Fotó: A szerző felvétele
2009. november 09., 09:132009. november 09., 09:13
Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport alakult a Kovászna és Hargita Megyei Tanács kezdeményezésére. Az öt történészből álló testület célja: feltérképezni, összegyűjteni és a nagyközönségnek bemutatni a székely közigazgatási szimbólumokat.
A szombaton Sepsiszentgyörgyön lezajlott Székely jelképek című konferencián kiderült: a munkacsoport kutatásainak eredményeit március 15-én kiállításon mutatják be, majd a csíksomlyói búcsún ötven korabeli zászlót vonultatnak fel. A tervek szerint a kutatás eredményeit digitálisan, majd könyv formájában is közzéteszik.
Ennek az egyéves projektnek az első állomása volt a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok, valamint a Székely Nemzeti Múzeum által szervezett konferencia, amelynek munkálatain közel százan vettek részt.
A konferencián a munkacsoport szakemberei tartottak előadásokat: Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros a székelyföldi helyhatóságok címeres pecsétjeiről beszélt, Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus a székely címerről és a mai székelyföldi közigazgatási címerekről tartott bemutatót, míg Zepeczaner Jenő székelyudvarhelyi történész Orbán Balázs és a címerek kapcsolatáról, Mihály János székelyudvarhelyi történész pedig a székely zászlóról értekezett.
A Kovászna megyei törvényszék visszavonta a Nagyajta határában helyet kapott Székelyföld tábla felállítására vonatkozó engedélyt, így a pannót le kell bontani. A Kovászna megyei prefektúra bíróságon támadta meg a táblaállítást az építkezési felügyelőség jelentésére hivatkozva, hogy az nem felel meg a törvényes előírásoknak. Az első táblát Kökösnél állították fel két évvel ezelőtt, azt azonnal le is bontották, mert az országos útügy szakemberei szerint túl közel volt az úttesthez. A nagyajtai pannót tavaly májusban tették ki, a háromnyelvű, rovásírásos feliratozású tábla célja a régió népszerűsítését szolgálta volna. |
Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke elmondta: az egységes Székelyföld kialakítása az egyik legfontosabb cél, ennek része az egységes jelképhasználat. Kovászna megyének a kommunizmus alatt is volt címere, és azon is szerepeltek a régi székely szimbólumok.
Tamás bemutatta Kovászna megye bélyegzőit, melyek közül az egyik legértékesebb a Magyar Autonóm Tartomány idejében készült kétnyelvű bélyegző. A Székelyföldön a bélyegzőket magyar felirattal is el kell látni – fogalmazta meg az egyik célkitűzést Tamás.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a szakemberek kutatómunkáját méltatta – véleménye szerint nélkülük a politikusok nem hozhatnak az egész Székelyföld életét meghatározó döntéseket. Borboly emlékeztetett: a Hargita megyei önkormányzat több értékmentő programot kezdeményezett, melyet az egész Székelyföldre kiterjesztettek, így az épített örökség feltérképezése, a székely kapuk kataszterének elkészítése, a régi kapuk megmentése, újak állítása, régészeti ásatási program.
„Társadalmi összefogásra van szükség, hogy ősi szimbólumainkat a mindennapokban is használhassuk” – mondta Borboly. A konferencia keretében megnyílt Szekeres Attila István Székelyföldi közigazgatási címerek című kiállítása, bemutatták ugyanakkor Cserey Zoltán Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18–19. században című könyvét.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.