Árt az épített örökségnek, hogy szakemberek helyett politikusok döntenek a műemlékvédelemről

Nagyszebenben minden teret részletesen átkutattak régészekkel is, amíg Guttmann Szabolcs volt az egykori szász város főépítésze •  Fotó: Páva Adorján

Nagyszebenben minden teret részletesen átkutattak régészekkel is, amíg Guttmann Szabolcs volt az egykori szász város főépítésze

Fotó: Páva Adorján

Nehéz helyzetben van a romániai műemlékvédelem: se pénz, se politikai akarat nincs arra, hogy számbelileg a németországi épített örökséggel vetekedő romániai műemlék épületeket és más műemlékeket belátható időn belül felújítsanak. Guttmann Szabolcs kolozsvári műépítész, műemlékvédelmi szakember szerint a készülő jogszabályokkal még nehezebb helyzetbe hozhatják ezt a szakterületet. Mivel Bukarestből jórészt „aprópénz” érkezik erre a célra, az Erdélyben elvégzett nagyobb léptékű műemlékvédelmi beruházások nem lennének kivitelezhetőek magyar állami támogatás nélkül.

Makkay József

2023. szeptember 04., 19:152023. szeptember 04., 19:15

2023. szeptember 04., 20:032023. szeptember 04., 20:03

Guttmann Szabolcs kolozsvári műépítész, műemlékvédelmi szakember, egyetemi oktató – aki Nagyszebenben 2000-2008 között töltötte be a dél-erdélyi város főépítészi tisztségét – úgy véli, az igen szűkös román állami támogatás miatt nehéz helyzetbe került az erdélyi műemlékvédelem.

Idézet
Utoljára Ion Caramitru minisztersége idején lélegzett fel pár évre a romániai műemlékvédelem 1996 és 2000 között, amikor Emil Constantinescu államfővel olyan párost alkottak,

amely átlátta a műemlékvédelem valós szükségleteit. Akkor sem állt rendelkezésre sok pénz, de a hatalom részéről legalább megvolt a gesztus, hogy ezt is támogatni kell” – fogalmazott a Krónikának a kolozsvári szakember.

Az Erdélyben elvégzett nagyobb léptékű műemlékvédelmi beruházások Guttman szerint nem lennének kivitelezhetőek magyar állami támogatás nélkül, mert Bukarestből jórészt „aprópénz” érkezik erre a célra. Nem jobb a helyzet az uniós finanszírozások terén sem, mert román részről kemény brüsszeli lobbi kellene, hogy az uniós támogatások jelentősebb részét ide lehessen irányítani. A szakember szerint Románia nagyjából annyi műemlék épülettel és egyéb műemlékkel rendelkezik, mint Németország, ennek ellenére az erre fordítható források a töredékét teszik ki a németországinak.

Mérgezett jogszabályok

Azonban nem csak finanszírozási, hanem adminisztratív, szervezési gondok is sújtják a romániai műemlékvédelmet. Ami ellen két jogi ,,merénylet” is készül. Az egyik a városi önkormányzatokból hiányzó főépítészi állás betöltésének megkönnyítése. Ahol egyáltalán van, ott sem végezheti azt a munkát, ami megilletné, hogy tervezzen és koncepciót alakítson ki a város fejlődéséről.

A főépítész építési engedélyeket láttamoz, aláír, pecsétel, a munkája jórészt ebben merül ki.

Guttmann Szabolcs szerint a munkakört tovább sekélyesítenék, miután kiderült, hogy az alacsony bérek miatt sok főépítészi állás üresen maradt. „A kormány kitalálta, hogy a főépítészi munkakörhöz nem szükséges építész diploma. Elegendő valamilyen gazdasági szakirányú végzettség. Mondanom sem kell, hogy ez a szakma arculcsapása” – fogalmazott portálunknak a kolozsvári műépítész. A szakember szerint az volna a megoldás, ha visszaadnák a munkakör erkölcsi és anyagi megbecsülését, hogy az önkormányzatok hatáskörében működő főépítészi irodákba tehetséges fiatal szakembereket lehessen alkalmazni, akik most ódzkodnak az állami és az önkormányzati adminisztrációtól.

Guttmann Szabolcs visszaadná a főépítészi szakma teljes hatáskörét •  Fotó: Kiss Gábor Galéria

Guttmann Szabolcs visszaadná a főépítészi szakma teljes hatáskörét

Fotó: Kiss Gábor

Hasonló veszélyforrás az az elképzelés is, miszerint a Bukarestben működő országos műemlékvédelmi hatóság feladatait átadja a megyei önkormányzatoknak. A decentralizáció üdvös lépés, azonban ebben az esetben fennáll annak a veszélye, hogy az eddiginél is több műemlék épület kerül lebontásra vagy pusztulásra, miután a helyi politikum fog a sorsukról dönteni.

Idézet
A megyei tanácselnök egy telefonhívással sokkal könnyebben megold ilyen dolgokat, mint egy bukaresti szakmai grémium, ami bizony veszélyt jelent a műemlékek biztonságára”

– érvel Guttmann Szabolcs.

Kolozsvári rossz példa

A neves szakember negatív példaként városfejlesztésre a szülővárosát, Kolozsvárt hozza fel, ahol lesújtónak tartja az elmúlt 12 év ,,kulturálatlan urbanisztikáját”. ,,Nagyszebenben minden teret részletesen átnéztük régészekkel. Egész könyvtárat lehet kialakítani azokból a dokumentumokból, amit a régészek leírnak. Kolozsváron ezt az igényt lenullázták. Azon kívül, amit Funar ásott a kilencvenes években és egymásra uszította a magyarokat a románokkal, amikor Napocát kereste, az utóbbi bő évtizedben régészeti területen semmi nem történt” – összegzi a szakember a kövekkel eltakart város régészeti múltját.

A szakember úgy véli, az el nem végzett ásatások helyett a

a városháza meggondolatlanul rászabadítja Kolozsvárra a metróépítést.

Ismerve a romániai közigazgatás teljesítményét, ennek sikerében eleve nem hisz, hiszen ha egy omladozó épület megmentése is évekbe telik, hogyan képzelhető el, hogy záros határidőn belül 19 állomással épüljön fel a várost átszelő metró?

A szakember Kolozsvár tekintetében lesújtónak tartja az elmúlt 12 év ,,kulturálatlan urbanisztikáját” •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

A szakember Kolozsvár tekintetében lesújtónak tartja az elmúlt 12 év ,,kulturálatlan urbanisztikáját”

Fotó: Rostás Szabolcs

Az igazi gondokat abban látja, hogy nem tudjuk, mit rejt a kincses város Főterének északi oldalán a föld mélye, ahol a metró fog áthaladni.

Az egyik állomás a Szent Mihály-templom melletti parkoló területén kerül kialakításra, ami lehet, hogy éppen a római kori város központja volt. Guttmann elkeserítőnek tartja a városháza részéről tapasztalt felületes hozzáállást, amikor előtanulmányok nélkül vágnak bele többmilliárdos beruházásba, miközben néhány millióval be lehetne mutatni a teljes belváros értékét. „Csak azt nem tudják, mit kéne bemutatni” – fogalmazott portálunknak a szakember.

Mint ismeretes, Guttmann Szabolcsot nagyszebeni főépítészi tevékenysége után magyar és román szakemberek szívesen látták volna Kolozsvár főépítészeként, azonban a – korrupció miatt börtönbüntetésre ítélt – Sorin Apostu korábbi és Emil Boc jelenlegi polgármester nevével fémjelzett városvezetés ezt megakadályozta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 18., hétfő

Kenyérszentelés, virágkocsik: a hagyomány jegyében ünnepli Nagyvárad az államalapítást

Magyar kulturális napok név alatt, kétnapos rendezvénysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítást: immár hagyományosan lesz kenyérszentelés a Bémer téren, másnap pedig befutnak a Szent László térre a virágkocsik a Debreceni Virágkarneválról.

Kenyérszentelés, virágkocsik: a hagyomány jegyében ünnepli Nagyvárad az államalapítást
2025. augusztus 17., vasárnap

Kolozsváron fa dőlt egy épületre, több helyen is kárt okoztak a vasárnapi viharok Erdélyben

Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.

Kolozsváron fa dőlt egy épületre, több helyen is kárt okoztak a vasárnapi viharok Erdélyben
2025. augusztus 17., vasárnap

Sulyok Tamás Kolozs megyében: közvetlen hangulatú elnöki látogatás Erdély szívében

Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.

Sulyok Tamás Kolozs megyében: közvetlen hangulatú elnöki látogatás Erdély szívében
2025. augusztus 17., vasárnap

Két tucat háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén

Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.

Két tucat háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén
2025. augusztus 17., vasárnap

Kilenc gyereket és két felnőttet kellett kimenteniük a hegyimentőknek a Radnai-havasokban

A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.

Kilenc gyereket és két felnőttet kellett kimenteniük a hegyimentőknek a Radnai-havasokban
2025. augusztus 17., vasárnap

A román vasút újabb negatív rekordja: közel tíz óra alatt tett meg 150 kilométert egy vonat a Partiumban

Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.

A román vasút újabb negatív rekordja: közel tíz óra alatt tett meg 150 kilométert egy vonat a Partiumban
2025. augusztus 16., szombat

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban

A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban
2025. augusztus 16., szombat

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek

Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek
2025. augusztus 16., szombat

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval

Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval
2025. augusztus 16., szombat

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek

Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek