Összeköt a termálvíz: a határon innen új fürdőt építenek, a magyar oldalon a meglévőt korszerűsítik

A nagylaki termálvizes strand látványterve •  Fotó: Facebook/Ioan Radu Marginean

A nagylaki termálvizes strand látványterve

Fotó: Facebook/Ioan Radu Marginean

Határon átívelő támogatási program keretében vágnak neki termálfürdő-építésnek Nagylakon, a beruházás értéke több mint egymillió euró. Az Arad megyei város a magyar oldalon található Tótkomlóssal szövetkezett, hogy közös pályázat keretében fejlesszék a térség turizmusát. A Békés vármegyei településen – ahol már kiaknázzák az altalajkincset – a meglévő fürdőt szeretnék korszerűsíteni.

Páva Adorján

2024. február 01., 18:302024. február 01., 18:30

Nagylak polgármesteri hivatala a napokban közölte, benyújtották pályázatukat az Interreg Románia-Magyarország nevű programban. A projekt célja a turizmus fellendítése a Nagylak–Tótkomlós határ menti térségben. Ennek érdekében az Arad megyei kisváros új termálvizes strandot építene az 1 250 000 eurót kitevő pályázati pénzből, miközben az Orosházi járásban fekvő település a meglévő fürdőt korszerűsítené a partiumi önkormányzat tájékoztatása szerint.

Ioan Radu Mărginean polgármester Facebook-oldalán közölte, a két település szakemberei több formáját is azonosították az idegenforgalom felpezsdítésének.

Elsősorban a gyógyturizmusra gondolnak a térség gazdag termálvíz-felhozatalának köszönhetően, de kulturális, gasztronómiai, történelmi és ökumenikus vonalon is bőven akadhat kiaknáznivaló, illetve az öko- és sportturizmust, a természetjárást is megemlítik.

Olyan körülmények között, hogy Nagylakon közismerten magas az átutazók aránya, hiszen három „kapujával” az ország legnagyobb határátkelőpontjának számít.

•  Fotó: Facebook/Ioan Radu Marginean Galéria

Fotó: Facebook/Ioan Radu Marginean

Az elöljáró reményét fejezte ki, hogy a finanszírozás megszerzése után, a közeljövőben végre Nagylak is termálvizes stranddal büszkélkedhet, ugyanakkor köszönetet mondott testvérvárosuk, Tótkomlós polgármesterének is a bizalomért. Hozzátette, az új fürdő a volt kendergyár közelében épülhet meg, nem messze a termálkúttól.

A mintegy 35 kilométerre északra fekvő magyarországi város jóval előrébb jár az altalajkincs kiaknázása terén: az ott működő Rózsa Gyógyfürdő épülete és két medencéje már 1942-ben megvolt.

Mint a – nevét a területén pompázó rózsakertekről kapó – létesítmény honlapján leírtakból kiderül, az 1960-as évek végén megvalósult a reumatológiai és fizikoterápiás szakrendelés is. Az 1970-es évek végén történt nagyobb fejlesztés keretében megépült a gyógymedence. Ezzel a fürdőben három olyan medence volt, amelyek funkcionálisan minden réteget ki tudtak szolgálni. 1986-87-ben nagy fejlesztés történt a fizikoterápiás részlegen: modern elektroterápiás egység, valamint új balneoterápiás részleg került kialakításra.

Tótkomlóson régóta működik gyógyfürdő •  Fotó: Facebook/Rózsa Gyógyfürdő Galéria

Tótkomlóson régóta működik gyógyfürdő

Fotó: Facebook/Rózsa Gyógyfürdő

A Széchenyi Terv keretében 2002-2003-ban a fürdő teljes rekonstrukciója megvalósult. Hagyományos építészeti megoldásokkal kialakított, nyári stranddal is rendelkező, egész évben folyamatosan működő családias jellegű gyógyfürdő a „rózsák attrakciójával”, igényes gyógy- és wellness-szolgáltatásokkal.

Tótkomlós és Nagylak több szállal is kötődik egymáshoz. Egyrészt testvértelepülések, másrészt mindkét város jelentős számú szlovák kisebbséggel rendelkezik:

az 5500 főt számláló Békés vármegyei település lakosságának mintegy 10 százaléka szlovák, miközben a 6700 lelkes Arad megyei városban 2457-en vallották magukat szlováknak a legutóbbi népszámláláson, 117-en pedig magyarnak.

A két település több közös, határon átívelő pályázati projektben részt vett már, és immár a termálvíz is „összeköti” őket.

