Egyetemi szigor: nem mindenkinek tetszik a MOGYTTE vezetőségének döntése, de a magyar diákszervezetek oltáspártiak

Felháborodást váltott ki a hallgatók egy része körében, hogy a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) vezetőtanácsi döntésének értelmében a 2021–2022-es tanévben a veszélyhelyzet ideje alatt a koronavírus elleni oltással nem rendelkező diákok heti egy PCR- vagy két antigén gyorsteszt negatív eredményének bemutatásával vehetnek részt a jelenléti oktatáson. Ugyanez érvényes a felsőoktatási intézmény kollégiumaiban elszállásolt, Covid–19 elleni vakcinával be nem oltott egyetemi hallgatókra is.

Több mint 400 hallgató írta alá azt a petíciót, amelyben kérik, hogy a felsőoktatási intézmény vezetősége változtassa meg a döntését.

Az oltott és nem oltott diákok által egyaránt aláírt petícióban azt állítják, hogy diszkrimináció, ha kitiltják az órákról azokat a hallgatókat, akik nem rendelkeznek védettségi igazolással.

Vasárnap este az egyetem hivatalos tanévnyitó ünnepségén néhány diák ki is vonult a Kultúrpalota elé, hogy tiltakozását fejezze ki az egyetem döntése ellen.

A beadványban egyebek mellett azt róják fel, hogy az egyetem honlapján közzétett határozat sérti az emberi jogokat a kollégiumban történő elhelyezésük, valamint az előadásokon, szemináriumokon és laboratóriumi órákon való részvételük tekintetében.

Hangsúlyozzák, az oltás olyan döntés, amely túlmutat a szenátus döntésén, beavatkozik a magánéletbe, és alapvető emberi jogokat sért,

amit Románia alkotmánya és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is szabályoz. A diákok ugyanakkor azzal is érvelnek, hogy sokan nem tudják megengedni maguknak anyagilag sem a rendszeres tesztelést.

Oltási kampányt szerveznek a romániai iskolákban és egyetemeken, növelnék a 30 százalékot alig meghaladó átoltottságot

Két hónapon át tartó koronavírus elleni oltási kampányt szerveznek a közoktatásban és az egyetemeken, az iskolákban szeptember 13-ától november 15-éig, a felsőfokú tanintézetekben október 1-jétől december 1-jéig tart az akció.

Varga László, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke lapunk megkeresésére kifejtette, nem is tudta, hogy a román hallgatói részről elindult egy ilyen tiltakozás, és nem hiszi, hogy a magyar diákság kiállna egy ilyen tüntetés mellett, lévén, hogy ők az orvosi egyetem hallgatói.

– fogalmazta meg véleményét az MMDSZ vezetője.

Andacs Zsolt, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke hétfőn a Krónika megkeresésére eközben arról számolt be, hogy felvette a kapcsolatot az MMDSZ elnökével, valamint az ottani román diákszövetség elnökével. Mindketten azt mondták, 

nem tőlük indult a tiltakozás, és nem is az orvostanhallgatók köréből, ők betegekkel foglalkoznak, bejárásuk van a kórházba, ők ott gyakorlatoznak, és ez nem megvalósítható, ha valaki nincs beoltva,

hiszen akkor nem csak a diáktársaik életét veszélyeztetik, hanem a betegek életét is, miközben nekik az a hivatásuk, hogy a pácienseken segítsenek.

Elmondása szerint egyik megkérdezett diákszövetség sem ért egyet a kezdeményezéssel. A diákszövetség elnöke úgy véli, mindenkinek az a legjobb, ha személyes jelenléttel történik az oktatás, ez van az előnyére mind a diáknak, mind a tanárnak.

– fejtette ki álláspontját Andacs Zsolt, felhívva egyúttal a figyelmet az oltás fontosságára.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) úgy gondolja, hogy a biztonság kulcskérdés, elengedhetetlen, hogy valamilyen korlátozáshoz – oltáshoz, teszteléshez – kössék a jelenlétet – fogalmazta meg megkeresésünkre Hatos Attila, a kincses városban tanuló egyetemi hallgatókat tömörítő szövetség elnöke. Jelezte egyúttal, ő maga is azt tapasztalta, hogy

az egyetemi hallgatók véleménye nagyon megoszlik az országban alkalmazott különböző forgatókönyvek kapcsán.

Ami pedig a marosvásárhelyi tiltakozást illeti, Hatos Attila aláhúzta, az orvosképzés elengedhetetlen része a személyes jelenlét és a személyes találkozás betegekkel, a bejárás kórházakba és a gyógyítás fizikai elsajátítása.

„Teljesen érthető lépés, hogy a gyógyszerészeti és orvosképzésben oltáshoz kötik az oktatást, hiszen

– fogalmazta meg a KMDSZ elnöke.

Szerinte amúgy a legideálisabb a hibrid oktatás, amelybe egyenlő félként vannak bevonva azok a diákok, akik a jelenléti oktatásban vesznek részt, és azok is, akik csak otthonról, online tudnak csatlakozni. „De ehhez, mind tudjuk, sajnos nincs reális esélyünk, annak ellenére, hogy a jelenlegi technológia lehetővé tudná tenni.

– sorolta Hatos Attila, aki szerint semmilyen alternatív megoldás nem pótolja a személyes jelenlétet az oktatásban, mindenkinek az kellene legyen az elsődleges célja, hogy mihamarabb egészségesen visszatérjen az egyetemi padokba.

Mint ismeretes, a kolozsvári székhelyű Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetősége a karokra bízta a tanévkezdés mikéntjét, azt azonban kikötötte, hogy a kollégiumi helyekre csak oltottak jogosultak.

Csak oltottak és gyógyultak kapnak szállást a BBTE kollégiumaiban

A kolozsvári székhelyű Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa a karokra bízza a döntést, hogy jelenléti, online vagy hibrid  formában kezdik meg a 2021–2022-es tanévet, de csak oltottak vagy gyógyultak kapnak kollégiumi helyet.

A BBTE-hez hasonlóan foglalt állást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is, ahol már a második oktatási hét kezdődött el hétfőn. Tonk Márton rektor elmondta: az oktatáshoz való hozzáférést nem kötik oltási igazoláshoz.

A négy egyetemi helyszín – Csíkszereda, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Kolozsvár – mindig más-más járványügyi besorolás alá esik, ezért azt mondtuk, hogy a karoknak önállóságuk van ebben a tekintetben, ők maguk hozzák meg a menzára, a kollégiumra, a könyvtárra vonatkozó döntéseket. Így Kolozsváron és Csíkszeredában már most oltáshoz kötik a kollégiumhoz való hozzáférést, Marosvásárhelyen pedig azok élveztek előnyt a bentlakások elfoglalásánál, akik oltási igazolással rendelkeznek” – tájékoztatott a Sapientia rektora.