A Maros megyei Bonyhán található kastélyt Bethlen Farkas építtette 1545-ben
Fotó: Kiss Gábor
Kívül-belül megújult a Maros megyei Bonyhán található, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonát képező Bethlen-kastély. A 16. században épített műemlék az egyetlen erdélyi kastély, amely az egyházkerületé. Kató Béla püspök a Krónika megkeresésére arról beszélt, hogy az egyház nőszövetsége fogja működtetni közösségi térként az impozáns épületet, amelyben Árva Bethlen Kata, a barokk korszak egyik első írónője, a reformátusok ikonikus nőalakja született. Borsos Melinda, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke elmondta, a környékbeliek nagyon büszkék a felújításra, a nőszövetség pedig reméli, elindul egyfajta kastélyturizmus is, vonzza majd az épület a látogatókat, és munkahelyek is létesülnek.
2023. október 19., 10:012023. október 19., 10:01
Teljes egészében megújult a 16. században épült bonyhai Bethlen-kastély, amely rendezett környezetével a környék egyik legszebb látványossága. A magyar kormány támogatásának köszönhetően felújított, az Erdélyi Református Kerület tulajdonában lévő kastély avatóünnepségét október 28-án tartják a Maros megyei településen.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Fotó: Kiss Judit
A kastélyt Bethlen Farkas építtette 1545-ben, majd 1619 és 1719 között átalakították, kőfallal, nyolcszögletű bástyával erősítették meg. Az épületben 42 helyiség található, ezek három emeleten helyezkednek el. A négy saroktornyos kastélyt a leszármazottak ajándékozták az Erdélyi Református Egyházkerületnek 2008-ban. Kató Béla felelevenítette, az egyik legjelentősebb erdélyi nemesi család, a Bethlenek fészke volt a bonyhai kastély, amelyet 1948-ban államosítottak, ezt követően közintézmények működtek benne. A romániai műemlékek jegyzékében az MS-II-m-A-15598 sorszámon regisztrált épületnek a kommunizmus éveiben folyamatosan romlott az állapota.
A Maros megyei településen és környékén élők is büszkék arra, hogy megújult az impozáns épületegyüttes
Fotó: Kiss Gábor
Fotó: Kiss Gábor
Kató Béla elmondta, hogy az 1990-es évek elején, amikor az erdélyi nemesi családok kezdték visszakapni impozáns, de leromlott épületeiket, több felajánlás érkezett az egyházkerülethez, hogy vegyenek meg kastélyokat, akár félig-meddig ajándékképpen fogadják el. „Nem vállaltuk el ezeket a felajánlásokat, mert tudatában voltunk annak, hogy egy rossz állapotban lévő kastély felújítása borzasztó sok pénzbe kerül, és nagyon nehéz fenntartani. Annak idején a nemeseknek megvolt a vagyonuk a fenntartáshoz, de ma teljesen más a helyzet” – mondta a püspök.
Fotó: Kiss Gábor
Kifejtette, az erdélyi kastélyoknak évszázadokkal ezelőtt az volt a szerepe, hogy adminisztratív területekként működtek: egy-egy grófság birtoka, területe, maga a kastély látta el azt a feladatot, ami tulajdonképpen a világi adminisztrációt jelentette. Vagyis kiállította honvédelemre a katonaságot, felfegyverezte, küldte, ahová kellett.
Mint mondta, Erdélyben 23 grófi és 24 bárói család élt, az államosításkor, 1948-ban elvették tőlük a birtokokat, az önkormányzatok működtettek bennük intézményeket, az épületek állapota pedig folyamatosan romlott.
A mennyezet is rossz állapotban volt
Fotó: Kiss Gábor
„Amint a nemesi leszármazottaktól hallottam, egy kastély egy négyzetméternyi részének fenntartásához egy hektár erdőre volt szükség régen. Tehát egy ötszáz négyzetméteres kastély fenntartásához ötszáz hektár erdő kellett, hiszen sokba került a személyzet, a fűtés, a karbantartás, stb. Tehát ha valaki a rendszerváltás után visszakapott egy kastélyt, az nagy terhet jelentett számára. Az effajta terhet az egyház nem veheti magára, hiszen sok más épületünk van, amelyekkel épp elég a baj” – mondta a püspök.
A református egyház nőszövetsége fogja működtetni közösségi térként az impozáns kastélyt
Fotó: Kiss Gábor
Kifejtette, a bonyhai az egyetlen kastély, amely az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában áll, és azért vállalták el a fenntartását, mert itt született Árva Bethlen Kata, aki a reformátusok számára ikonikus nőalak. Az emlékiratairól is ismert Árva Bethlen Kata jelentős mértékben támogatta az erdélyi magyar református egyházközségeket és iskolákat, irodalmi tevékenysége jelentős. Ugyanakkor azért is vált szimbolikussá az alakja, mert tragikus sorsa, gyermekeinek elvesztése, a szenvedések és nehézségek ellenére erős hit jellemezte.
A kastély egyik belső tere a felújítás előtt
Fotó: Kiss Gábor
Kató Béla azt is elmondta, hogy amikor az egyházkerületé lett a kastély 2008-ban, már nagyon rossz állapotban volt: a mennyezet szakadt le, ők pedig annyit tudtak tenni, hogy a tetőzetet megjavíttatták, hogy ne menjen tönkre az épület. Az ablakokat bedeszkázták, hiszen a helyiek közül sokan bejártak az épületbe, rongálták a belső teret.
