A romániai lakosság hatvanhét százaléka optimista az EU jövőjével kapcsolatban
Fotó: 123RF
Európa jelenlegi vezetői képtelenek megérteni a kelet-közép-európai népeket – véli Vladimir Ionaș szociológus, aki szerint Romániában, de akár Magyarországon, Lengyelországban sem az EU-tagsággal szemben van kifogásuk az embereknek, hanem azzal a móddal, ahogyan az uniós vezetők irányítanak.
2018. november 01., 09:002018. november 01., 09:00
Néhány hónap alatt tíz százalékkal csökkent a romániai lakosság bizalma az Európai Unióban – derült ki az Eurobarométer nemrég közzétett felméréséből. A friss adatok szerint a romániaiak kevesebb mint fele, negyvenkilenc százaléka vélekedik pozitívan Románia EU-tagságáról. Ugyanakkor egy esetleges népszavazáson a lakosságnak csak a 17 százaléka támogatná Románia kilépését az Unióból, hatvanöt százalékuk nemmel szavazna. A bizalomcsökkenés okaira Vladimir Ionașsal, az Avantgarde közvéleménykutató cég szociológusával kerestük a választ.
– fejtette ki a Krónikának a szakértő.
Ami a negyvenkilenc szazalékos arányt illeti, Ionaș kiemelte: egyes hatalmon lévő politikusok kemény Brüsszel-ellenes nyilatkozatai negatív véleményt eredményezhetnek a saját szavazórétegük körében az EU-val kapcsolatban. Hozzátette azt is, sok jobboldali voksoló is elégedetlen, amiért az európai vezetők részéről csak halvány reagálások születtek a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzási stílusát illetően. „Személyes véleményem szerint Európa jelenlegi vezetői képtelenek megérteni a kelet-közép-európai népeket” – hangsúlyozta a szociológus.
Azon kérdésünkre, hogy Romániában mennyire van jelen az Unió iránt kritikus politikai áramlat vagy a kifejezetten EU-ellenes vonal, Vladimir Ionaș kiemelte: az utóbbi időben egyre több bírálat hangzott el az EU vezetői ellen. „Alapvetően Romániában nem az Unióról beszéltek sokat, hanem annak elöljáróiról, s azok hozzáállásáról Romániával kapcsolatban. Természetesen innen csak egy lépés a kifejezetten EU-ellenes beszéd, de meggyőződésem, hogy az ilyen jellegű retorikára nincs széles társadalmi fogadókészség. Az ilyen célirányos üzenetek helyenként elérhetik, megszólíthatják a különböző pártok egyes szavazóit, de a lakosság egészét nem. Olyan hangok is voltak, amelyek szóba hozták a Roexitet, Romániának az EU-ból való kilépését, de nem találtak lelkes fogadtatásra” – fogalmazott az Avantgarde szakértője.
A szociológus szerint a kutatások is azt mutatják:
„Ugyanakkor romolhat a kedvező kép az Unió és az EU-vezetők iránt, ha a brüsszeli elöljárók nem ismerik fel, hogy a kelet-közép európai polgároknak más problémáik, vágyaik vannak, mint a németországiaknak vagy franciaországiaknak, s világos, korrekt üzenetekre várnak” – mondta lapunknak Ionaș, aki úgy véli, Romániában, de akár Magyarországon, Lengyelországban sem az EU-tagsággal szemben van kifogásuk az embereknek, hanem azzal a móddal, ahogyan az uniós vezetők irányítanak. A szakértő szerint az EU elöljárói hibáznak, amikor az ultimátumokkal játszanak. „Az Európai Parlamentben Magyarország miniszterelnökének azt mondták, Brüsszel nem a magyarokat, hanem az ország vezetőit bírálja. Kevéssel ezután a Fidesz ötven százalék feletti eredménnyel nyerte meg a választásokat. Így a kormányfőt érintő kritikák azokra a magyarokra is vonatkoznak, akik a miniszterelnök pártjára szavaztak, azaz a többségre” – magyarázta a Krónikának Vladimir Ionaș.
A politikai elemzőként is ismert bukaresti szociológus a jövő évben esedékes európai parlamenti választásokról, azok várható uniós, illetve romániai kimeneteléről elmondta, várhatóan elutasítják majd a kontinens nagy pártjait, főleg a néppárti politikai családhoz tartozókat.
Az Avantgarde szakértője a radikálisabb üzeneteket megfogalmazó politikai formációk erősödésére számít, sikeres lehet az olasz Északi Liga vagy az Alternatíva Németországnak.
Romániában ugyanakkor jövő évben elnökválasztás is lesz. Jelen állás szerint az első mandátumát töltő államfő, Klaus Johannis az esélyes, de sok függ attól, hogy hány jelölt indul a jobboldalon, s kit indítanak a szociáldemokraták. Vladimir Ionaș az eddigi legalacsonyabb szavazói részvételre számít a romániai EP-választásokon, mivel egyrészt soha nem látott mélyponton van a politikai osztályba vetett bizalom, másrészt pedig a társadalom teljes érdektelenséget mutat az európai parlamenti megmérettetés iránt.
Az ügyészek nem szállítottak meggyőző bizonyítékokat arra nézvést, hogy a Ioan Crișan aradi üzletember három évvel ezelőtti meggyilkolásával gyanúsított személyek esetében valóban fennáll az alapos gyanú – szögezte le az ügyben eljáró bíró.
Autóbalesetben életét vesztette kedd reggel két személy a 76-os országúton a Bihar megyei Biharpoklos térségében.
A június 9-i helyhatósági választásokon nyertes Arad megyei RMDSZ-es polgármesterjelöltek letették hivatali esküjüket, és hétfőn három olyan településen is megalakultak a képviselőtestületek, amelyeket magyar polgármesterek irányítanak.
November elsején, pénteken egyházzenei áhítatot tartanak az elhunytak lelki üdvéért a kolozsvári Szent Mihály Templomban.
Meleg marad az idő a következő napokban, a hőmérsékleti csúcsértékek 19-20 Celsius-fok körül alakulnak a régiók többségében, november első napjaiban azonban lehűlés várható.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Bíró Barna Botondot, Hargita megye új tanácselnökét, és a székelyföldi megye közgyűlése is megalakult.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – jelentette be hétfőn Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!