Olyan a mesterséges intelligencia, mint a kőbalta: jó és rossz célra is lehet használni a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint

Kiss Judit 2023. augusztus 31., 10:12

Elbutíthatja az emberiséget a gépi tanulás – mesterséges intelligencia – térhódítása, veszélyezteti a demokráciát, ugyanakkor vitathatatlan előnyei is lehetnek: megkönnyíti a munkavégzést, idővel talán kevesebbet kell majd dolgozniuk az embereknek – nyilatkozta a Krónikának W. Szabó Péter marosvásárhelyi informatikus, a Tengr.ai Artificial Intelligence Kft. alapító vezetője, több képalkotó modell fejlesztője.

Olyan a mesterséges intelligencia, mint a kőbalta: jó és rossz célra is lehet használni a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint
galéria
Fotó: Pixabay.com

Miként alakíthatja a jövőnket a szélsebes iramban teret hódító mesterséges intelligencia, miért adhat ez okot borúlátásra, illetve milyen tekintetben a derűlátásra? – ezeket a sokakat foglalkoztató kérdéseket jártuk körül W. Szabó Péter marosvásárhelyi informatikussal, a Tengr.ai Artificial Intelligence Kft. alapító vezetőjével, több képalkotó modell fejlesztőjével Kolozsváron. W. Szabó Péter a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott panelbeszélgetésen fejtette ki meglátásait, illetve válaszolt az érdeklődők kérdéseire.

Az előadást követően arra kértük a szakembert, összegezze a Krónikának, jelenleg milyen perspektíva sejlik fel mindabból, ahol a mesterséges intelligencia tart.

A szakember először is pontosított, szerinte túl általános a mesterséges intelligencia kifejezés, ő inkább a gépi tanulás megnevezést alkalmazza.

W. Szabó Péter informatikus: „ha a géppel végeztetünk el feladatokat, azok a feladatok egy idő után eltűnnek az emberek számára” Fotó: Makkai Márk

„Elsősorban azért, mert annyi mindenre használták a mesterséges intelligencia szót, hogy a marketing teljesen elkoptatta, most már a csapból is ez folyik. Ugyanakkor félrevezető is, mivelhogy mesterséges intelligencia alatt minden emberihez hasonló gondolkodást szokás érteni, de ez elég megfoghatatlan. A gépi tanulás viszont sokkal jobb kifejezés szerintem: a ChatGTP és a képalkotó modellek mind gépi tanulás útján tanulnak – ez jól mutatja azt is, hogy abban az értelemben intelligencia, ahogy az ember is megtanul valamit, és utána azt alkalmazza adott esetben más helyzetre” – fejtette ki az informatikus. Mint mondta,

ugyanígy tanul a gép, ez pedig azt is jelenti, hogy mindig egy tanult adathalmazból indul ki, nem az internetről, aztán a mi kéréseinket egy előre betanított modell szolgálja ki.

Rámutatott, gyakorlatilag a ChatGTP-től kezdve az összes, manapság népszerű modell így működik, úgyhogy a gépi tanulás kifejezés talán kevesebb félreértéshez vezet. „Nem gondoljuk, hogy akkor, amikor beszélünk vele, azonnal megtanul valamit, vagy hogy azonnal változik a modell. Azt sem gondoljuk, hogy valamilyen rosszakaratú dolog lenne, hiszen mindig az ember kezében válik kétélű fegyverré: abban az esetben, ha az ember rossz szándékra, célra használja.

Ha fegyvert csinálunk a modellből, vagy fegyvereket vezérlünk vele, persze hogy negatív az eredmény”

– mondta W. Szabó Péter. Mint magyarázta, az emberiség történetének viszonylag az elején a kőbalta is egyaránt volt használható jó és rossz szándékú cselekedetekre. „Az emberiség bizony nagyon »jó« abban, hogy a különböző technikai vívmányokat mások kiirtására használja, de ez

soha nem a technikai vívmány, a technológiai fejlődés hibája, hanem ilyen az emberi természet”
– fogalmazott a szakember.

