„Terveink szerint augusztus végéig lezárjuk ezt az engedélyeztetési folyamatot, majd a technikai-gazdasági mutatókra vonatkozó kormányrendelet, illetve a műszaki dokumentáció elfogadása után rajtolhat a versenytárgyalás az építő kiválasztásáért. A munkálatok elkezdése prioritás nekünk és partnereink számára” – nyilatkozta a bihari önkormányzati vezető.

Az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út (Dex11) a tervek szerint 120,1 kilométer hosszú lesz, ugyanakkor a projekt részeként Nagyszalonta felé 5, Aradra 3 kilométeres bekötőutat is építenek, illetve megvalósítják a magyar határ felé vezető 9,85 kilométeres aszfaltcsíkot is, így összesen 138 km-t valósítanak meg a több mint kétmilliárd eurósra becsült munkálatok során.

A nagyszabású beruházás megvalósítása érdekében 2020 novemberében szövetkezett a két határ menti megye és megyeszékhely önkormányzata. A projektben a román országos útügyi hatóság is partnerként vesz részt.

A magyar hatóságok már akkor jelezték, hogy elkészítették a térség fejlesztési tervét. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy 2010-ben egyetlen gyorsforgalmi útkapcsolat sem volt Magyarország és Románia között, ma pedig kettő működik, a harmadik pedig épül csengeri átkelési ponttal, az M49-es út meghosszabbításával, és most már jóváhagyták a negyediket is.

A jelenleg működő két összeköttetés a magyar M43-as és a romániai A1-es (dél-erdélyi) autópályát összekapcsoló, Csanádpalota–Nagylak II átkelő (2015 óta), illetve a magyar M4-es sztrádát és a romániai A3-ast (észak-erdélyit) összekapcsoló Nagykereki–Bors II átkelő (2020). A harmadik átkelő Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében épül meg, az új út Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal. A Mátészalka–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út létesítéséről 2021 áprilisában írt alá megállapodást Szijjártó Péter az akkori román gazdasági miniszterrel.

Szijjártó idén áprilisban is tárgyalt román tárcavezetőkkel Bukarestben. A Sorin Grindeanu szállításügyi miniszterrel folytatott megbeszélés után megerősítette: megállapodás született a Magyarországot Romániával összekötő negyedik gyorsforgalmi útról, amelynek a határmetszési pontja Méhkerék és Nagyszalonta között lesz, és várhatóan 2030-ra készül el.

A magyar politikus jelezte: korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között.

Ezalatt az autópálya- és gyorsforgalmiút-összeköttetést egyaránt kell érteni. Hiszen a kettő bár hasonló, de nem ugyanaz. Mindkét kategóriában két-két sávból állnak a menetirányok, melyeket elválasztó sávval, korláttal különítenek el, és egyiket sem keresztez más út. Ugyanakkor a Romániában alkalmazott előírások szerint miközben sztrádán 130 kilométer/órás sebesség a felső határ, gyorsforgalmin 120 km/h. Előbbin valamivel szélesebbek a sávok (3,75 méter/3,5 m), és 2,5 méter széles leállósávval is rendelkezik, miközben gyorsforgalmin csak egy 1,5 méteres kiegészítő aszfaltrészt építenek. A menetirányokat elválasztó sáv is szűkebb, tehát a gyorsforgalmi út összfelülete több méterrel keskenyebb.

Közben Szatmár nemcsak nyugat, hanem kelet felé is gyorsforgalmit kaphat: Nagybánya irányába is hasonló besorolású aszfaltcsík épülhet a korábban elhangzott tervek szerint, sőt a szomszédos megyeszékhelytől egészen Suceaváig húzódó új észak-romániai összeköttetést terveznek. A Nagybánya–Dés- és Dés–Beszterce-szakaszoknak már készül a megvalósíthatósági tanulmánya.