Fotó: Rab Zoltán
Maros megye is egyre inkább akkut vérhiánnyal küszködik, ez viszont nem csak egészségügyi, hanem társadalmi gond is egyben – kongatta meg a vészharangot a véradók világnapján Dana Florea, a vérközpont igazgatója. Mindet olyan körülmények között, hogy a térségben a véradási kedv szinte duplája az országos átlagnak.
2022. június 14., 15:002022. június 14., 15:00
A hiányos neveltetés és az érdektelenség a legfőbb oka annak, hogy Romániában még mindig igen alacsony a rendszeres véradók száma – állítja Dana Florea, a Maros megyei vérközpont igazgatója. Szerinte
Míg a donorok arányát illetően az uniós államok között az ország a sereghajtók közé tartozik, Maros megye szinte EU-s átlagon teljesít, azonban a kórházak még így is gyakran komoly vérkészlethiánnyal küszködnek – ismertették kedden, a véradók világnapján.
Fotó: Rab Zoltán
A nyugati világhoz képest Romániában sokkal alacsonyabb a donorok aránya; ezt némileg kompenzálja az a tény, hogy egyesek évente nem mindössze egyszer-kétszer, hanem gyakrabban térnek vissza. Van, akit jó polgárként az öntudatosság vezérel, ugyanakkor létezik egy szűkebb társadalmi csoport, amely az anyagi segítség miatt számít visszajárónak.
vannak napok, amikor húszan jelentkeznek, máskor meg száznál többen is ellepik a várótermet. Ez nagyjából annak tudható be, hogy a véradók jelentős része alkalmi donor, aki a bajba került hozzátartozója vagy kollégája részére jön vért adni.
Fotó: Rab Zoltán
Néhány hónapja a sebészetek régi kapacitásukon „működnek”, ehhez képest a véradók száma még nem állt vissza a pandémia előtti időszakban mértekhez. A Maros megyei vérközpont orvosnője, Lenuţa Florea szerint a másik gond az, hogy az ország legtöbb megyéje még ennél is rosszabb adatokat szolgáltat. Ráadásul, magyarázza,
Fotó: Rab Zoltán
A központ vezetője, Dana Florea az önkormányzati vezetőket sem érti, miért nem fordítanak hangsúlyt a véradás népszerűsítésére. Szerinte nem az a baj, hogy egyes politikusok a közösségi médiában reklámozzák jótettüket, hanem az a probléma, hogy az utóbbi másfél éve szinte egyikük sem volt vért adni. Az igazgatónő több beadvánnyal fordult a helyhatóságokhoz, azonban ezeket még csak válaszra sem méltatták. „Nem pénzt kértünk, bár a törvény lehetőséget kínál az anyagi támogatásra is, csupán kampányaink népszerűsítését” – mondja.
Fotó: Rab Zoltán
Dana Florea ugyanakkor a Vöröskereszt segítségét is hiányolja. Mint részletezi,
A vásárhelyi vérközpont is rendelkezik egy busszal, amellyel járhatnák a vidéket, csakhogy az illetékesek nem rendeltek hozzá személyzetet. „Csak az önkéntesekre számíthatunk, vagy az ingyen túlórázó kollégákra: a gépkocsivezetőtől az orvosig” – mondja az igazgatónő. Megítélésében az oktatási minisztérium és a pedagógusok is többet tehetnének a nevelés terén. „A véradás fontosságát már az iskolában kellene tanítani – fejti ki Marinela Lazăr pszichológus. – Egyrészt azért, hogy mire a gyermek betölti a 18. életévét, váljon donorrá, másrészt azért, hogy kiskorúként ösztönözze a szüleit a véradásra.”
Fotó: Rab Zoltán
Önkéntes véradásra szólít az egészségügyi minisztérium
A transzfúziókhoz szükséges kellő mennyiségű vér és vérkészítmény nélkülözhetetlen az életmentéshez – hívta fel a figyelmet kedden az egészségügyi minisztérium a véradók világnapja alkalmából. Facebook-bejegyzésében a szaktárca véradásra szólít fel, ugyanakkor köszönetet mond mindazoknak, akik megértették a véradás fontosságát, és segítenek az életmentésben. A minisztérium kiemeli továbbá, hogy ezen a területen is reformokra van szükség. Egy, az Európai Bizottsággal együttműködésben zajló program keretében romániai és más államokbeli szakértők dolgoznak a transzfúziós kapacitás növelésén és a lakosság véradáshoz való hozzáférésének javításán. „Vérre mindenhol szükség van, és a hatóságok célja a betegek életminőségének javítása, de a donorok segítsége nélkül az orvosok nem tudják teljesíteni ezt a célkitűzést” – áll az Agerpres által idézett bejegyzésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!