Önálló székely államtól fél a parlament? – a bukaresti törvényhozói tanács „érvei” az autonómiastatútum ellen

Az alkotmánynak és a helyi közigazgatási törvénynek is több pontban ellentmond a Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő által decemberben egyéni törvényjavaslatként iktatott autonómiatervezet a bukaresti törvényhozói tanács szerint, amely emiatt negatívan véleményezte a statútumot.

A parlament jogászokból álló, konzultatív szereppel bíró hivatala tizennégy oldalon, alpontokba szedve sorolja, miért nem tartja kivitelezhetőnek a Székelyföld önrendelkezésére vonatkozó elképzelést.

Kulcsár-Terza József a Krónikának leszögezte: ennek ellenére folytatódik a törvényalkotási folyamat, a tervezet kedden az emberi jogi bizottság napirendjén szerepel. A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa készül a szakbizottságokban, majd a parlament két házának plénumában sorra kerülő vitára, továbbra is vállalja a kezdeményezést, és elsősorban arról igyekezik meggyőzni a román politikusokat, hogy az autonómia nem jelent határmódosítást.

Kulcsár-Terza számít arra, hogy a bizottságok sem támogatják majd a tervezetet, amely ennek ellenére a plénum elé fog kerülni, hiszen ha nem tűzik napirendre 45 munkanapon belül, hallgatólagosan átmegy a törvényhozáson. A beterjesztő szerint a szenátusi és képviselőházi vitára még a tavaszi ülésszak folyamán sor kerül.

A törvényhozói tanács negatív véleményezésében elsősorban azt kifogásolja, hogy az autonómiatervezet úgymond az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását tűzte ki célul.

Emlékeztetnek, hogy 2004–2005-ben már a parlament elé került a statútum, amelyet akkor is negatívan véleményeztek, majd 2016-ban a Gyergyószéki Székely Tanács által létrehozott kezdeményező bizottság állampolgári kezdeményezésként terjesztette a törvényhozás elé a tervezetet, amely másodszor is elbukott. A szakmai testület hangsúlyozza, hogy az elképzelés rögtön az alaptörvény első cikkelyével szembemegy, miszerint Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam, szerintük ugyanakkor az állampolgá­rok közötti egyenlőség elvét is sérti.

A véleményezésben azt sem felejtik el megemlíteni, hogy az ország szuverenitását a kisebbségi szimbólumok használata is sérti, az alkotmány szerint ugyanis csak a román nemzeti jelképek elfogadottak.

A tanács tagjai arra is kitérnek, hogy az alkotmány költségvetésekre vonatkozó részében sem széki, sem regionális büdzsé nem szerepel.

Hasonló szempontok miatt tartják összeegyeztethetetlennek a tervezetet a 2001/215-ös számú helyi közigazgatási törvény több cikkelyével. Megemlítik például, hogy közigazgatási szervezés szempontjából csak község, város és megye létezhet hivatalosan, régió nem, továbbá hangsúlyozzák, hogy a jogszabály alapján a helyi autonómia elve nem sértheti az egységes államot, így csak közigazgatási és pénzügyi szinten érvényesülhet, más formái – politikai, vallási vagy etnikai – nem elfogadottak. A törvényhozói tanács tagjai amiatt is aggódnak, hogy az autonóm régióban nem lehetne egységesen alkalmazni a romániai törvényeket.

A szakértők a nemzetközi törvények szempontjából is megvizsgálták a kezdeményezést, és arra jutottak, hogy a kollektív jogokat nem kell szavatolni, másrészt amennyiben egy ország alkotmányával szembemegy, elfogadhatatlan az etnikai alapú területi autonómia.

Az autonómiatervezetet a kormány is negatívan véleményezte, a kabinet indoklása viszont még nem nyilvános.

Mindezek ellenére Kulcsár-Terza pozitívan értékelte a tervezet körüli nagy érdeklődést, a március 6-án lezárult közvita során ugyanis mintegy 120 véleményezés, javaslat érkezett a statútumhoz. Ezek közül egyelőre csak három érhető el nyilvánosan a parlament honlapján, a többit még nem véleményezte az alsóház állandó bürója.

A három hozzászólásból kettőt a Gyergyószéki Székely Tanács vezetői fogalmaztak meg: egyrészt támogatásukról biztosítják a kezdeményezést, és felhívják a figyelmet arra, hogy Románia elfogadta az Európa Tanács kisebbségekre vonatkozó 1201-es számú ajánlását.

Ebben szerepel az önrendelkezéshez való jog, tehát ha elutasítják a statútumot, szembemennek a nemzetközi vállalással.

A harmadik, egy magánszemély által megfogalmazott észrevétel szerint a 32. cikkelyt ajánlatos lenne kiegészíteni egy olyan alponttal, mely szerint az önigazgatási bizottságnak jogszabály által előírt feladata kapcsolatot tartani az államon belüli, de a Székelyföldön kívüli azonos nemzeti közösségekkel is.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezetét tavaly decemberben egyéni kezdeményezésként iktatta Kulcsár-Terza. Azóta több RMDSZ-es politikus is beszélt arról, hogy inkább a szövetség és az MPP által összeállított statútum benyújtását tartották volna észszerűnek, szerintük viszont mindenekelőtt módosítani kellene az alkotmányt, hiszen a mostani alaptörvénnyel életképtelen az önrendelkezésre vonatkozó kezdeményezés.

Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető korábban lapunknak azt nyilatkozta: részt vesznek a vitában, elmondják érvrendszerüket a közösségi jogok érvényesítéséről, az autonóm intézményrendszer fontosságáról, ugyanakkor nem adott konkrét választ arra, miként fognak szavazni a tervezetről.