amely átlátta a műemlékvédelem valós szükségleteit. Akkor sem állt rendelkezésre sok pénz, de a hatalom részéről legalább megvolt a gesztus, hogy ezt is támogatni kell” – fogalmazott a Krónikának a kolozsvári szakember.

Az Erdélyben elvégzett nagyobb léptékű műemlékvédelmi beruházások Guttman szerint nem lennének kivitelezhetőek magyar állami támogatás nélkül, mert Bukarestből jórészt „aprópénz” érkezik erre a célra. Nem jobb a helyzet az uniós finanszírozások terén sem, mert román részről kemény brüsszeli lobbi kellene, hogy az uniós támogatások jelentősebb részét ide lehessen irányítani. A szakember szerint Románia nagyjából annyi műemlék épülettel és egyéb műemlékkel rendelkezik, mint Németország, ennek ellenére az erre fordítható források a töredékét teszik ki a németországinak.

Mérgezett jogszabályok

Azonban nem csak finanszírozási, hanem adminisztratív, szervezési gondok is sújtják a romániai műemlékvédelmet. Ami ellen két jogi ,,merénylet” is készül. Az egyik a városi önkormányzatokból hiányzó főépítészi állás betöltésének megkönnyítése. Ahol egyáltalán van, ott sem végezheti azt a munkát, ami megilletné, hogy tervezzen és koncepciót alakítson ki a város fejlődéséről.

Guttmann Szabolcs szerint a munkakört tovább sekélyesítenék, miután kiderült, hogy az alacsony bérek miatt sok főépítészi állás üresen maradt. „A kormány kitalálta, hogy a főépítészi munkakörhöz nem szükséges építész diploma. Elegendő valamilyen gazdasági szakirányú végzettség. Mondanom sem kell, hogy ez a szakma arculcsapása” – fogalmazott portálunknak a kolozsvári műépítész. A szakember szerint az volna a megoldás, ha visszaadnák a munkakör erkölcsi és anyagi megbecsülését, hogy az önkormányzatok hatáskörében működő főépítészi irodákba tehetséges fiatal szakembereket lehessen alkalmazni, akik most ódzkodnak az állami és az önkormányzati adminisztrációtól.

– érvel Guttmann Szabolcs.

Kolozsvári rossz példa

A neves szakember negatív példaként városfejlesztésre a szülővárosát, Kolozsvárt hozza fel, ahol lesújtónak tartja az elmúlt 12 év ,,kulturálatlan urbanisztikáját”. ,,Nagyszebenben minden teret részletesen átnéztük régészekkel. Egész könyvtárat lehet kialakítani azokból a dokumentumokból, amit a régészek leírnak. Kolozsváron ezt az igényt lenullázták. Azon kívül, amit Funar ásott a kilencvenes években és egymásra uszította a magyarokat a románokkal, amikor Napocát kereste, az utóbbi bő évtizedben régészeti területen semmi nem történt” – összegzi a szakember a kövekkel eltakart város régészeti múltját.

A szakember úgy véli, az el nem végzett ásatások helyett a

Ismerve a romániai közigazgatás teljesítményét, ennek sikerében eleve nem hisz, hiszen ha egy omladozó épület megmentése is évekbe telik, hogyan képzelhető el, hogy záros határidőn belül 19 állomással épüljön fel a várost átszelő metró?

Az egyik állomás a Szent Mihály-templom melletti parkoló területén kerül kialakításra, ami lehet, hogy éppen a római kori város központja volt. Guttmann elkeserítőnek tartja a városháza részéről tapasztalt felületes hozzáállást, amikor előtanulmányok nélkül vágnak bele többmilliárdos beruházásba, miközben néhány millióval be lehetne mutatni a teljes belváros értékét. „Csak azt nem tudják, mit kéne bemutatni” – fogalmazott portálunknak a szakember.

Mint ismeretes, Guttmann Szabolcsot nagyszebeni főépítészi tevékenysége után magyar és román szakemberek szívesen látták volna Kolozsvár főépítészeként, azonban a – korrupció miatt börtönbüntetésre ítélt – Sorin Apostu korábbi és Emil Boc jelenlegi polgármester nevével fémjelzett városvezetés ezt megakadályozta.