Árt az épített örökségnek, hogy szakemberek helyett politikusok döntenek a műemlékvédelemről

Nagyszebenben minden teret részletesen átkutattak régészekkel is, amíg Guttmann Szabolcs volt az egykori szász város főépítésze •  Fotó: Páva Adorján

Nagyszebenben minden teret részletesen átkutattak régészekkel is, amíg Guttmann Szabolcs volt az egykori szász város főépítésze

Fotó: Páva Adorján

Nehéz helyzetben van a romániai műemlékvédelem: se pénz, se politikai akarat nincs arra, hogy számbelileg a németországi épített örökséggel vetekedő romániai műemlék épületeket és más műemlékeket belátható időn belül felújítsanak. Guttmann Szabolcs kolozsvári műépítész, műemlékvédelmi szakember szerint a készülő jogszabályokkal még nehezebb helyzetbe hozhatják ezt a szakterületet. Mivel Bukarestből jórészt „aprópénz” érkezik erre a célra, az Erdélyben elvégzett nagyobb léptékű műemlékvédelmi beruházások nem lennének kivitelezhetőek magyar állami támogatás nélkül.

Makkay József

2023. szeptember 04., 19:152023. szeptember 04., 19:15

2023. szeptember 04., 20:032023. szeptember 04., 20:03

Guttmann Szabolcs kolozsvári műépítész, műemlékvédelmi szakember, egyetemi oktató – aki Nagyszebenben 2000-2008 között töltötte be a dél-erdélyi város főépítészi tisztségét – úgy véli, az igen szűkös román állami támogatás miatt nehéz helyzetbe került az erdélyi műemlékvédelem.

Idézet
Utoljára Ion Caramitru minisztersége idején lélegzett fel pár évre a romániai műemlékvédelem 1996 és 2000 között, amikor Emil Constantinescu államfővel olyan párost alkottak,

amely átlátta a műemlékvédelem valós szükségleteit. Akkor sem állt rendelkezésre sok pénz, de a hatalom részéről legalább megvolt a gesztus, hogy ezt is támogatni kell” – fogalmazott a Krónikának a kolozsvári szakember.

Az Erdélyben elvégzett nagyobb léptékű műemlékvédelmi beruházások Guttman szerint nem lennének kivitelezhetőek magyar állami támogatás nélkül, mert Bukarestből jórészt „aprópénz” érkezik erre a célra. Nem jobb a helyzet az uniós finanszírozások terén sem, mert román részről kemény brüsszeli lobbi kellene, hogy az uniós támogatások jelentősebb részét ide lehessen irányítani. A szakember szerint Románia nagyjából annyi műemlék épülettel és egyéb műemlékkel rendelkezik, mint Németország, ennek ellenére az erre fordítható források a töredékét teszik ki a németországinak.

Mérgezett jogszabályok

Azonban nem csak finanszírozási, hanem adminisztratív, szervezési gondok is sújtják a romániai műemlékvédelmet. Ami ellen két jogi ,,merénylet” is készül. Az egyik a városi önkormányzatokból hiányzó főépítészi állás betöltésének megkönnyítése. Ahol egyáltalán van, ott sem végezheti azt a munkát, ami megilletné, hogy tervezzen és koncepciót alakítson ki a város fejlődéséről.

A főépítész építési engedélyeket láttamoz, aláír, pecsétel, a munkája jórészt ebben merül ki.

Guttmann Szabolcs szerint a munkakört tovább sekélyesítenék, miután kiderült, hogy az alacsony bérek miatt sok főépítészi állás üresen maradt. „A kormány kitalálta, hogy a főépítészi munkakörhöz nem szükséges építész diploma. Elegendő valamilyen gazdasági szakirányú végzettség. Mondanom sem kell, hogy ez a szakma arculcsapása” – fogalmazott portálunknak a kolozsvári műépítész. A szakember szerint az volna a megoldás, ha visszaadnák a munkakör erkölcsi és anyagi megbecsülését, hogy az önkormányzatok hatáskörében működő főépítészi irodákba tehetséges fiatal szakembereket lehessen alkalmazni, akik most ódzkodnak az állami és az önkormányzati adminisztrációtól.

Guttmann Szabolcs visszaadná a főépítészi szakma teljes hatáskörét •  Fotó: Kiss Gábor Galéria

Guttmann Szabolcs visszaadná a főépítészi szakma teljes hatáskörét

Fotó: Kiss Gábor

Hasonló veszélyforrás az az elképzelés is, miszerint a Bukarestben működő országos műemlékvédelmi hatóság feladatait átadja a megyei önkormányzatoknak. A decentralizáció üdvös lépés, azonban ebben az esetben fennáll annak a veszélye, hogy az eddiginél is több műemlék épület kerül lebontásra vagy pusztulásra, miután a helyi politikum fog a sorsukról dönteni.

Idézet
A megyei tanácselnök egy telefonhívással sokkal könnyebben megold ilyen dolgokat, mint egy bukaresti szakmai grémium, ami bizony veszélyt jelent a műemlékek biztonságára”

– érvel Guttmann Szabolcs.

Kolozsvári rossz példa

A neves szakember negatív példaként városfejlesztésre a szülővárosát, Kolozsvárt hozza fel, ahol lesújtónak tartja az elmúlt 12 év ,,kulturálatlan urbanisztikáját”. ,,Nagyszebenben minden teret részletesen átnéztük régészekkel. Egész könyvtárat lehet kialakítani azokból a dokumentumokból, amit a régészek leírnak. Kolozsváron ezt az igényt lenullázták. Azon kívül, amit Funar ásott a kilencvenes években és egymásra uszította a magyarokat a románokkal, amikor Napocát kereste, az utóbbi bő évtizedben régészeti területen semmi nem történt” – összegzi a szakember a kövekkel eltakart város régészeti múltját.

A szakember úgy véli, az el nem végzett ásatások helyett a

a városháza meggondolatlanul rászabadítja Kolozsvárra a metróépítést.

Ismerve a romániai közigazgatás teljesítményét, ennek sikerében eleve nem hisz, hiszen ha egy omladozó épület megmentése is évekbe telik, hogyan képzelhető el, hogy záros határidőn belül 19 állomással épüljön fel a várost átszelő metró?

A szakember Kolozsvár tekintetében lesújtónak tartja az elmúlt 12 év ,,kulturálatlan urbanisztikáját” •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

A szakember Kolozsvár tekintetében lesújtónak tartja az elmúlt 12 év ,,kulturálatlan urbanisztikáját”

Fotó: Rostás Szabolcs

Az igazi gondokat abban látja, hogy nem tudjuk, mit rejt a kincses város Főterének északi oldalán a föld mélye, ahol a metró fog áthaladni.

Az egyik állomás a Szent Mihály-templom melletti parkoló területén kerül kialakításra, ami lehet, hogy éppen a római kori város központja volt. Guttmann elkeserítőnek tartja a városháza részéről tapasztalt felületes hozzáállást, amikor előtanulmányok nélkül vágnak bele többmilliárdos beruházásba, miközben néhány millióval be lehetne mutatni a teljes belváros értékét. „Csak azt nem tudják, mit kéne bemutatni” – fogalmazott portálunknak a szakember.

Mint ismeretes, Guttmann Szabolcsot nagyszebeni főépítészi tevékenysége után magyar és román szakemberek szívesen látták volna Kolozsvár főépítészeként, azonban a – korrupció miatt börtönbüntetésre ítélt – Sorin Apostu korábbi és Emil Boc jelenlegi polgármester nevével fémjelzett városvezetés ezt megakadályozta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 23., szerda

Fáklyás felvonulás az '56-os hősök tiszteletére Kolozsváron (képriport)

Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.

Fáklyás felvonulás az '56-os hősök tiszteletére Kolozsváron (képriport)
2024. október 23., szerda

Lázár János Kolozsváron: a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk

Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.

Lázár János Kolozsváron: a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk
2024. október 23., szerda

A szabadság napja Kolozsváron képekben

A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.

A szabadság napja Kolozsváron képekben
A szabadság napja Kolozsváron képekben
2024. október 23., szerda

A szabadság napja Kolozsváron képekben

2024. október 23., szerda

Már másodszor kell javítani a Nagyváradot az autópályával összekötő, idén húsvétkor átadott gyorsforgalmi utat

Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.

Már másodszor kell javítani a Nagyváradot az autópályával összekötő, idén húsvétkor átadott gyorsforgalmi utat
2024. október 23., szerda

Lázár János az RMDSZ támogatásáról, a schengeni „büntetőhatárról”, a Magyarországon tervezett fegyveres akcióról is beszélt Kolozsváron

A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am

Lázár János az RMDSZ támogatásáról, a schengeni „büntetőhatárról”, a Magyarországon tervezett fegyveres akcióról is beszélt Kolozsváron
2024. október 23., szerda

Erdélyi vasútszakaszok korszerűsítésére hagyott jóvá pénzeket a kormány

A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.

Erdélyi vasútszakaszok korszerűsítésére hagyott jóvá pénzeket a kormány
2024. október 23., szerda

Eljárás indult a román köztévé tudósítója ellen, aki élőben sajnálkozott a magyar polgármester győzelmén

A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.

Eljárás indult a román köztévé tudósítója ellen, aki élőben sajnálkozott a magyar polgármester győzelmén
2024. október 23., szerda

Feszültség csak a temetőben nincs magyarok és románok között, úgyhogy inkább nevessünk

Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.

Feszültség csak a temetőben nincs magyarok és románok között, úgyhogy inkább nevessünk
2024. október 23., szerda

Kútba zuhant és életét vesztette egy férfi Hargita megyében

Egy hat méter mély kútba zuhant és életét vesztette egy férfi a Hargita megyei Kissolymoson.

Kútba zuhant és életét vesztette egy férfi Hargita megyében
2024. október 23., szerda

Aradi bombamerénylet: közeli rokon rendelhette meg az üzletember három évvel ezelőtti meggyilkolását

Hét házkutatást tartanak a gépkocsijába rejtett robbanószerkezettel három évvel ezelőtt megölt Ioan Crișan aradi üzletember elleni merénylet ügyében – jelentette be szerdán reggel a rendőrség.

Aradi bombamerénylet: közeli rokon rendelhette meg az üzletember három évvel ezelőtti meggyilkolását