Premier: magyar diákoknak ítéltek kártérítést nyelvi diszkrimináció miatt

•  Fotó: Kiss Gábor

Fotó: Kiss Gábor

A bukaresti táblabíróság 60 ezer lej kifizetésére kötelezi az oktatási minisztériumot és a Kolozs megyei tanfelügyelőséget a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium képzőművészeti osztálya beindításának elutasításáért.

Simó Helga

2021. október 27., 12:192021. október 27., 12:19

2021. október 27., 15:132021. október 27., 15:13

Ezáltal első alkalommal ítélt meg anyagi kártérítést kisebbségjogi ügyben, nyelvi diszkrimináció okán egy romániai bíróság. A bukaresti ítélőtábla jogerős ítéletében megállapította azoknak a magyar gyerekeknek a hátrányos megkülönböztetését, akik a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium képzőművészeti tagozatán szerették volna elkezdeni a 2016-2017-es tanévben az ötödik osztályt, ám a megyei tanfelügyelőség és a minisztérium nem járult hozzá az osztály elindításához.

A táblabíróság arra kötelezte a szaktárcát és a tanfelügyelőséget, hogy fizessenek személyenként hatezer lejes kártérítést annak a tíz diáknak, akik nevében a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity, AGFI) perre vitte az ügyet.

Az előzményekről, részletekről szerdán Kolozsvárt rendezett sajtótájékoztatójukon számoltak be az ügy jogi képviseletét ellátó jogászok, Bethlendi András és a felpereseket képviselő ügyvéd, Ilyés Zsolt.

Az ügy 2016-ban robbant ki, miután Valentin Cuibus, Kolozs megye akkori főtanfelügyelője – jelenleg megyei tanácsos – elutasította 16 magyar 5. osztályos diák szüleinek kérelmét, a megye egyetlen magyar tannyelvű képzőművészeti 5. osztályának elindításának engedélyezését. Ezáltal hátrányos megkülönböztetés érte a gyerekeket, akik 2016 szeptemberétől az Apáczai Csere János Gimnázium osztályában szerették volna kezdeni tanulmányaikat. Habár akkoriban közbenjárt az elutasított kérelem ügyében Király András kisebbségi oktatásért felelős akkori államtitkár, nem sikerült előremozdítani az osztály beindítását.

Ezt követően az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megállapította, hogy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség diszkriminálta az érintett diákokat, arra kérve az oktatási minisztériumot, sürgősen találjanak megoldást a problémára.

A határozat bátorítóan hatott a gyerekekre, akik közül 12-en továbbra is kitartottak a képzőművészeti osztályban való tanulás mellett. Ennek hatására szüleik újabb kérelmet nyújtottak be a Kolozs megyei tanfelügyelőséghez és a tanügyminisztériumhoz annak reményében, hogy legalább hatodik osztálytól elindulhat a képzőművészeti osztály.

Ilyés Zsolt és Bethlendi András, a jogvédő csoport szakértői •  Fotó: Simó Helga Galéria

Ilyés Zsolt és Bethlendi András, a jogvédő csoport szakértői

Fotó: Simó Helga

A főtanfelügyelő és az „ignorálható” vélemény 

A főtanfelügyelő azonban a CNCD határozatát „ignorálható véleménynek” nyilvánította, cinikus hangnemben kioktatta az érintetteket, és továbbra sem volt hajlandó hozzájárulni az osztály elindításához. Így elkezdődött a második év anélkül, hogy magyar képzőművészeti osztály indult volna az Apáczaiban, amely egyedüli lett volna Kolozs megyében. Időközben többen elbátortalanodtak, emiatt végül 10 igénylő diák maradt, akik 2018 májusában kártérítési pert kezdeményeztek a bukaresti törvényszéken a tanügyminisztérium és a megyei tanfelügyelőség ellen. Az ugyanazon év novemberében született alapfokú ítélet elmarasztalta az alpereseket, a sértetteknek pedig fejenként 5000 lejes kártérítést szabott ki, azonban mindkét fél fellebbezett. Újabb ítélet született, ezúttal a bukaresti táblabíróságon, ami már 6000 lej kártérítést szabott meg a sértetteknek, viszont ez ellen is fellebbeztek az alperesek, kérve a per újratárgyalását. Ezt a kérelmet is elutasította azonban a legfelsőbb bíróság, jogerőre emelve az ítélőtábla verdiktjét, amely kimondta, hogy fejenként 6000 lej kártérítés jár a sértett kolozsvári diákoknak.

„Az ügy lezárult, a szülők pedig nyilvános bocsánatkérésre szólítják fel a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, a tanügyminisztériumot és Valentin Cuibust, az ügy kirobbanásáért felelős akkori főtanfelügyelőt” – közölték szerdai sajtótájékoztatójukon a diszkriminációs eljárásban és a kártérítési perben jogi tanácsadást és jogi képviseletet nyújtó AGFI jogászai. Bethlendi András és Ilyés Zsolt elmondta, tudomásuk szerint ez precedens nélküli ítélet Romániában, ismereteik szerint ez a legelső olyan kisebbségjogi ügy, ahol nyelvi diszkrimináció okán anyagi kártérítést ítél meg jogerősen egy romániai bíróság.

Érdemes a jogi utat választani

A jogászok szerint továbbra is kérdés, van-e szándék arra, hogy teljes értékű képzőművészeti osztály induljon magyar nyelven Kolozs megyében, a politikusok, pedagógusok és a magyar közösség akarja-e, illetve hajlandó-e ezért tenni. „Ugyanis a jogi keretek adottak az osztály létrehozásra, viszont erre igényt kell formálni. A Kolozs megyei diákoknak, akik képzőművészetet szeretnének tanulni magyar nyelven, nem lesz más választásuk, mint Nagyváradra, Csíkszeredába, Sepsiszentgyörgyre, esetleg Budapestre menni” – hangzott el a sajtótájékoztatón. Egyébként a hiány pótlásának szükségességét jól szemlélteti, hogy a diszkriminált gyerekek között akad olyan, aki azért költözött családjával Budapestre, és készül képzőművésznek, mert nem látott arra lehetőséget, hogy akár a középiskolai szinttől magyar nyelven tanulhasson képzőművészetet Kolozsváron.

Székely Géza, az Apáczai-gimnázium nyugalmazott pedagógusa sztrájkőrséget is állt a képzőművészeti osztály kálváriája miatt •  Fotó: Feleki István Galéria

Székely Géza, az Apáczai-gimnázium nyugalmazott pedagógusa sztrájkőrséget is állt a képzőművészeti osztály kálváriája miatt

Fotó: Feleki István

Bethlendi és Ilyés úgy véli, a képzőművészeti osztály és a többnyelvű helységnévtáblák ügye is arra mutat, hogy jogi úton érvényt lehet szerezni nyelvjogi kérdésekben Romániában. Felhívták a figyelmet, hogy 2016 februárjától 2017 januárjáig politikai lobbi és nyomásgyakorlás által próbáltak megoldást találni az ügyre, ami azonban sikertelennek bizonyult, és tényleges megoldást csak az eredményezett, miután jogi eszközökhöz folyamodtak.

korábban írtuk

„Megbuktatták” az Apáczai képzőművészeti osztályát
„Megbuktatták” az Apáczai képzőművészeti osztályát

Megszűnik a képzőművészeti osztály a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban, miután az oktatási minisztérium írásban nem engedélyezte az indítását, holott szóban korábban ígéretet tett rá. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 20., péntek

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült

A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült
2025. június 19., csütörtök

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat

Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat
2025. június 19., csütörtök

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során

Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során
2025. június 19., csütörtök

Sószennyezés a Maroson: immár tilos itatásra vagy öntözésre használni a folyó vizét Arad megyében

Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.

Sószennyezés a Maroson: immár tilos itatásra vagy öntözésre használni a folyó vizét Arad megyében
2025. június 19., csütörtök

Beszakadások miatt tovább nőtt a Korond patak sótartalma, pusztulnak a hódok is a Kis-Küküllőben

Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.

Beszakadások miatt tovább nőtt a Korond patak sótartalma, pusztulnak a hódok is a Kis-Küküllőben
2025. június 19., csütörtök

Egyszerű tippeket ajánlanak a rendőrök lakásbetörés ellen

Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.

Egyszerű tippeket ajánlanak a rendőrök lakásbetörés ellen
2025. június 19., csütörtök

Alvászavarok enyhítését célzó ingyenes pszichológiai kezelést lehet igényelni Kolozsváron

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.

Alvászavarok enyhítését célzó ingyenes pszichológiai kezelést lehet igényelni Kolozsváron
2025. június 19., csütörtök

Kijelölték az új román–magyar határátkelő helyét

A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.

Kijelölték az új román–magyar határátkelő helyét
2025. június 19., csütörtök

Parajd: a vízbetörés óta nem észleltek hirtelen elmozdulást a magyar kutatók

Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.

Parajd: a vízbetörés óta nem észleltek hirtelen elmozdulást a magyar kutatók
2025. június 19., csütörtök

„Nem akarunk betegek exportőrei lenni” – Magyar–román közegészségügyi együttműködés

A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.

„Nem akarunk betegek exportőrei lenni” – Magyar–román közegészségügyi együttműködés