Elindultak az úton. Először tavaly adtak át gyorsforgalmi szakaszokat Romániában, a Craiovát és Pitești-et majdan összekötő Dex12-esen
Fotó: Asociația Pro Infrastructură/Marius Pătrulescu
Előrelépés történt az Arad és Nagyvárad között tervezett új gyorsforgalmi út ügyében, melynek megépítése immár biztosra vehető, főleg a projektbe foglalt „ráadás” miatt, mely Magyarország és Románia negyedik gyorsforgalmi összeköttetését jelenti. Erdély más részein is hasonló besorolású utakat terveznek, melyek olcsóbban megvalósíthatók, mint a nálunk számos kudarcos, végeláthatatlan projektbe foglalt autópályák, miközben a célnak szinte ugyanúgy megfelelnek.
2023. július 25., 19:002023. július 25., 19:00
Aláírták múlt héten Bukarestben az Arad és Nagyvárad között tervezett gyorsforgalmi út műszaki terve elkészítésének európai uniós finanszírozásáról szóló szerződést. A Bihar Megyei Tanács beszámolója szerint ebben a szakaszban fizetnek mintegy 4,4 millió eurót a megvalósíthatósági tanulmányért az infrastrukturális nagyberuházások programjának (POIM) 2014–2020-as alapjából. A műszaki dokumentáció – a megvalósíthatósági tanulmány, a műszaki terv, az építkezési engedélyek és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó iratcsomó – összesen mintegy 11 millió eurót emészt fel.
Szintén a múlt héten ellenőrizte az országos közútkezelő társaság (CNAIR) műszaki-gazdasági bizottsága a megvalósíthatósági tanulmányt, amely várhatóan augusztus első felében kaphat zöld jelzést. Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnök szerint
Az Arad és a Bihar megyei szakhatóság már rábólintott a tervekre, a jövő hét folyamán pedig tisztázzák az országos környezetvédelmi ügynökség által felvetett kérdéseket is. Közben augusztus első felében tervezik lezárni az útvonalon található magánterületek beazonosítását is. Nemrég változtatniuk kellett Kisjenő környékén környezetvédelmi szempontok miatt, ezért késést halmoztak fel ezen a téren.
Térképen az Arad–Várad-gyorsforgalmi
Fotó: A Bihar Megyei Tanács sajtószolgálata
„Terveink szerint augusztus végéig lezárjuk ezt az engedélyeztetési folyamatot, majd a technikai-gazdasági mutatókra vonatkozó kormányrendelet, illetve a műszaki dokumentáció elfogadása után rajtolhat a versenytárgyalás az építő kiválasztásáért. A munkálatok elkezdése prioritás nekünk és partnereink számára” – nyilatkozta a bihari önkormányzati vezető.
Az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út (Dex11) a tervek szerint 120,1 kilométer hosszú lesz, ugyanakkor a projekt részeként Nagyszalonta felé 5, Aradra 3 kilométeres bekötőutat is építenek, illetve megvalósítják a magyar határ felé vezető 9,85 kilométeres aszfaltcsíkot is, így összesen 138 km-t valósítanak meg a több mint kétmilliárd eurósra becsült munkálatok során.
A nagyszabású beruházás megvalósítása érdekében 2020 novemberében szövetkezett a két határ menti megye és megyeszékhely önkormányzata. A projektben a román országos útügyi hatóság is partnerként vesz részt.
A bukaresti kormány tavaly decemberben hagyta jóvá egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő (M44-es) autóutat köti majd össze a romániai oldalon Nagyszalontánál a Várad és Arad között létesítendő aszfaltcsíkkal.
A tervezett új határátkelő
Fotó: A Bihar Megyei Tanács sajtószolgálata
A magyar hatóságok már akkor jelezték, hogy elkészítették a térség fejlesztési tervét. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy 2010-ben egyetlen gyorsforgalmi útkapcsolat sem volt Magyarország és Románia között, ma pedig kettő működik, a harmadik pedig épül csengeri átkelési ponttal, az M49-es út meghosszabbításával, és most már jóváhagyták a negyediket is.
A jelenleg működő két összeköttetés a magyar M43-as és a romániai A1-es (dél-erdélyi) autópályát összekapcsoló, Csanádpalota–Nagylak II átkelő (2015 óta), illetve a magyar M4-es sztrádát és a romániai A3-ast (észak-erdélyit) összekapcsoló Nagykereki–Bors II átkelő (2020). A harmadik átkelő Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében épül meg, az új út Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal. A Mátészalka–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út létesítéséről 2021 áprilisában írt alá megállapodást Szijjártó Péter az akkori román gazdasági miniszterrel.
