A kisebbségi nyelvhasználat elősegítését célzó projekt részese a Sapientia EMTE

A kisebbségi nyelvhasználat elősegítését célzó projekt részese a Sapientia EMTE

A Listen projekt honlapjának romániai magyar kisebbséget bemutató oldala

Fotó: Krónika

A kisebbségi nyelvhasználatot elősegítő projektnek részese a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A felsőoktatási intézmény egy másik program keretében kutatásmenedzserek képzését készíti elő.

Pap Melinda

2020. november 18., 16:412020. november 18., 16:41

2020. november 18., 16:452020. november 18., 16:45

A kisebbségi nyelvhasználatot önérvényesítő módszerekkel elősegítő projektben vesz részt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara, de egy másik projektnek is részese, mellyel a nálunk hiányszakmának számító kutatásmenedzserek képzését segítik elő. A két nemzetközi Erasmus+ projektről Szenkovics Dezső dékánhelyettes és Toró Tibor, a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék szakkoordinátora számolt be szerdán.

A Listen projektről Toró Tibor elmondta: ez a kisebbségi egyének segítését célozza, hogy jobban merjék használni anyanyelvüket többségi környezetben.

Abból indít, hogy bár Európában sok kisebbség él, az élethelyzetek többségében átváltanak anyanyelvükről a többségi nyelvre. Így célja egy olyan kurzust kidolgozni, mely támpontokat ad a kisebbségieknek arra, hogyan fordíthatják meg az aszimmetrikus többségi-kisebbségi szituációkat, hogyan használhatják tudatosabban anyanyelvüket.

A módszert Katalóniában fejlesztették ki, hogy a katalánok ne váltsanak át rögtön spanyolra, amint egy többségivel találkoznak, főleg, hogy a két nyelv hasonlósága miatt a spanyolok is megértik a katalánt. Utána Baszkföldön is bevetették, és más nyelvterületeken is megpróbálják alkalmazni. A projekt az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (Elen) partnerségével zajlik, de a valenciai és pisai egyetem, északír, walesi és fríz nyelvi jogvédő szervezetek is részesei.

A Sapientia a vizuális anyagok kidolgozásáért felel, és az erdélyi magyarok sajátos tapasztalataival segíti a projektet. Nálunk ugyanis a többségi nemzetnek határozott elképzelése van arról, hogy a kisebbségekhez tartozóknak mikor és hol szabad használni anyanyelvüket.

A Listen projekt célja, hogy meggyőző erővel „ruházza fel” a kisebbségek tagjait a saját anyanyelvük használatát illetően – mondta a Krónika kérdésére Toró Tibor.

Az önérvényesítő módszer olyan típusú technikákat ad, melyek segítségével jobban el tudja fogadtatni a többséggel saját anyanyelvét. A projekt keretében valamennyi résztvevő országból két képzőt is felkészítenek, akik a helyi viszonyokra adaptálják a tanult technikákat.

Egy másik hiánypótló Erasmus+ projekt, melyben a Sapientia részt vesz, a kulturális menedzserek képzését célzó foRMAtion projekt, melyet Szenkovics Dezső dékánhelyettes, a projekt intézményi vezetője ismertetett.

Míg Nyugat-Európában ez létező munkakör, Kelet-Közép-Európában hiányszakmának számít, holott megléte számos feladatot levenne a kutatók válláról.

Mifelénk a kutatói munka mellett ők kénytelenek foglalkozni a kutatásaik menedzselésével is. A két olasz, két portugál, egy szlovén és két magyarországi intézmény részvételével zajló projekt a munkakör iránti igényt hivatott felmérni, ennek képzését megalapozni. A hároméves, tavaly ősszel kezdődött projekt keretében kidolgozott tananyagnak és módszereknek a héten zajlik a tesztelése nemzetközi szakemberek részvételével, akik a járványhelyzethez igazodva az online alkalmazhatóságot is vizsgálják. A tananyagot hosszú távon a kutatóintézetek, egyetemek számára is elérhetővé teszik.

Szenkovics Dezső kérdésünkre közölte: kutatásmenedzserekre Erdélyben is szükség van, hiszen munkájuk gördülékenyebbé teszi a kutatási folyamatot, jobb eredményekhez vezet.