Fotó: Kiss Gábor
„Ezek után vártuk a »feltámadást», kerestük a lehetőséget, hogy mi történjen a leromlott állapotú kastéllyal. Arra gondoltam, hogy Bethlen Kata ikonikus alakja miatt éppen a nőszövetségnek kellene szervezkednie, intézkednie. Át is adtuk nekik, a nőszövetség pedig elkezdett jelképes támogatói gesztusként érkezett téglajegyeket gyűjteni, de hát ez természetesen nem volt elég a felújításhoz” – mondta el a püspök.
Emlékeztetett, amikor 2017-ben a reformáció 500. jubileumát ünnepelte az egyház, és felújították a Protestáns Teológia épületét is a magyar kormány jóvoltából, Orbán Viktor miniszterelnök Kolozsvárra érkezett az ünnepségre. „Az ünnepséget követően azt kérdeztem tőle viccesen: kért téged már ötezer nő egyszerre valamire? Azt mondja, hogy nem, de mi lenne az? Előzőleg kitaláltam, hogy a nőszövetség gyűjtsön össze ötezer aláírást, kérjék, hogy a magyar kormány segítsen felújítani a bonyhai kastélyt. A miniszterelnök pedig egy hét múlva válaszolt, hogy támogatják a felújítást” – fejtette ki a püspök. Arra is kitért, hogy
Árva Bethlen Kata, a barokk korszak egyik legismertebb írónője a bonyhai Bethlen-kastélyban született
Fotó: Kiss Gábor
Kató Béla arról is beszélt kérdésünkre, hogy még nincsenek végleges összegek arra vonatkozóan, mennyibe kerül a teljes felújítás. „Az bizonyos, hogy a kastély felügyeletét állandóan biztosítani kell. A nőszövetség továbbképzéseket, közösségi alkalmakat szervez, és más rendezvényeknek is helyet ad a kastély, amelyhez kis tó is tartozik, parkkal. Nagyon szép nagy pince is van, ott lehet bármilyen rendezvényt tartani” – mondta Kató Béla. Mint sorolta, az emeleten emlékszobák lesznek: a Bethlen-család és más nemesi családok történetét ismerhetik meg az érdeklődők, valamint Árva Bethlen Kata élettörténetét.
A bonyhai kastély a felújítás előtt
Fotó: Kiss Gábor
Árva Bethlen Kata irodalmi értékű önéletírás szerzője, s egyúttal a nemzeti szellemű kegyességi irány utolsó jelentős képviselője, a nagy kancellár unokahúga volt. Apjának, Bethlen Sámuel küküllői főispánnak, az enyedi kollégium világi kurátorának a házában az átlagosnál magasabb műveltséget szerzett s örökölte tőle a közművelődésre áldozó szociális érzéket is. Élete a református vallásért való küzdelemben telt el, attól kezdve, hogy tizenhét éves korában anyja „soha eléggé meg nem siratható keserves házasságra, vallásán kívül valóhoz”, mostohatestvéréhez, gróf Haller Lászlóhoz kényszerítette. Férje családja és a térítő papok mindent megtettek, hogy a fiatal nagyasszonyt áttérítsék, s zaklatásaik Haller halála (1719) után sem szűntek meg.
nehogy anyjuk elidegeníthesse őket a katolikus vallástól. A szívében és lelkében megsebzett anya keserűségét növelte második házasságából született s az ő hitét valló gyermekeinek korai elhunyta, és végül betetőzte Teleki halála (1732). Hévízi és sorostélyi birtokain, fogarasi udvarházában élete ettől kezdve özvegységben, „árvaságban” telt el; a Teleki-családdal folytatott örökösödési perek és gyakori hosszas betegeskedések közepette.
Fotó: Kiss Gábor
Családi tragédiája, testi és lelki fájdalmai Bethlen Katát a búskomorságig elkeserítették. Élénk gyakorlati tevékenységgel próbálta ellensúlyozni lelki gyötrelmeit. Gazdaságot vezet, kertészetet létesít, papírmalmára és üveghutájára felügyel, szökött jobbágyait keresteti, egy sereg mesterembert foglalkoztat. Hihetetlen energiával küzd a természeti csapások, a jégverés, árvíz, tűz okozta károk helyreállításán. Orvosi ismereteket is elsajátít és nagy hozzáértéssel gyógyítgatja cselédeit, környezetének tagjait.
Családtalanná vált élete szinte feloldódott a református egyházban, amely számára nemcsak a hitvallást jelentette, hanem a magyar kultúrát és irodalmat is. Mindent megtett az erdélyi protestáns tudományos és irodalmi élet serkentése érdekében, kitűnő segítő társra találva a 18. század középső évtizedeinek legnagyobb erdélyi tudósában, Bod Péterben, aki 1743-tól 1749-ig udvari papja volt.
Borsos Melinda, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke megkeresésünkre elmondta, eddig is próbáltak közösségi tevékenységeket szervezni a kastély köré és a kastélyban, és a felújítást követően is közösségépítő és kulturális tevékenységekre összpontosítanak.
Fotó: Kiss Gábor
Hozzátette, a környékbeliek is nagyon büszkék a kastélyra, nemcsak a magyarok, hanem a más nemzetiségűek is, a helyi lakosság nagyon vegyes összetételű, nagy többségében román és roma. „Azt is reméljük, hogy elindul egyfajta kastélyturizmus is, vonzza majd az épület a látogatókat, munkahelyeket is fog jelenteni” – mondta a nőszövetség elnöke.
Fotó: Kiss Gábor
Teljes körű felújítás kezdődött az egyik legimpozánsabb erdélyi nemesi rezidenciában, a gernyeszegi Teleki-kastélyban, 4,6 millió euróból újul meg – közölte Teleki Kálmán tulajdonos az Agerpres hírügynökséggel.
Elkezdődtek az oltszemi Mikó-kastély felújítási munkálatai – jelentette be pénteken a Kovászna megyei tanács vezetősége.
Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.
Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
szóljon hozzá!