal érvelve, hogy a Bihar megyei bíróság 2015. november 27-i ítélete megállapította: „a per tárgyát képező zászlóhoz hasonló zászlók közterületeken vagy magánépületeken történő kitűzése nem tilos, de azt a jogi normáknak – ideértve a 2013/185-ös törvény által előírt engedély előzetes kiállítását is – megfelelően kell végrehajtani”.

Az idézett mondat leleplező, mert elismeri,

a bíróságok és a kormány szerint a véleménynyilvánítás szabadságát hatóság beavatkozása korlátozhatja.

Annak ellenére hogy igencsak kilóg a lóláb, a strasbourgi válasz­irat szerint a román „kormány emlékeztetni kíván arra, hogy Románia a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számos jogát elismeri, ideértve a véleménynyilvánításhoz való jogot, akár magánszemélyként, akár szervezetként, szakszervezetként vagy szövetségként nemzeti szinten”. Rövidesen kiderül, ezt a mesét elhiszi-e az EJEB.

Fotó: Bíró Blanka

A román kormány azt is állítja, hogy a kérelmező nem szenvedett el semmilyen anyagi hátrányt, minthogy a rá kiszabott büntetések két figyelmeztetésből – a lehető legkevésbé szigorú szankciókból – álltak. Jellemző módon az EJEB előtt Románia azzal védekezik, hogy a kiszabott figyelmeztetés a helyi rendőrség által foganatosítható büntetések közül a legenyhébb, és ezzel az ejnye-bejnyével semmilyen sérelem sem érte Tőkés Lászlót.

„Véletlenül” elhallgatják a lényeget, hogy az állítólagos szabálysértés szankcionálásának valódi célja a székely–magyar jelképeket tartalmazó zászlók bírói ítéletek által szentesített – tehát törvényesnek álcázott – eltüntetése volt!

A kormány persze tagad, azt fejtegeti, a nemzeti hatóságok és bíróságok valójában nem hoztak határozatot abban a kérdésben, hogy a kérelmező által kitűzött zászlók a nemzeti jog értelmében a véleménynyilvánítás megengedett vagy meg nem engedett formájának minősülnek-e. „Épp ellenkezőleg, a Bihar megyei bíróság megjegyezte, hogy a per tárgyát képező zászlóhoz hasonló zászlók közterületeken vagy magánépületeken történő kitűzése nem tilos, de azt a jogi normáknak – ideértve a 2013/185. sz. törvény által előírt engedély előzetes kiállítását is – megfelelően kell végrehajtani.”

A válaszirat a történelemhamisítástól sem riad vissza, miszerint

az „ún. Székelyföld” Románia történelmében sem most, sem korábban nem létezett külön történelmi tartományként vagy bármely egyéb közigazgatási területi egységként.

Szerintük a jelenlegi úgynevezett „Székelyföld – Ținutul Secuiesc” történelmileg nem kapcsolódik a középkorban székelyek által lakott területekhez, sem pedig az ugyanezen történelmi időszak alatt részben autonóm székelyekhez.

Az elképesztő érvelést olvasva joggal tesszük fel a kérdést: hol az ördögben laktak Trianon előtt a székelyek? Azt gondolom, hogy a sorok között a legvadabb vasgárdista érvrendszer is tetten érhető, miszerint a székelyek elmagyarosított románok…

A kormány azt is kijelenti, hogy Székelyföld egy mesterséges, imagológiai képződmény, amely három romániai megye (Maros, Hargita és Kovászna) különböző részeit foglalja magában egy név alatt azzal a céllal, hogy létrehozzon egy olyan magyar többséggel bíró kompakt régiót, amely fenntartaná az etnikumon alapuló területi autonómiára irányuló igényt.

Az ún. „Székelyföld” a román jogszabályok szerint nem számít adminisztratív területi egységnek, és ezért nem beszélhetünk a régió azon jogáról, hogy szimbólumait nyilvánosan használhassa. Ugyanez vonatkozik az ún. „Partiumra” is. Ha ez az állítás igaz lenne, akkor nem létezhetne moldovai, havasalföldi, erdélyi, bukovinai stb. zászló és címer sem! Ezt a nonszenszt úgy próbálják kezelni, hogy kinyilvánítják, „Románia történelme külön Székelyföldet nem említ Románia történelmi tartományai között (Bánság, Körösvidék, Bukovina, Erdély, Moldova, Munténia, Olténia és Dobrudzsa). Ezek a tartományok nem etnikai alapúak, hanem etnikumtól függetlenül a területükön élő minden populációt magukban foglalnak.” Tehát „kormányunk” azt hiszi, Strasbourgban el lehet hitetni azt, hogy a Székelyföldről ki lesznek telepítve a románok és mások?

Fotó: Barabás Ákos

Szertefoszlatott hazugságok

Egy másik hazugság így szól: „a hatóságok nem intézkedtek a kérelmező irodájában kifüggesztett zászlók eltávolítása érdekében; azok a 2015. november 27-i és a 2017. február 6-i határozat után is ott maradtak”. Az igazság ezzel szemben az, hogy a nagyváradi municípium újabb perben akarja kicsikarni a zászlók eltávolítását (ügyszám: 1624/271/2020).

Romániában viszont a kormány által védelmezett nagyváradi joggyakorlattal ellentétes, törvényes döntések is születtek.

A Brassó megyei ítélőtábla székely szimbólumokat tartalmazó zászlóknak a helyi hatóságok általi kihelyezése tárgyában 2016 februárjában megállapította, hogy a zászló magánszimbólum, és így magánterületen kihelyezhető.

A Maros megyei ítélőtábla már 2012-ben kimondta, hogy a székely zászló magánépületre engedély nélkül kitűzhető, mert nem reklámzászló. Erre az érvünkre az a fura válasz született, hogy „a két zászlót tehát nem magánterületen vonták fel, hanem egy épület külső falán, tehát a járókelők számára látható módon”. A magántulajdonú épület külső fala nem magánterület?

Az igazi célt ismét elárulták: szimbólumainkat titokban nyugodtan használhatjuk, de nyilvánosan semmi esetre sem!

Ezt a tényt úgy próbálják kendőzni, hogy kihangsúlyozták, „nemcsak újdonságjellege miatt, hanem azért is, mert mutatja a román hatóságok elkötelezettségét a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és elősegítése mellett –, hogy azon adminisztratív területi egységek esetében, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya a népességen belül legalább 20 százalékos, a helyi hatóságok úgy dönthetnek, hogy a kisebbség nyelvén megfogalmazott feliratot helyeznek el az adminisztratív területi egység zászlóján” .

Románia válaszirata mélyen hallgat arról, hogy az Európa Tanács ECRI (Rasszizmus és Intolerancia Európai Bizottsága) Romániáról szóló 2014. március 19-i jelentése többek között azért is elmarasztalta az országot, mert nem ismeri el azt a tényt, hogy a Székelyföld a középkortól az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig törvényesen elismert, létező történelmi egység volt!

Vajon Románia mikorra lesz képes arra, hogy jóhiszeműen teljesítse kötelezettségeit, mikorra fejezi be a magyar ellenségképpel való SRI-s riogatást?

Kincses Előd

A szerző marosvásárhelyi ügyvéd

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.