•  Fotó: Facebook/Rózsa Gyógyfürdő Galéria

Fotó: Facebook/Rózsa Gyógyfürdő

Ezúttal is az Interreg VI-A Románia-Magyarország nevű program (ROHU program) forrásait célozzák meg. A területi együttműködést az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozza, teljes költségvetési kerete 175 940 025 euró. A ROHU program jövőképe – a hivatalos honlapon olvasható leírás szerint – „egy zöldebb, ellenállóképesebb és összetartóbb határon átnyúló régió létrehozása, amely jobban megérti és átlátja az együttműködés kínálta lehetőségeket, több bizalommal és kevesebb akadállyal igyekszik biztosítani a közös munkát, és fenntarthatóbb kereteket teremtve halad az Agenda 2030 közös céljai felé”.

A programterület 8 megyéből tevődik össze: 4 romániai (Arad, Bihar, Szatmár, Temes) és 4 magyarországi (Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) megyéből.

A lebonyolítók tájékoztatása szerint az úgynevezett HARD-projektekre vonatkozó első nyílt felhívás – melyre Nagylak is jelentkezett – jelentős érdeklődésnek örvendett, így a határidőig, 2024. január 26-ig 127 pályázat érkezett. A benyújtott projektek 6 különböző területet céloznak meg: kultúra és turizmus, biológiai sokféleség, megújuló energia, egészségügy, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és emberek közötti együttműködések (people-to-people). Az 53 521 942 eurós összköltségvetéssel meghirdetett felhívás két komponensre oszlott: SOFT projektekre (amelyek nem tartalmaznak építési engedélyhez kötött infrastrukturális elemeket) és HARD projektekre (amelyekhez építési engedély szükséges).

korábban írtuk

Otthonra lel a számlazsugorító földhő: falun és városon is fűtőtestekbe vezetik a termálvizet
Otthonra lel a számlazsugorító földhő: falun és városon is fűtőtestekbe vezetik a termálvizet

Egy bánsági község valamennyi háztartását termálvízzel fűtik majd, így nem csak a helyi strandon és a közintézményekben használják ki a páratlan értékű altalajkincset. Hasonló beruházások zajlanak több partiumi településen, így Nagyváradon is.

korábban írtuk

Lazítanának: újabb termálfürdőt terveznek Nagyváradon
Lazítanának: újabb termálfürdőt terveznek Nagyváradon

Újabb termálfürdőt terveznek Nagyváradon a meglévő, a városba számos turistát vonzó Nymphaea élményfürdő mellé, a projektről hétfőn lakossági közvitát hirdettek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 19., kedd

„Az erdélyi magyar közösség él és virul” – Sulyok Tamás államfő megosztotta a Krónikával erdélyi látogatásának tapasztalatait

Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfő este a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján mondott beszédet a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünnepséget követően a Krónika munkatársának nyilatkozott arról, hogy milyen élményekkel tér vissza az anyaországba.

„Az erdélyi magyar közösség él és virul” – Sulyok Tamás államfő megosztotta a Krónikával erdélyi látogatásának tapasztalatait
2025. augusztus 19., kedd

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?

A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?
2025. augusztus 19., kedd

Tűz pusztított Parajdon, több ingatlanban is kár keletkezett

Kigyulladt egy üzlethelyiség tetőszerkezet keddre virradóra Parajdon. A lángok két közeli vegyesboltban és egy tömbház két lakásában is károkat okoztak – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Tűz pusztított Parajdon, több ingatlanban is kár keletkezett
2025. augusztus 19., kedd

Továbbvitt örökség: elrajtolt a 24. Partiumi Magyar Napok

Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.

Továbbvitt örökség: elrajtolt a 24. Partiumi Magyar Napok
2025. augusztus 18., hétfő

Befejeződött a restaurálás, ismét látogatható Szászváros vára

Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.

Befejeződött a restaurálás, ismét látogatható Szászváros vára
2025. augusztus 18., hétfő

Lelki köztársaság ünnepe, a megélt valóság természetessége a Kolozsvári Magyar Napok

A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.

Lelki köztársaság ünnepe, a megélt valóság természetessége a Kolozsvári Magyar Napok
2025. augusztus 18., hétfő

Enyhülés a hőség után: a megszokottnál hűvösebb idő várható a következő két hétben

A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.

Enyhülés a hőség után: a megszokottnál hűvösebb idő várható a következő két hétben
2025. augusztus 18., hétfő

Kolozsváron folytatta erdélyi látogatását Sulyok Tamás államfő

Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.

Kolozsváron folytatta erdélyi látogatását Sulyok Tamás államfő
2025. augusztus 18., hétfő

Aki a teljességgel mérte magát: Torockón áll Kriza János szobra

A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.

Aki a teljességgel mérte magát: Torockón áll Kriza János szobra
2025. augusztus 18., hétfő

Zivatarokra, jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, erdélyi megyék is érintettek

Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.

Zivatarokra, jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, erdélyi megyék is érintettek