Ugyanis teljes körű rálátásuk van a tudományos világra, ismerik az etikai szabályokat, így egyfajta kontrollt is biztosítanak. De a közpolitikák szintjén is oda tudnak hatni, előkészítik az irányvonalakat a döntéshozók számára. Nem az a kérdés, hogy érdeke-e az intézményeknek kutatásmenedzser alkalmazása, inkább az, hogy megszületik-e a jogi környezet, ami ezt lehetővé teszi – mutatott rá Szenkovics Dezső.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 16., kedd

Felakasztva találtak rá a Fehér megyei Alvinc polgármesterére

Felakasztva találtak rá kedden a Fehér megyei Alvinc község polgármesterére, Petru Ioan Barbura.

Felakasztva találtak rá a Fehér megyei Alvinc polgármesterére
2024. április 16., kedd

Nehéz parkolóhelyet találni Kolozsváron, de más erdélyi városokra is sok a panasz

Alexandria, Râmnicu Vâlcea és Szörényvár ama romániai városok közé tartozik, ahol a lakosok úgy gondolják, hogy könnyen találnak parkolóhelyet. A skála másik végén Bukarest, Kolozsvár és Konstanca áll.

Nehéz parkolóhelyet találni Kolozsváron, de más erdélyi városokra is sok a panasz
2024. április 16., kedd

„Aradi tizenhármak” – Húsz helyen állít listát, 13 polgármesterjelöltet indít a megyében az RMDSZ

A megyei közgyűlést is beleértve húsz önkormányzatban szeretne mandátumokat szerezni Arad megyében az RMDSZ június 9-én, amikor az európai parlamenti választásokkal egy időben helyhatósági választásokat is tartanak Romániában.

„Aradi tizenhármak” – Húsz helyen állít listát, 13 polgármesterjelöltet indít a megyében az RMDSZ
2024. április 16., kedd

Házhelyekkel csalogatna haza külföldre vándoroltakat a nagyváradi önkormányzat

Megkezdte a nagyváradi önkormányzat azon telkek közművesítését, amelyeket külföldön élő, de hazaköltözésben gondolkodó román állampolgárok rendelkezésére kíván bocsátani.

Házhelyekkel csalogatna haza külföldre vándoroltakat a nagyváradi önkormányzat
2024. április 16., kedd

Változást sürget, külső forrásszerzést céloz meg az RMDSZ leendő Hargita megyei tanácselnöke

A külső forrásszerzést és a folyamatban lévő pályázatok lebonyolítását tekinti fő céljának Bíró Barna Botond, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje, aki Borboly Csabát váltja a tisztségben.

Változást sürget, külső forrásszerzést céloz meg az RMDSZ leendő Hargita megyei tanácselnöke
2024. április 16., kedd

Iskolabuszból kiszálló elemistát ütött el teherautó Beszterce-Naszód megyében

Az iskolabuszból kiszálló 8 éves gyermeket ütött el kedden egy haszonjármű a Beszterce-Naszód megyei Kormája (Cormaia) településen – közölte a megyei rendőr-főkapitányság.

Iskolabuszból kiszálló elemistát ütött el teherautó Beszterce-Naszód megyében
2024. április 16., kedd

Határtalanul program: erdélyi és partiumi városokban fordult meg a legtöbb magyarországi diák

Eddig mintegy 535 ezer diák vett részt a Határtalanul programban, amelybe kilencszáznál is több település kapcsolódott be – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Határtalanul program: erdélyi és partiumi városokban fordult meg a legtöbb magyarországi diák
2024. április 16., kedd

Árvízkészültséget rendeltek el erdélyi folyókra is

Elsőfokú, vagyis sárga árvízkészültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hat megye folyóvizeire.

Árvízkészültséget rendeltek el erdélyi folyókra is
2024. április 16., kedd

Két nap után sikerült kideríteni, ki az a nő, akinek Szatmárnémetiben, a Szamosban találták meg a holttestét

Azonosítottak a rendőrök egy Szatmárnémetinél vasárnap a Szamosból kiemelt holttestet.

Két nap után sikerült kideríteni, ki az a nő, akinek Szatmárnémetiben, a Szamosban találták meg a holttestét
2024. április 16., kedd

A mesterséges intelligenciát is be kellett vetni a Hunyad megyei tóba esett személy felkutatása érdekében

Mesterséges intelligenciát (AI) felhasználó ultramodern detektor bevetésével keresik tovább a Hátszeg közelében levő őraljaboldogfalvi víztározóban vasárnap eltűnt személyt.

A mesterséges intelligenciát is be kellett vetni a Hunyad megyei tóba esett személy felkutatása érdekében