A szakember először is pontosított, szerinte túl általános a mesterséges intelligencia kifejezés, ő inkább a gépi tanulás megnevezést alkalmazza.

Rámutatott, gyakorlatilag a ChatGTP-től kezdve az összes, manapság népszerű modell így működik, úgyhogy a gépi tanulás kifejezés talán kevesebb félreértéshez vezet. „Nem gondoljuk, hogy akkor, amikor beszélünk vele, azonnal megtanul valamit, vagy hogy azonnal változik a modell. Azt sem gondoljuk, hogy valamilyen rosszakaratú dolog lenne, hiszen mindig az ember kezében válik kétélű fegyverré: abban az esetben, ha az ember rossz szándékra, célra használja.

– mondta W. Szabó Péter. Mint magyarázta, az emberiség történetének viszonylag az elején a kőbalta is egyaránt volt használható jó és rossz szándékú cselekedetekre. „Az emberiség bizony nagyon »jó« abban, hogy a különböző technikai vívmányokat mások kiirtására használja, de ez

W. Szabó Pétert arra kértük, mondja el, miként vélekedik arról, amiről mostanában széltében-hosszában sok szó esik: nevezetesen hogy a gépi tanulás vagy mesterséges intelligencia térhódítása miatt jelentős mértékben átalakul a munkavégzés és munkavállalás mikéntje. „Nagyon sok munkáról úgy gondoltuk eddig, hogy majd csak évek múlva fogja megkönnyíteni vagy egyenesen kiváltani a gépi tanulás, viszont ez már most bekövetkezik.

Sőt, már most szükség lenne rá, és nagy hibája sok cégnek, hogy a megfelelő minőségbiztosítás nélkül engedi szabadjára modelljeit az interneten. Ugyanis hogyha van egy, a szakmához jól értő valaki, az meg tudja mondani, hogy egy modellnek a kimenete jó vagy nem jó. Ezért fontos, hogy a szakmát ismerő emberek egy részének át kell alakulnia úgynevezett »supervisorrá«, minőségi ellenőrré” – mondta W. Szabó Péter.

Például egy sajtótermék is lehet ilyen. Előfordul, hogy valaki mondjuk azt szeretné, hogy legyen egy sajtóorgánum, ami hasznos neki. Mondjuk egy németországi párt esetében el tudom képzelni, hogy választásokkor nagyon fontos, hogy az alakulatnak legyen saját médiája, de azon kívül nem szeretne nagyon sokat költeni. Tehát amikor mondjuk nincs kampány, akkor a sajtótermék nem annyira hasznos, viszont a párt ebből a kampánylogikából kiindulva nem meneszti a sajtómunkásokat. Főleg Németországban nem, ahol a munkavállalókat nagyon erős törvények védik” – fejtegette W. Szabó Péter.

Megkérdeztük a szakembert, hogy mi az, amiről borúlátóan vélekedik, miként hathat negatívan a jövőnkre a gépi tanulás térhódítása, illetve milyen tekintetben hozhat pozitívumot. „A gépi tanulás terjedése butíthatja az embereket. Egész biztos, hogy a technikai civilizáció hat az emberre, és az is biztos, hogy ha a géppel végeztetünk el feladatokat, azok a feladatok egy idő után eltűnnek az emberek számára.

A másik véglet az lehet, hogy annyira értelmetlenné válik sok ember élete, hogy magát az életkedvet veszítik el, a létezés értelmébe vetett hitet, ez pedig ugye akár depresszióhoz, öngyilkossághoz is vezethet” – fejtette ki a szakember. Példát is mondott ide kapcsolódóan: már létezik egy startup, amely „augmented reality szemüveget” létrehozó szoftvert készít.

De nyilván ez csak azért lehetséges, mert valaki azt mondta a modellnek, hogy az illető embert meg kell ölni – vagyis a technológia csak eszköz. Felmerül a kérdés, hogy miként lehet mindezt szabályozni, hiszen bárki számára hozzáférhetővé válhat a gépi tanulás. „Ha nagyon olcsó a technológia, akkor bárki számára elérhetővé válik – nem olyan, mint az atombomba, hogy – szerencsénkre – nagyon kevés ország rendelkezik vele. És hogy kinek lenne a feladata szabályozni? Elméletileg a jogalkotásé lenne, ami viszont jóval lassabban halad, mint a technológiai fejlődés” – szögezte le a szakember. Mint mondta, jelenleg – már pár éve – a jogalkotásban is lehetne használni a gépi tanulást, és akkor a jogalkotás is tudna gyorsulni, csak ehhez a döntéshozatali mechanizmusokat is gépi tanulásra kéne cserélni.

– fogalmazott a programozó.

Azt mondta, a demokrácia halála a gépi tanulás miatt egyébként már valamiképpen bekövetkezett. „Egész biztos, hogy ez a kérdés a jövő évben nagyon hangsúlyosan elő fog kerülni. Ugye olyan szinten meghatározza az ember életét a közösségi média, és olyannyira ez a legfőbb információforrás tömegek számára, hogy bizonyítottan lehet befolyásolni vele a választások eredményeit. Egy szavazót akár át lehet irányítani egy másik szavazótáborba – és ennek már kezd komoly szakirodalma lenni. Ez pont úgy működik, mint az úgynevezett kollaboratív filtering nevű, szintén mélytanulási modell: hasonlóan a Netflix filmajánlójához, a Facebook ajánló gépezetéhez” – mondta a szakember. Mint magyarázta, ez a modell úgy gondolja, hogy minket érdekel egy adott téma, és akkor hasonlóakat dob fel nekünk, és ez filmekkel kapcsolatban nem annyira veszélyes, mint ha mondjuk a pártpreferenciánkkal kapcsolatos posztokat kezdjük lájkolni, megosztani, nézni.

mert úgy állítja be, hogy nekünk igazunk van, a másik oldalon állók pedig mind hülyék. Úgy gondolom, hogy 2024-ben a választásokon nálunk is nagyon szépen lehet ezeket a trendeket majd kutatni, hogyha valaki ezt szeretné” – mondta W. Szabó Péter.

mondjuk 32 órával. Egyébként az általam vezetett cégnél már ez működik” – mondta a programozó. Mint magyarázta, ha a konkurens cégek hosszú távon szeretnének versenyben maradni, akkor nekik is be kell vezetniük a négy napos munkahetet. Hasonló módon terjedt el az ötnapos munkahét nyolc órával, mert Németország déli részén az autóipar elhozta ezt a változást az 1900-as évek elején. „Hozzánk persze a kommunizmus miatt csak jóval később érkezett el az ötnapos munkahét. Amikor Baden-Württembergben és Bajorország környékén létrejött gyakorlatilag a világ legfejlettebb autóipara – itt gyártották a Mercedest, BMW-t, stb. –

– mondta W. Szabó Péter.

Kifejtette, a Fordnál rájöttek, mi lenne, hogyha lecsökkenne a munkaidő, emellett azért, hogy könnyebb legyen a munkásoknak, óvodát létesítettek a helyszínen, hogy tehermentesítsék a szülők napi programját. „Ezek mind olyan dolgok, amikről úgy tűnik, hogy azért csinálják a kapitalista döntéshozók, mert kedveznek a munkásoknak, de közben pedig természetesen nekik is jó, Ha produktív az alkalmazott, akkor minőségibb, hatékonyabb munkát végez, és ha elégedett, akkor persze kevésbé hajlamos arra, hogy elmenjen más céghez” – fejtette ki a szakember. Összegzésként hozzáfűzte: ugyanúgy, mint bármilyen más technológiánál, elsősorban tőlünk, emberektől függ, hogy mire használjuk a gépi tanulást – és ennek a használatnak az eredményét is az ember mozgatja.

korábban írtuk

Az elmúlt évben 50 százalékkal nőtt a mesterséges intelligenciát alkalmazó romániai startupok száma

Hódít a mesterséges intelligencia (MI/AI), egyre több startup használja, akik pedig élnek vele, további fejlesztéseket terveznek egy friss elemzés szerint.

korábban írtuk

Mesterséges intelligenciával írat cikkeket a tömeges létszámleépítésbe fogó német médiavállalat

Több száz munkahelyet szüntet meg a Springer német médiavállalat az ország legnagyobb tömeglapjánál, a Bildnél, és a munka nagy részének elvégzéséről mesterséges intelligenciára alapozva gondoskodik – írták német lapok kedden.