Szijjártó idén áprilisban is tárgyalt román tárcavezetőkkel Bukarestben. A Sorin Grindeanu szállításügyi miniszterrel folytatott megbeszélés után megerősítette: megállapodás született a Magyarországot Romániával összekötő negyedik gyorsforgalmi útról, amelynek a határmetszési pontja Méhkerék és Nagyszalonta között lesz, és várhatóan 2030-ra készül el.
A magyar politikus jelezte: korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között.
– sorolta Szijjártó. „Ma már a 2030-as sikert biztosítottuk, hiszen megállapodtunk a negyedik gyorsforgalmi összeköttetésünkről is” – tette hozzá.
Csomópont Nagyszalonta körül
Fotó: A Bihar Megyei Tanács sajtószolgálata
Ezalatt az autópálya- és gyorsforgalmiút-összeköttetést egyaránt kell érteni. Hiszen a kettő bár hasonló, de nem ugyanaz. Mindkét kategóriában két-két sávból állnak a menetirányok, melyeket elválasztó sávval, korláttal különítenek el, és egyiket sem keresztez más út. Ugyanakkor a Romániában alkalmazott előírások szerint miközben sztrádán 130 kilométer/órás sebesség a felső határ, gyorsforgalmin 120 km/h. Előbbin valamivel szélesebbek a sávok (3,75 méter/3,5 m), és 2,5 méter széles leállósávval is rendelkezik, miközben gyorsforgalmin csak egy 1,5 méteres kiegészítő aszfaltrészt építenek. A menetirányokat elválasztó sáv is szűkebb, tehát a gyorsforgalmi út összfelülete több méterrel keskenyebb.
Ugyanakkor a felismerés óta igen nagy a káosz: számos esetben utólag meg-megváltoztatják egy tervezett út besorolását vagy útvonalát, attól függően is, mennyi pénz van rá, ki van hatalmon, illetve milyen hasonló jellegű nagyberuházások zajlanak az adott térségben. Még nagyobb zavart okoz, hogy nemrég „bedobták” a Transregio besorolást is, amelyet sokan gyorsforgalminak hisznek, ám nem az, csupán a régi európai vagy országutak korszerűsített, biztonságosabb változata, melyek menetirányonként akár kétsávosak is lehetnek.
Utóbbi nagyobb része egyébként korábbi tervek szerint sztrádaként, mintegy 3 kilométer pedig gyorsforgalmiként lett volna elkönyvelve, ám most már 13 km gyorsforgalmiról – melyet szerencsés estben év végén átadhatnak – és 6 km négysávos országútról szólnak a hírek.
Ugyanakkor előrehaladott állapotban van az észak-erdélyi autópályát a DN1-es számú országúttal a Kolozs megyei Tordatúr közelében összekötő ötkilométeres gyorsforgalmi út terve is, amelynek megvan az első körben kihirdetett építője.
Gyorsforgalmi út Magyarországon
Fotó: MTI
Közben Szatmár nemcsak nyugat, hanem kelet felé is gyorsforgalmit kaphat: Nagybánya irányába is hasonló besorolású aszfaltcsík épülhet a korábban elhangzott tervek szerint, sőt a szomszédos megyeszékhelytől egészen Suceaváig húzódó új észak-romániai összeköttetést terveznek. A Nagybánya–Dés- és Dés–Beszterce-szakaszoknak már készül a megvalósíthatósági tanulmánya.
Aztán még tavaly 40 kilométeresre nőtt a táv, amely révén immár Balș és Slatina is elkerülhető.
A romániai autóipar által régóta követelt Craiova–Pitești-összeköttetésen kívül (melyet a craiovai gyár miatt „Ford-autópályának” is neveznek) számos más gyorsforgalmi út megépítését tervezik Románia Kárpátokon túli részein is: például a Ploieşti–Buzău–Focşani–Paşcani, Craiova–Târgu Jiu, Focşani–Brăila, Brăila (Jijila) – Tulcea (Cataloi), Buzău–Brăila, Konstanca–Tulcea vagy Bákó–Piatra Neamţ útvonalon.
Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.
Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.
A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.
Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!