W. Szabó Pétert arra kértük, mondja el, miként vélekedik arról, amiről mostanában széltében-hosszában sok szó esik: nevezetesen hogy a gépi tanulás vagy mesterséges intelligencia térhódítása miatt jelentős mértékben átalakul a munkavégzés és munkavállalás mikéntje. „Nagyon sok munkáról úgy gondoltuk eddig, hogy majd csak évek múlva fogja megkönnyíteni vagy egyenesen kiváltani a gépi tanulás, viszont ez már most bekövetkezik.

Például a programozók munkája sokkal könnyebb, de ugyanígy van a könyvelésben, a banki szektorban, a különböző ügyfélszolgálati munkahelyek, vagy a fordítások esetében”
– fejtette ki az informatikus. Kérdésünkre, hogy a jövőben lesz-e egyáltalán szükség például szinkrontolmácsokra, W. Szabó Péter azt mondta, meglátása szerint kevesebb szinkrontolmácsra, programozóra lesz szükség a jövőben, mint most. „Minden szakmából kevesebb szakemberre lesz szükség, de ezek a munkakörök nem fognak megszűnni – úgy, ahogy a patkolókovács se szűnt meg attól, hogy van autó, viszont sokkal kevesebben űzik a szakmát. Meglátása szerint ugyanakkor

reményt jelent azoknak, akik most a felsorolt szakmák valamelyikét űzik, hogy szükség lesz egyfajta minőségbiztosítási folyamatra.

Sőt, már most szükség lenne rá, és nagy hibája sok cégnek, hogy a megfelelő minőségbiztosítás nélkül engedi szabadjára modelljeit az interneten. Ugyanis hogyha van egy, a szakmához jól értő valaki, az meg tudja mondani, hogy egy modellnek a kimenete jó vagy nem jó. Ezért fontos, hogy a szakmát ismerő emberek egy részének át kell alakulnia úgynevezett »supervisorrá«, minőségi ellenőrré” – mondta W. Szabó Péter.

Fotó: Pixabay

Hozzátette, véleménye szerint nem tűnnek el teljesen szakmák, és árnyaltabb a kép annál, mint amiről a sajtó gyakorta cikkezik, és listázza a munkaköröket, amelyek létét veszélyezteti a gépi tanulás terjedése.

Vannak olyan ágazatok, amelyek alapvetően nem profitábilisak, sőt adott esetben mínusz termelésük van, de valamilyen okból valakinek megéri őket életben tartani.

Például egy sajtótermék is lehet ilyen. Előfordul, hogy valaki mondjuk azt szeretné, hogy legyen egy sajtóorgánum, ami hasznos neki. Mondjuk egy németországi párt esetében el tudom képzelni, hogy választásokkor nagyon fontos, hogy az alakulatnak legyen saját médiája, de azon kívül nem szeretne nagyon sokat költeni. Tehát amikor mondjuk nincs kampány, akkor a sajtótermék nem annyira hasznos, viszont a párt ebből a kampánylogikából kiindulva nem meneszti a sajtómunkásokat. Főleg Németországban nem, ahol a munkavállalókat nagyon erős törvények védik” – fejtegette W. Szabó Péter.

Megkérdeztük a szakembert, hogy mi az, amiről borúlátóan vélekedik, miként hathat negatívan a jövőnkre a gépi tanulás térhódítása, illetve milyen tekintetben hozhat pozitívumot. „A gépi tanulás terjedése butíthatja az embereket. Egész biztos, hogy a technikai civilizáció hat az emberre, és az is biztos, hogy ha a géppel végeztetünk el feladatokat, azok a feladatok egy idő után eltűnnek az emberek számára.

De hogyha minden feladatot elvégez a gép helyettünk, akkor tulajdonképpen egész életünk értelme eltűnik egy adott pillanatban, vagy az ember átmegy egy abszolút hedonizmusba.

