Petőfiről is román–magyar megállapodás kellene – Régészek kutatják a költő elestének helyét az 1849-es fehéregyházi csatatéren

A román hatóságok árgus pillantásai mellett kezdődött el idén májusban az 1849-es fehéregyházi csatatér pontos beazonosítása és feltárása, ahol 170 évvel ezelőtt esett el Petőfi Sándor. A szakemberek szerint a költő születésének 2023-ban esedékes, kétszáz éves évfordulójára tervezett emlékhely felavatásához román–magyar államközi megállapodás kellene.

Makkay József

2019. augusztus 04., 08:152019. augusztus 04., 08:15

2019. augusztus 04., 11:592019. augusztus 04., 11:59

Százhetven éve, 1849. július 31-én a Segesvár melletti Fehéregyházán zajlott a csata Bem József és Lüders orosz tábornok csapatai között. A magyar irodalom költőóriását és szabadságharcosát, Petőfi Sándort ezen a napon látták utoljára életben a csatatéren. Eltűnése nemcsak költészetének kedvelőit foglalkoztatja, hanem a történelemtudomány világát is.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára, 2023-ra Fehéregyházán teljesen felújítanák a mai emlékparkot, illetve a Petőfi-emlékmúzeumot.

Ennek jegyében írtak alá idén februárban megállapodást a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának vezetői, Demeter Szilárd, valamint Kovács Vilmos. Erdélyi viszonylatban a Maros Megyei Múzeum is bekapcsolódott az együttműködésbe. Soós Zoltán, a közgyűjtemény igazgatója a Krónikának elmondta, hogy az együttműködés két okból is fontos. Romániában csak engedéllyel rendelkező személyek használhatnak fémdetektorokat – a Maros Megyei Múzeum mind technikai felszereléssel, mind szakemberekkel rendelkezik –, másrészt Maros megyei településről lévén szó, fontosnak tartották, hogy a kutatómunkából ők is kivehessék a részüket.

Feltárják a csata helyszíneit

„Eddig két rövid, fémkeresős terepbejárás zajlott. Ezek a kutatások a csata feltételezett tüzérségi gócpontjaira és az orosz ágyúkat átkarolással támadó magyar csapatok mozgásának feltérképezésére irányultak. Mivel szerény létszámmal és két-három fémkeresővel dolgozhattunk, a cél azoknak a területeknek a kijelölése volt, ahol intenzív leletanyag várható” – számolt be lapunknak az eddigi munkálatokról Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Az erdélyi származású intézményvezető szerint a fehéregyházi terepmunka során világosan kirajzolódott a becsapódó, illetve a mozgás közben elejtett lövedékek két területe.

A kutatásokat nehezíti, hogy a magyar állások földdarabjai folyamatosan szűkülnek a felparcellázások miatt, ami már az utóbbi évben is kisebb lett.

A kutatás részeként kezdetben műszerek nélkül járták be az úgynevezett Csonta-kert területét, ahol 1849 óta folyamatosan kerülnek elő emberi maradványok a földművelés során. 2004-ben a területre már született egy erdélyi kutatási program, de különböző okok miatt ez nem indult el. Demeter szerint itt földradaros eljárással lehetne megtalálni és feltárni a tömegsírt vagy tömegsírokat. „Ez a terület olyan távol van a csatatértől, hogy minden bizonnyal egyesével vagy kisebb csoportokban temették el az elesetteket. Itt kisebb szelvényeket lehetne nyitni” – fogalmazott Demeter. A kutatás további terveiről szólva arról is beszélt, hogy

a sírfeltárások eredményétől függően a méltó eltemetés lehetőségein is gondolkodni lehet, ami magában foglalja a maradványok pontos meghatározását is.

Az intézményvezető ezen a területen a honvédelmi minisztérium hadisír gondozó részlegének szakembereire támaszkodna, akik már részt vettek hasonló magyarországi projektben, például a mohácsi csata tömegsírjainak feltárásában. „Antropológiai bázis, labor, szakember mind az MTA Régészeti Intézetében, mind az ELTE Régészettudományi Intézetében, illetve a Magyar Természettudományi Múzeum antropológiai osztályán van. Ez utóbbi képes arcrekonstrukcióra is a koponya adatai alapján” – fogalmazott lapunknak a PIM vezetője.

Szinte kizárt megtalálni Petőfi maradványait?

Noha mindenki Petőfi földi maradványaira lenne kíváncsi, ennek felkutatását Soós Zoltán szinte lehetetlennek tartja. A három tömegsír – amelyet a következő időszakban szeretnének talajradar segítségével azonosítani – egy utólagos temetkezési hely, amelynek területét a Haller család adományozta emlékhely létrehozása céljából jóval messzebb a csatatértől. Az eredeti tömegsírból kihantolt csontokat utólag temették ide, így sok csont összekeveredett.

Idézet
Itt több száz ember csontját takarja a föld. Olyan ez, mintha szénakazalban keresnénk egy tűt. Ahhoz, hogy szóba jöhessen Petőfi földi maradványainak feltárása, minden csontot DNS-vizsgálatnak kellene alávetni, de ahhoz meg kellene bontani a Petőfi-család sírjait is, amelyek jelenleg nem elérhetők. Nekünk most nem Petőfi földi maradványainak a kutatása a célunk, mert az szinte lehetetlen. Mi az 1849-es csata körülményeit vizsgáljuk”

– fogalmazott érdeklődésünkre a Maros Megyei Múzeum vezetője. Soós biztatónak tartja eddigi terepmunkájukat, hiszen a fémdetektoros kereséssel elég sok apró tárgy, elsősorban régi ólomgolyók kerültek elő. Nem csak az 1849-es csata emlékeire bukkantak, hanem római ruhatű, középkori kés is a „hálójukba” került. Szerencsésnek tartja, hogy a csatatér mellett egy középkor óta használt út vezet el, ennek és környékének kutatása további biztató eredményeket hozhat.

Lassan haladnak a régészeti feltárások

Demeter Szilárd szavaiból az is kiderül, hogy a romániai régészeti kutatásokhoz távolról sem elengedők a magyar állami forrásból elkülönített pénzösszegek.

Egyrészt megnehezíti a feltárómunkát az igen szigorú feltételekhez kötött fémdetektor-használati elő­írás, másrészt magyar–román államközi egyezmény nélkül szinte lehetetlen követni, hogy hol áll meg az engedélyeztetési folyamat.

„Látszólag minden hatósági papír megvolt a LIDAR-felvételhez, mégsem érkezett meg a végső jóváhagyás” – magyarázza Demeter egy helikopterből készítendő légi felvétel előkészítésének kudarcát.

A többi EU-s országok gyakorlatától eltérően a romániai régészeti feltárások azért is haladnak vontatottan, mert máshol a régészek 20-30 fős amatőr fémkeresős csapatot vonnak be, amely a kijelölt feladatra tökéletesen megfelel. Az ő munkájukat felügyelik a régészek, illetve esetenként a hadsereg tagjai. Mivel Romániában ezt törvény tiltja, minden ilyen munkálat lassabban és vontatottabban halad, hiszen a fémdetektoros feltárásra névre szóló engedélyt állít ki a hatóság a múzeumok alkalmazásában álló régészek nevére.

Soós Zoltán szerint egyértelmű, hogy a román hatóságok részéről nagy az érdeklődés a fehéregyházi Petőfi-kutatással kapcsolatos magyar kezdeményezés iránt, azonban a marosvásárhelyi szakember úgy véli, hogy az aggodalmakat mára sikerült eloszlatni. A Maros Megyei Múzeum saját hatáskörben tudja a régészeti kutatásokat végezni, azonban Soós is elismeri, hogy a Petőfi-emlékhely hosszú távú rendezéséhez szükség lenne egy olyan román–magyar államközi egyezményre, mint amilyen az aradi Szabadság-szobor kapcsán született. „Ez jelentősen megkönnyítené mindannyiunk dolgát” – fogalmaz Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.

