Aszálykár. A kormány nem fizet kártérítést, inkább a hitelezőkre hárítja a terheket
Fotó: Pinti Attila
Állami támogatás helyett a hitelek részleteinek átütemezését, és az inputanyag-szállítók kifizetésének halasztását ajánlja az aszálykárt szenvedett gazdáknak a bukaresti kormány. A Krónika által megkérdetett agrárszakemberek rossz megoldásnak tartják a kártérítések kifizetése helyett történő ,,kampánybeli porhintést”.
2024. szeptember 18., 14:002024. szeptember 18., 14:00
2024. szeptember 18., 14:082024. szeptember 18., 14:08
Közvitára bocsájtotta a kormány az aszálykárt szenvedett gazdák megsegítéséről szóló sürgősségi kormányrendeletet, amely nem pénzbeli támogatást kínál a bajba jutott termelőknek, hanem 2025. december 31-ig ,,elengedi” a tartozásukat a különféle pénzügyi intézmények (bankok, stb.) és az inputanyagokat forgalmazó cégek felé. A megjelenésre váró kormányrendelet szerint
A jogszabály szerint a kérelem benyújtásának dátumától jövő év végéig nem kell semmilyen részletet fizetniük, minden törlesztési kötelezettségük átkerül a 2026-os esztendőre.
A kormány bejelentését a bankok nem kommentálták – a banki hitelrészletek és a kamatok átütemezésére már volt precedens a korábbi években –, viszont a mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagok forgalmazásából élő cégek közös érdekvédelmi szövetségbe tömörülve fogtak össze, hogy megtámadják a kormány döntését. Több, inputanyagot forgalmazó cég képviselője szerint a sürgősségi kormányrendelet nem csak vállalkozásaikat juttatja csődbe, hanem nagyon nehéz helyzetbe kerül az egész romániai mezőgazdaság. A kereskedő cégek azzal fenyegetőznek, hogy többé nem lesz hitelezés, a gazdák csak azonnali fizetéssel fognak hozzájutni műtrágyához, vetőmaghoz és sok más termékhez, amelyek forgalmazása eddig jórészt hitelre történt tavasszal vagy ősszel.
Magyar Lóránd Bálint állatorvos, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, az alsóház mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari és vidékfejlesztési bizottságának alelnöke a Krónika kérdésére kampányfogásnak minősítette a Florin Barbu mezőgazdasági miniszter által kidolgozott sürgősségi kormányrendeletet.
Magyar szerint évről-évre visszatérő gond a mezőgazdasági termelőket érő természeti katasztrófák láncolata, ennek ellenére az éves költségvetések összeállításakor a kormány soha nem különít el pénzkeretet a kártalanításra. ,,Ezt megspórolva
A mezőgazdasági termelők súlyosbodó anyagi nehézségeit csak pénzügyi támogatással lehet orvosolni, elengedett hitelek és hitelkamatok ígéretével nem” – mutatott rá a Krónikának az RMDSZ-es képviselő.
A partiumi agrárszakember azt kifogásolja, hogy az aszály-, a jég- és árvízkárokat szenvedett gazdák kártalanítására évek óta csak ígéretek vannak, de pénz nincs. Normális országban ezeket a károkat meg kell téríteni, mert pénz nélkül a gazda nem tudja újrakezdeni a termelést, a mostani kampánymegoldások pedig semmi jót nem hoznak – nyomatékosította portálunknak Magyar Lóránd. A szatmári agrárszakember nem félti az inputanyag-forgalmazókat, akik jelentős profitot halmoztak fel a gazdáktól kapott pénzből, így a mostani helyzetet is túlélik, szemben a gazdákkal, akik anyagi támogatás nélkül még súlyosabb helyzetbe kerülnek.
– hangsúlyozta az RMDSZ szatmári honatyája.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint a romániai gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdák hitelre szokták megvásárolni az inputanyagokat, amiért cserébe nagyobb értékű vásárlás esetén zálogosítják birtokukat. ,,Sok olyan esetről tudunk, amikor a mezőgazdasági termelő földjei, mezőgépei, sőt teljes gazdasága ilyen cégek kezébe került. A mostani kormányrendelet átmenetileg megakadályozza ugyan a végrehajtást, de a gondokat nem fogja orvosolni” – nyilatkozta portálunknak a csíki szakember. Becze szerint jó lenne, ha a gazdák elkerülnék ezeket a kelepcéket, és arra törekednének, hogy a birtok bevételeiből lehessen megfinanszírozni az új mezőgazdasági évet, mert a magas kamatú hitelezés nagy kockázatot jelent a mezőgazdaságban.
A megjelenés előtt álló sürgősségi kormányrendelet-tervezet adatai szerint a 2023 őszi vetésű mezőgazdasági területekből 320 ezer hektárt nyilvánítottak aszálykár-sújtotta térséggé, amiből 200 ezer hektár az őszi búza. Őszi vetésű szalmás gabonák és a káposztarepce esetében összesen 16 ezer gazda kérte az aszálykár megállapítását.
A tavaszi vetésű terményeknél – elsősorban kukorica, napraforgó, és más haszonnövények –, a kárfelmérő bizottságok
138 ezer gazda kérése nyomán. A hivatalos adatok szerint tehát 2024-ben 2,53 millió hektár mezőgazdasági terület szenvedett aszálykárt.
Rekordméretű kártérítést kell fizetnie az aszálykárt szenvedett gazdák számára a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a gazdák: míg az őszi vetésű szalmás gabonák elfogadható termést hoztak, a kukorica és a napraforgó sok helyen kiégett. Érmelléki agrármérnököt, falugazdászt és kérdeztünk a lehetséges megoldásokról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!