A másik véglet az lehet, hogy annyira értelmetlenné válik sok ember élete, hogy magát az életkedvet veszítik el, a létezés értelmébe vetett hitet, ez pedig ugye akár depresszióhoz, öngyilkossághoz is vezethet” – fejtette ki a szakember. Példát is mondott ide kapcsolódóan: már létezik egy startup, amely „augmented reality szemüveget” létrehozó szoftvert készít.

Ha az, aki ezt a szemüveget viseli, találkozik egy lehetséges partnerrel, akkor a szoftver kivetíti a szemüvegre a mondatokat, hogy miket mondjon a lánynak udvarlásként – vagyis ha engedjük, a technika ilyen mélyen beleszólhat az életünkbe.

Fotó: Pixabay.com

„Egyébként annak is lehet veszélye, hogy a mesterséges intelligencia éppen kinek a kezébe kerül. Van modell például, ami a vegyi fegyvereket tudja generálni a végtelenségig, ez halálos lehet, ugye. Például volt modell, amit a gyógyszerkutatás során alkalmaztak, és amikor azon dolgoztak, hogy minél kevesebb mellékhatása legyen a szernek, akkor hibafüggvényeket alkalmaztak. De ha megfordítják a hibafüggvényt, akkor a modell máris vegyi fegyvert tud gyártani” – hozta fel példaként W. Szabó Péter. Megvilágította azzal a példával is, hogy

ugyanazt a modellt, ami egy önvezető hajót vagy önvezető repülőt tud vezetni, öngyilkos drónoknál is lehetséges használni: célba veszi az embert, nekirepül, az ember pedig felrobban, mert a drón azonosította az arcot.

De nyilván ez csak azért lehetséges, mert valaki azt mondta a modellnek, hogy az illető embert meg kell ölni – vagyis a technológia csak eszköz. Felmerül a kérdés, hogy miként lehet mindezt szabályozni, hiszen bárki számára hozzáférhetővé válhat a gépi tanulás. „Ha nagyon olcsó a technológia, akkor bárki számára elérhetővé válik – nem olyan, mint az atombomba, hogy – szerencsénkre – nagyon kevés ország rendelkezik vele. És hogy kinek lenne a feladata szabályozni? Elméletileg a jogalkotásé lenne, ami viszont jóval lassabban halad, mint a technológiai fejlődés” – szögezte le a szakember. Mint mondta, jelenleg – már pár éve – a jogalkotásban is lehetne használni a gépi tanulást, és akkor a jogalkotás is tudna gyorsulni, csak ehhez a döntéshozatali mechanizmusokat is gépi tanulásra kéne cserélni.

„Ily módon eljutunk oda, hogy a döntéshozó és a végrehajtó hatalmat is kicseréljük mesterséges intelligenciára. Így mi marad nekünk? Elvesztettük a demokráciát”

– fogalmazott a programozó.

Azt mondta, a demokrácia halála a gépi tanulás miatt egyébként már valamiképpen bekövetkezett. „Egész biztos, hogy ez a kérdés a jövő évben nagyon hangsúlyosan elő fog kerülni. Ugye olyan szinten meghatározza az ember életét a közösségi média, és olyannyira ez a legfőbb információforrás tömegek számára, hogy bizonyítottan lehet befolyásolni vele a választások eredményeit. Egy szavazót akár át lehet irányítani egy másik szavazótáborba – és ennek már kezd komoly szakirodalma lenni. Ez pont úgy működik, mint az úgynevezett kollaboratív filtering nevű, szintén mélytanulási modell: hasonlóan a Netflix filmajánlójához, a Facebook ajánló gépezetéhez” – mondta a szakember. Mint magyarázta, ez a modell úgy gondolja, hogy minket érdekel egy adott téma, és akkor hasonlóakat dob fel nekünk, és ez filmekkel kapcsolatban nem annyira veszélyes, mint ha mondjuk a pártpreferenciánkkal kapcsolatos posztokat kezdjük lájkolni, megosztani, nézni.