A tovább élő barguzini legenda

Amióta 1989-ben a Megamorv-Petőfi Bizottság (MPB) bejelentette, hogy Petőfi Sándor sírját megtalálták a szibériai Burjátföldön, a Bajkál-tó közeli Barguzinban, véget nem érő vita övezi a történetet. Erről Demeter Szilárd azt mondta a Krónikának, hogy a PIM ezt mindig komolyan vette olyan értelemben, hogy feladatának tartja a nagyközönség tájékoztatását. A szibériai fogság legendája körülbelül öt hullámban van jelen a magyar emlékezettörténetben, a nyilvánvaló, szenzációhajhász hamisítások mellett eleven táplálója, érzelmi bázisa ennek a legendának a magyar történelemnek az a terhe, hogy valóban sokan és több hullámban raboskodtak orosz hadifogságban a világháborúk után” – közölte a PIM főigazgatója. A múzeum most megújuló kiállításában például lesz egy olyan alkalmazás, ahol a látogató kikeresheti Petőfi le- és felmenőit, egészen a ma élőkig. Demeter szerint a barguzini feltárás résztvevői vagy nincsenek már az élők sorában, vagy kiálltak mögüle. Ez is egy probléma, ami a 2015-ös „újratemetés” kapcsán merült fel, hiszen nem lehet tudni, ki a vitapartner, mik az állítások, ezért többnyire az interneten kerengő hírekkel vitatkoznak a történészek.
Soós Zoltán szerint ugyanakkor a szibériai leletek egy bizonyos kör „vágyát képezik le”, akiknek meggyőződése, hogy a forradalmár-költő nem halt meg 1849 júliusában Fehéregyházán. Az erdélyi történész szerint kizárt, hogyha Petőfi életben maradt volna, ne adott volna magáról életjelet, másrészt a barguzini csontvázról rég kiderült, hogy semmi köze a költőhöz, mert női csontokról van szó. „Azt a vágyat soha nem tudjuk eloszlatni, hogy Petőfinek élnie kellett volna 1849 után is” – összegzi a szibériai legenda utóéletét Soós Zoltán.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 13., vasárnap

Pappá szentelték az Erdélyben szolgáló afrikai piaristát

Szülőhazájában, az afrikai Kamerunban szentelték pappá a tavaly október óta Kolozsváron szolgáló Chrysanthus Yvesimbom Njungba SchP piaristát.

Pappá szentelték az Erdélyben szolgáló afrikai piaristát
2025. július 12., szombat

Együttműködnek a rendőrséggel a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított szökevényhez közel álló személyek

Elkezdtek együttműködni a nyomozó hatóságokkal a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított Emil Gânjhez közel álló személyek – nyilatkozták szombaton rendőrségi források. A férfit továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség.

Együttműködnek a rendőrséggel a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított szökevényhez közel álló személyek
2025. július 12., szombat

Életben tartani a kézi kaszálást – a miniszterelnök-helyettes is kaszált Csíkszentkirályon

Kaszáló Kalákát tartottak Csíkszentkirályon – közölte Facebook-oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Életben tartani a kézi kaszálást – a miniszterelnök-helyettes is kaszált Csíkszentkirályon
2025. július 12., szombat

Motoros szenvedett halálos balesetet egy kalotaszegi faluban

Egy 32 éves motoros meghalt, egy 15 éves kiskorú pedig megsérült egy péntekről szombatra virradó éjszaka történt közlekedési balesetben a Kolozs megyei Magyarkapuson. A motoros egy szabályosan közlekedő személygépkocsiba futott bele hátulról.

Motoros szenvedett halálos balesetet egy kalotaszegi faluban
2025. július 12., szombat

Háromszéken garázdálkodó brassói férfit vettek őrizetbe: telefonos csalókra hívja fel a figyelmet a rendőrség

Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 30 éves Brassó megyei férfi, aki ellen a sepsiszentgyörgyi rendőrség indított nyomozást csalás vádjával. A gyanúsított 9 ezer lejt csalt ki cégektől.

Háromszéken garázdálkodó brassói férfit vettek őrizetbe: telefonos csalókra hívja fel a figyelmet a rendőrség
2025. július 12., szombat

Ne vágjátok le a szárnyainkat! – a MAKOSZ az ösztöndíjak csökkentéséről

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.

Ne vágjátok le a szárnyainkat! – a MAKOSZ az ösztöndíjak csökkentéséről
2025. július 11., péntek

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon

Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon
2025. július 11., péntek

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy

A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy
2025. július 11., péntek

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában

Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában
2025. július 11., péntek

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban

Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban