Pénzhiány miatt takaréklángon működik a legtöbb erdélyi egészségügyi intézmény, a következő időszakban jó néhányuk be is zárhat, mivel megfelelő finanszírozás hiányában nem lehet tovább biztosítani működésüket. A Krónika megtudta: legtöbb kórház többmilliós adósságot is felhalmozott.
Mintegy háromezer alkalmazottat foglalkoztat, és évente 50 ezer kezelést végez a Maros megyei sürgősségi kórház. Az intézmény évek óta tetemes adósságot görget maga előtt. A kórház vezetősége már arra számít, hogy hamarosan elkezdődik a gépkocsik, berendezések, bútorok lefoglalása.
„Közel sem kapunk elegendő pénzt a megyei egészségbiztosítási pénztártól: évente mintegy 50 ezer kezelést, szolgáltatást vállalunk, viszont csak 30 ezret finanszíroz a biztosító” – magyarázta lapunknak dr. Florin Gomotîrcean vezérigazgató. Mint mondta, 2009-re az év elején 90 millió lejes költségvetésre kötöttek szerződést a biztosítóval, de azt már az év elején tudták, hogy körülbelül 160 millió lejre lenne szükségük, hiszen a tavalyhoz képest biztosan nem csökken a betegek száma.
Tehát év végéig a kórház adóssága legkevesebb 70 millió lej lesz. „Ideje lenne már megérteni, hogy a vásárhelyi kórház regionális egészségügyi ellátóegység, az ország betegeinek mintegy ötöde fordul hozzánk. Másrészt itt működik az ország legkorszerűbb, leggyakrabban igényelt rohammentő-szolgálata, tehát ide rendszerint a legsúlyosabb állapotban levő betegek érkeznek, akiknek a kezelése esetenként horribilis összegbe kerül. Ha egy halál közeli állapotban levő beteg beérkezik, nem mondhatom azt, hogy nem adjuk meg neki a legdrágább, leghatékonyabb gyógyszert, hiszen életveszélyről van szó” – mondta az igazgató.
Az egy betegre kiutalt normatív támogatás a sürgősségi kórház számára is ugyanannyi, mint akármely olyan kisebb egészségügyi egység számára, ahol nem műtenek, nem fogadnak például súlyos autóbalesetet szenvedett betegeket. A vezérigazgató úgy tudja, idén nem lehet számítani költségvetés-kiegészítésre, sőt az Egészségügyi Minisztériumtól ősszel 118 millió lejt elvontak, ahelyett, hogy több pénzt kapott volna.
Ilyen körülmények között a kórház vezetősége mindennap megvívja a maga harcát a gyógyszerszállítókkal, a fogyó anyagokat, élelmiszert forgalmazó cégekkel. „Egyesek megértik a helyzetet, továbbra is szállítanak nekünk, más cégekkel pereskedtünk, és azok meg is nyerték sorra a pereket, tehát számítunk arra, hogy elkezdődik a végrehajtás. Elviszik a berendezéseinket, a gépkocsiinkat, bútorainkat” – panaszolta az igazgató.
Gomotîrcean határozottan állítja: a sürgősségi kórházban senkinek nem kell otthonról gyógyszert hoznia. Ha ez megtörténik, akkor azért az egyes kórházi részlegek vezetőit teszi felelőssé, hiszen a gyógyszermennyiséget az ezek által benyújtott igénylista szerint rendelik meg. A kórház folyosóin találomra megkérdezett kezeltek legtöbbje azt állította: valóban nem kellet gyógyszert vásárolniuk, amíg kezelik őket.
„Én az utóbbi öt hónapban többször feküdtem itt, mert egy operáció nem sikerült megfelelőképpen, és többször ismételni kellett, de otthonról soha nem hoztam semmit, csak néha hozott élelmet a férjem, olyasmit, amit megkívántam” – mondta a szászrégeni Balogh Irma. Viszont a szívgyógyászati osztályon találkoztunk egy nevét elhallgatni kívánó férfival, aki közölte: megkérték, hozza be otthonról a gyógyszereit. „Havonta 180 lejre vásárolok gyógyszert, persze sokkal többe kerül a havi adag, de kompenzálja az állam. Amit kiveszek egy hónapra, azt behozom, vagy behozza a feleségem, mert ha itt kapnám meg ezeket, akkor a kórháznak kellene fizetnie a teljes összeget, és azt mondták: kevés a pénz” – mesélte az idős páciens.
A háromszéki kórházaknak elfogyott a pénzük az utolsó negyedévre, felhalmozott adósságaik ellenére azonban beszállítóik továbbra is ellátják az intézményeket. Kelemen András, az évente több mint 8000 beteget kiszolgáló kézdivásárhelyi kórház igazgatója a Krónikának elmondta, mintegy kétmillió lej adósságot halmoztak fel.
„Egyik legfontosabb gyógyszerbeszállítónkkal már konfliktushelyzetbe kerültünk a pénz miatt: a Mediplus jogosan követel intézményünktől 500 ezer lejt, valamint a 80 ezer lejes büntetőkamat kifizetését, azzal fenyeget, hogy ellenkező esetben felfüggeszti a gyógyszerszállítást” – magyarázta Székelyföld egyik legmodernebb egészségügyi intézményének az igazgatója. Kelemen elmondta, a jelenlegi szerződésük a biztosítóházzal csupán a napi szükségleteiket fedezi, adósságaikat azonban továbbra sem tudják törleszteni. Az igazgató úgy tudja, a kézdivásárhelyi kórház az egyik legalulfinanszírozottabb az országban. Ennek ellenére a szeptemberi fizetéseket időben ki tudták adni az alkalmazottaknak, s a gyógyszerellátással sincsenek fennakadások – egyelőre.
A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban is pénzügyi gondokkal küszködnek, de Albert István orvos-igazgató szerint a betegellátásban egyelőre nincsenek fennakadások. „Már az év elején tudtuk, hogy októberben elfogy a pénzünk, de bízunk a költségvetés-kiegészítésben. A gyógyszereket és az egészségügyi fogyóanyagot már minimális menynyiségben tudunk rendelni, a kifizetésekre pedig haladékot kértünk – magyarázta az intézményvezető.
Az elmúlt években jelentősen javultak a körülmények a székelyudvarhelyi kórházban. Az egészségügyi intézmény minden osztályán végeztek korszerűsítési munkálatokat, és Lukács Antal intézményvezető szerint az alkalmazottak munkafeltételei is javultak. A tüdőosztály újabb kórteremmel bővült, és fejlesztették a belgyógyászati, valamint a nőgyógyászati osztályt is.
Az intézményt csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, segesvári és háromszéki betegek is rendszeresen felkeresik. A kórház igazgatójától megtudtuk: a fejlesztések ellenére pénzügyi gondjaikat továbbra sem tudták megoldani. A székelyudvarhelyi kórház egy beteg után lényegesen kevesebb pénzt kap, mint bármelyik környékbeli település kórháza. Jeleztük az egészségügyi tárcának a problémánkat, eredmény azonban továbbra sincs, az adósságaink továbbra is nőnek” – mondta Lukács Antal.
A nagykárolyi kórház önálló egészségügyi intézményként körülbelül 100 ezer határ menti lakos egészségügyi ellátásáért felelős. A kórházvezetőségtől megtudtuk: pénzhiány miatt az intézmény egyre kevesebb gyógyszerrel és fogyóeszközzel rendelkezik. Az is előfordul a nagykárolyi kórházban, hogy néha a pácienseinknek otthonról vagy a közeli gyógyszertárakból kell beszerezniük az alapvető fogyókellékeket, kötszereket. Az intézmény vezetői nem reménykednek abban, hogy költség-kiegészítést kapnak, és helyzetük stabilizálódhat a közeljövőben.
Érdeklődésünkre azt sem tudták megmondani, hogy októberre tudják-e biztosítani a fizetéseket az intézmény alkalmazottainak. Egyébként a partiumi kisváros egészségügyi intézménye minisztériumi jóváhagyásra vár, hogy megnyithassa új részlegeit. A munkálatokat még nem fejezték be teljesen, de hamarosan használhatóvá válik az újabb épületszárny is.
Arról az Egészségügyi Minisztérium illetékeseinek kell dönteniük, hogy hány és milyen osztályokat működtethetnek majd az új részlegen. Dr. Cenuşa Constantin, a nagykárolyi kórház menedzser-igazgatója azt nyilatkozta, hogy novemberben ortopédiát, gasztroenterológiát, neurológiát, urológiát és fizioterápiát rendeznek majd be az új épületszárnyban.
Emellett arról is beszámolt, hogy idén ősszel új felszerelések érkeznek az intézménybe, így többek között tomográfot újraélesztőgépeket, szívritmus-szabályozó eszközöket, ekográfot, és különféle fizio-, termo- és elektroterápiás berendezéseket, valamint inkubátorokat vásárolnak a betegellátó számára. Az említetteken kívül még a hullaház korszerűsítésére is fordítanak pénzt. A kórház A1 épületszárnyán folyó munkálatok befejezésére 9,2 millió lejt kapott a nagykárolyi egészségügyi intézmény, ebből 4,3 milliót fordítottak a szükséges berendezések beszerzésére.
Az új szakosztályok működtetéséhez a felszereléseken kívül szakorvosokra is szükség van, így az amúgy is személyzethiánnyal küszködő kórháznak belgyógyászt, szemészt, két pszichiátert és kardiológust is alkalmaznia kell.
A Szatmárnémetiben működő megyei kórház illetékeseit többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk, annyit azonban megtudtunk, hogy a megyei egészségügyi intézmény is jelentős anyagi gondokkal küzd, ugyanis a kórháznak nyár végén 150 ezer lejes tartozása volt. A pénzügyi hátrány miatt veszélybe kerülhet az alkalmazottak fizetése, a gyógyszervásárlás és a betegek élelmezése is. A megyeközpont kórházába beutaltaknak a gyógyszerek egy részét maguknak kell megvásárolniuk, az alkalmazottak pedig már több mint egy fél éve nem kapják meg a különböző pótlékokat.
A tegnap és tegnapelőtt zajlott videokonferenciák óta nem aggódik a megye kórházaiért a Bihar Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, Marius Pîrcioaga. „Egy friss kormányrendelet értelmében bizonyos összegeket osztottak szét az ország megyéiben, és a ránk eső résznek hamarosan meg kell érkeznie” – mondta a Krónika megkeresésére.
Bár elismeri, hogy az egészségügyben nincs az a pénzösszeg, amit elegendőnek lehetne nevezni, úgy véli, a most megítélt pénz elég lesz arra, hogy év végéig életben tartsa a csőd szélén álló bihari egészségügyet. Florian Bodog, a nagyváradi megyei kórház menedzser-igazgatója jóval pesszimistább. Mint mondja, a hamarosan megérkező pénz arra lesz elég, hogy az intézmény legsürgősebb kiadásait fedezze. A fő probléma azonban a kórház hatalmas adóssága, ezt pedig nem fizeti ki senki – mondta lapunknak az intézményvezető.
Elmondta: a kórházban nem volt arra példa még az elmúlt, teljesen pénztelen időszakban sem, hogy elfogyjon egy fontos gyógyszer. „Legfeljebb sebtapaszt nem tudtunk vásárolni” – fogalmazott. Nagyobb baj viszont, hogy az adósságok miatt a beszállítók közül sokan már nem hajlandók a szükséges anyagokkal ellátni a kórházat. Florian Bodog szerint a kórház működését nem fenyegeti közvetlen veszély, ám amennyiben a tartozásokat nem sikerül törleszteni, az intézményvezető szerint bármi megtörténhet. A kórháznak 11 millió 400 ezer lejnyi adóssága van – ez a legnagyobb a megyében, ám a többi egészségügyi intézménynek is van tartozása.
Takaréklángon működnek a Kolozs megyei egészségügyi intézmények is, a következő időszakban jó néhányuk be is zárhat, mivel megfelelő finanszírozás hiányában nem lehet tovább biztosítani működésüket – állítja a Kolozs megyei Sanitas. Az egészségügyi szakszervezet szerint az intézményeknek már arra sincs pénzük, hogy a nap mint nap szükséges fogyóeszközöket megvásárolják, de a betegek étkeztetéséhez és a személyzet bérezéséhez szükséges összegekkel sem rendelkeznek.
A szakszervezet az igen nagy anyagi gondokkal küszködő kórházak közé sorolja többek között a kolozsvári gyermekkórházat és a bánffyhunyadi városi kórházat. Ştefan Roman, a Sanitas megyei elnöke tegnapi bejelentése szerint ezeket az intézményeket a bezárás veszélye fenyegeti, ha a kormány költségvetés-kiegészítéssel nem nyújt támogatást számukra.
Költségvetés-kiegészítést kaptak a Beszterce-Naszód megyei kórházak is: a megyei biztosítóház 25 millió lejt osztott szét az intézmények közt. Silvia Rusu igazgató úgy tudja, az öszszeggel az év végéig fedezni tudják az intézmények működési költségeit.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.