Ebben az esetben mind az adott témában bennünket megerősítő üzeneteket kapunk, ez pedig öngerjesztő folyamat, amiből nem tudunk kijutni. Így persze teljesen polarizálja, átjárhatatlanná teszi a társadalmat, gyakorlatilag a politikai vitát is ellehetetleníti,

mert úgy állítja be, hogy nekünk igazunk van, a másik oldalon állók pedig mind hülyék. Úgy gondolom, hogy 2024-ben a választásokon nálunk is nagyon szépen lehet ezeket a trendeket majd kutatni, hogyha valaki ezt szeretné” – mondta W. Szabó Péter.

Fotó: Pixabay

A szakembert arra kértük, foglalja össze, milyen pozitív hozadékok remélhetőek a gépi tanulás terjedésének köszönhetően. „Tulajdonképpen minden technikai vívmány megkönnyíti az életünket. Több szabadidőnk lesz, ugyanis a mesterséges intelligenciának rengeteg hozzáadott értéke van a gazdasághoz: egyesek több száz milliárd dollárra saccolják ezt már rövidtávon is.

Ez pedig oda vezethet, hogy ha a cégek nem szeretnének rengeteg embert elbocsátani, óriási munkanélküliséget generálva, hanem a piacgazdaság nyomására a legjobb embereket szeretnék megtartani, akkor óhatatlanul bevezetik a heti négynapos munkahetet,

mondjuk 32 órával. Egyébként az általam vezetett cégnél már ez működik” – mondta a programozó. Mint magyarázta, ha a konkurens cégek hosszú távon szeretnének versenyben maradni, akkor nekik is be kell vezetniük a négy napos munkahetet. Hasonló módon terjedt el az ötnapos munkahét nyolc órával, mert Németország déli részén az autóipar elhozta ezt a változást az 1900-as évek elején. „Hozzánk persze a kommunizmus miatt csak jóval később érkezett el az ötnapos munkahét. Amikor Baden-Württembergben és Bajorország környékén létrejött gyakorlatilag a világ legfejlettebb autóipara – itt gyártották a Mercedest, BMW-t, stb. –

annyival drágábban tudták eladni az autót, mint amennyibe a munkás fizetése került, hogy megengedhették maguknak, hogy a dolgozónak jobb legyen”
– magyarázta W. Szabó Péter. Hozzátette, ugyanezt csinálta a Ford is Amerikában: egy adott pillanatban megduplázta a munkásai órabérét a hasonló, összeszerelő amerikai ipari üzemekhez képest, és persze, hogy a Fordhoz mentek a legjobb dolgozók. A Ford így tudott roppant hatékonyan remek autókat csinálni nagy tömegeknek, meg volt nyilván egy csomó jó ötlete is mellette. „Pénzzel egy rövid ideig lehet motiválni a munkást, és meg lehet szerezni a jó szakembereket.
Viszont rájöttek arra is, nem jó az embernek, hogy egyfolytában napi 12 órákat dolgozik, hiszen kiég – most divatos a burnout jelenséget, azaz a kiégést emlegetni, akkor persze még nem volt az, de a lényeget sejtették”

– mondta W. Szabó Péter.

Kifejtette, a Fordnál rájöttek, mi lenne, hogyha lecsökkenne a munkaidő, emellett azért, hogy könnyebb legyen a munkásoknak, óvodát létesítettek a helyszínen, hogy tehermentesítsék a szülők napi programját. „Ezek mind olyan dolgok, amikről úgy tűnik, hogy azért csinálják a kapitalista döntéshozók, mert kedveznek a munkásoknak, de közben pedig természetesen nekik is jó, Ha produktív az alkalmazott, akkor minőségibb, hatékonyabb munkát végez, és ha elégedett, akkor persze kevésbé hajlamos arra, hogy elmenjen más céghez” – fejtette ki a szakember. Összegzésként hozzáfűzte: ugyanúgy, mint bármilyen más technológiánál, elsősorban tőlünk, emberektől függ, hogy mire használjuk a gépi tanulást – és ennek a használatnak az eredményét is az ember mozgatja.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport