Krasznai kilátások. A szilágysági településen számos tennivaló akad még az infrastrukturális fejlesztés terén
Fotó: Rostás Szabolcs
Polgármesteri öltönyre cserélte a papi palástot Kovács István, Kraszna református lelkésze, akit elsöprő többséggel választottak a több mint hatezer lakosú szilágysági nagyközség élére a szeptemberi helyhatósági választáson. Az elöljáró tervei között elsősorban a település infrastrukturális fejlesztése szerepel, de az összefogásban is példamutatóvá tenné a közösséget.
2020. október 21., 19:182020. október 21., 19:18
2020. október 21., 20:272020. október 21., 20:27
„Úgy tapasztaltam, hogy minden embernek kétszer kell megtérnie az életben: egyszer Krisztushoz, majd Krisztussal a világban” – magyarázza Kovács István krasznai lelkész. Állunk a Zilahtól mintegy húsz kilométerre fekvő településnek a 14. században, a kései gótika korában – akkor még természetesen katolikusnak – épült református templomában, és egyházi meg világi küldetés összetalálkozásáról beszélgetünk.
A látogatónak persze nem könnyű összpontosítania, hiszen alaposan leköti a figyelmet a századok során többször kibővített és felújított, erődítményszerű istenháza külseje-beljese. A vörös posztóval és hímzett terítővel borított szószék, a karzatra kihelyezett címeres magyar zászló, a 18. században Pataki Asztalos István által festett, megannyi állat- és emberalakot ábrázoló kazettás mennyezet látványa. A jelenlegi járványhelyzet miatt egyébként
Ugyanakkor az alszegi, felszegi hívek külön ülnek a padsorokban, sőt nemek szerint is elkülönülnek: lent az asszonyok, a karzaton a férfiak. És ott a közel negyven méter magas, négy kis árkádos melléktoronnyal ellátott főtorony a tető alatti, a harangokat rejtő nyitott résszel (ún. gyilkos folyosóval), ahonnan több tíz kilométerre belátja a környéket, aki felkaptat az évszázados deszkalépcsőkön.
Pályaváltás. Kovács István ideiglenesen elhagyja a krasznai református templomot, és átköltözteti szolgálati helyét a polgármesteri hivatalba
Fotó: Rostás Szabolcs
Nos ezt az istenházát és a 3300 lelkes gyülekezetet „hagyja ott” az egész közösség, a település irányítása érdekében a Krasznán 13 éve szolgáló lelkipásztor, aki a szeptember 27-ei helyhatósági választáson a szavazatok 78 százalékának begyűjtésével nyerte el a polgármesteri tisztséget az RMDSZ színeiben. És hogy miért váltja közigazgatási munkára az egyházi szolgálatot egy lelkész, aki az elmúlt négy évben tanácsosként tevékenykedett a helyi képviselő-testületben? Kovács Istvánban – aki úgy gondolja, minden keresztény embernek küldetése van a világ felé – az év elején, sok vívódás után érlelődött meg a gondolat, részben egy imahéten elhangzott igei vonalvezetés nyomán.
– magyarázza a 39 éves református lelkipásztor, aki önkormányzati képviselőként is a közösségépítést célzó kérdésekkel foglalkozott az elmúlt négy évben: gyerek- és családi, valamint felnőtteknek szóló programokat szervezett.
A papi pályát segédlelkészként Nagyszalontán kezdő, majd érdengelegi kitérő után Krasznán megtelepedő Kovács István első körben a felesége és két lánya jóváhagyását kérte a pályaváltáshoz. „Főleg a támogatásuk kellett, mert ha nincs benne a család, akkor eleve bukta az egész” – mondja a lelkész, aki a családi hozzájárulás után Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke elé tárta tervét, aki akkor még nem hivatalosan, de jóváhagyta azt, sőt bátorította. Ezután a krasznai presbitérium egyhangúlag megszavazta a lelkészi jellege megtartását. Az egyházkerület szabályzata értelmében a közigazgatási pályát vállaló papnak kérnie kell állása befagyasztását, helyére helyettes lelkészt neveznek ki erre az időszakra.
Az új polgármester a parókiát is átadja a helyettes lelkésznek.
Erődítményszerű istenháza. A krasznai református templom több bővítésen,felújításon átesett az évszázadok folyamán
Fotó: Rostás Szabolcs
No, és mit szólt a pályaváltáshoz a gyülekezet? – kérdeztük a lelkipásztortól. Kovács István elismeri, egyeseknek voltak fenntartásaik. A legtöbben már kezdetben alkalmasnak látták a községgazdai teendők ellátására, viszont sajnálták, hogy elveszítik lelkészként, és már nem veszi ki a részét a gyülekezeti szolgálatból. Másrészt mivel a nép szintjén a politika többnyire a sárdobálást, a kapzsiságot jelenti, sokan féltik, imádkoznak érte, hogy megmaradjon gerincesnek. Még akkor is, ha nem települési szinten dúlnak a nagy politikai harcok.
– szögezi le Kovács István.
Kraszna leendő polgármestere mindenekelőtt az elődje, Bogya Miklós által megkezdett munkát kívánja folytatni. A leköszönő elöljáró egyébként az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által megállapított összeférhetetlenség miatt nem pályázhatott újabb mandátumra, az ANI szerint ugyanis Bogya korábban két éven át úgy töltötte be az alpolgármesteri tisztséget, hogy közben egyéni vállalkozó is volt.
A 6500 lelkes községet többségében magyarok lakják
Fotó: Rostás Szabolcs
Krasznán az elmúlt években több utcán sikerült bővíteni a földgázhálózatot (a munkálatokat sokáig a megbízott cég csődje hátráltatta), amely már a községközpont 60 százalékát lefedi, a még hiányzó háztartásokat csatlakoztatnák a hálózatra a jövőben, amit a lakosság annál inkább sürget, hogy egyre drágább a tűzifa. Szintén göröngyös, tíz évet felölelő munkába telt az ivóvíz- és a csatornahálózat megépítése Krasznán és a hozzá tartozó Máronban, emellett
Érdekes egyébként, hogy a bukaresti hatóságok a kisdedóvó tavalyi felavatása után hagyták jóvá a helyi önkormányzat által hosszú évek óta igényelt, a román állam finanszírozta új óvoda építését, így a jövő év elején ennek is elkezdődhet a kivitelezése.
A keddenként működő piacot a központból a sertéspestis miatt bezáratott állatvásár helyére, modern csarnokba költöztetnék, ugyanakkor az itteni kénes termálvízforrás nyújtotta adottságot akár tanuszoda kialakítására is lehetne kamatoztatni.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Rossz reklám Krasznának, hogy a központ kivételével kevés utcában van járda, holott megyei út halad át a falun, és nagy a forgalom, balesetek is voltak. Ott kell kezdenünk a járdaépítést, ahol kész a közművesítés, ellenkező esetben fordítva vakaróznánk” – mondja Kovács István, hozzátéve: helyi mesteremberek vállalták a járdaépítést az utcájukban, ha az önkormányzat biztosítja az anyagot.
– teszi hozzá a településvezető.
Fotó: Rostás Szabolcs
A polgármester egyébként nem panaszkodhat a képviselő-testületben maga mögött érzett támogatásra sem, hiszen a 15 krasznai tanácsos közül 11 RMDSZ-es; további két tanácsosa van az EMSZ-nek, egy-egy pedig a PSD-nek és a PNL-nek. Így nem tűnik megvalósíthatatlannak a lelkészként polgármesterré választott Kovács István célkitűzése, miszerint a térségben gazdaságilag meghatározó, az összefogásban példamutató, biztonságos és befogadó településsé fejlesszék Krasznát.
A püspök biztat, de aggódik is a lelkész karrierfejlődéséért
Erdélyben főleg a kilencvenes évek elején volt több példa arra, hogy lelkészek közigazgatási tisztséget, adott esetben polgármesteri mandátumot vállaltak, ez ma már ritka. Egykori református lelkipásztorok politikai szerepvállalása terén közismert a Tőkés László volt püspök, valamint Sógor Csaba európai parlamenti pályafutása. Amikor Csűry Istvánt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspökét arról faggattuk, mi az álláspontja lelkésztársai közigazgatási pályaválasztásáról, elmondta: Kovács Istvánnak nem javasolta „buzgón”, de nem is ellenezte. Az egyházfő úgy véli, egy fiatal lelkipásztor – akinek egészen alul kell kezdenie, mondhatni a harangozói szinttől kell kinőnie a gyülekezetből – kockáztat, amikor nem tudja tartani karrierfejlődését, hiszen a politikai megmérettetés, a polgármesteri tisztség elfoglalása megakasztja ezt a folyamatot, ha nem is töri meg azt. „Viszont azt is látom, mennyire fontos, hogy a lelkipásztor mindent megtegyen a közössége erősödése érdekében. Tehát aggódom, hogy lelki és karrierfejlődése miként lesz egészséges, másrészt pedig azt is tapasztalom, hogy egyre kevesebben adják testüket-lelküket a közösségért. Márpedig Kovács István nagyon lelkes tud lenni” – magyarázta a téma kapcsán felmerült kettősséget a Krónikának az egyházfő. Csűry István felidézte: a 90-es években a református egyház igen-igen elkezdett politizálni, sok esetben a templomban mondták ki az RMDSZ megalapítását, és a szerepvállalás megosztotta a lelkésztársadalmat. „Benne kell lenni a közéletben, még ha nem is a legmagasabb szinten. Addig nincs gond, ameddig a társadalomban a közéleti szerepem az én nemzetrészem védelmét jelenti. Ott kezdődik a probléma, amikor mindez véres pártkonfliktusba torkollik” – hívta fel a figyelmet a KRE püspöke. Emlékeztetett, hogy megelőzzék a nem kívánt csatározásokat, az egyházkerületi közgyűlés még a kilencvenes évek végén úgy döntött: lelkész vállalhat önkormányzati vagy parlamenti tisztséget, ám meg kell állapodnia a gyülekezettel, megtarthatja lelkészjellegét, viszont parókiális szolgálatot ez idő alatt nem végezhet. Csűry István elmondta, annak idején a krasznai lelkipásztort is arra kérte, fontolja meg jól a döntést, sőt a rá leselkedő veszélyekre is felhívta a figyelmét. „A polgármesteri szolgálat nagyon megosztó tud lenni. Viszont nagy reménységgel vagyok, hogy folytatni tudja azt a sok jó megvalósítást, ami Krasznán történt. Mi támogatjuk a település fejlődését, Kovács István munkáját, és az egyház részéről semmi akadálya nem lesz, hogy majd visszatérjen a lelkészi szolgálathoz. Reméljük, sikeres lesz polgármesterként” – nyilatkozta a Krónikának a református püspök.
A Kraszna által kettészelt település
A 4500 lakosú Kraszna többségében magyar község, felekezeti szempontból a legnagyobb közösség a háromezer lelkes reformátusoké és a 600 fős baptista gyülekezeté. A 6500 lelkes községközponthoz (ebből 4100 magyar nemzetiségű) közigazgatásilag Máron, Ráton és Krasznahosszúaszó tartozik. Az ezerlakosú Máron színtiszta román falu, Rátont és Hosszúaszót már többségében romák lakják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Havonta több tucat tonna hulladékot – főleg nedves törlőkendőket és textíliákat – szednek ki az aradi vízművek munkásai a szennyvízfővezetékekből, és a dugulás nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran költséges javítást is okozhat.
Iskolájuk felújításának befejezéséért tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának, a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak a diákjai és szüleik pénteken, az öt éve tartó munkálatok befejezését kérve.
Szerszámokkal és különböző barkácsfelszerelésekkel együtt ellopott körözött mikrobuszt tartóztattak fel a rendőrök péntek délelőtt a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán.
Kemény büntetést fizet az, aki hivatalos iratok nélkül vadonból befogott állatot tart a portáján. Egy őzet tartó csíkszentsimoni lakost ezer lejre bírságolt meg az állatvédelmi rendőrség.
Romániában egyre több rotavírus-fertőzéses esetet regisztrálnak. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a betegség leginkább az 5 év alatti gyermekeket érinti.
Az iskolaelkerülés, az antiszociális magatartások és a tiltott szerek fogyasztásának megelőzésére rendezett razziát a Szilágy Megyei Rendőr-főkapitányság, közösen a Szilágy megyei csendőrség tagjaival.
Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából idén is megrendezi a Duna Napokat az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Emléktáblaavatással és az életművéről szóló kiállítással emlékeztek Apáczai Csere Jánosra csütörtökön Kolozsváron, az erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus születésének 400. évfordulója alkalmából.
A vadászat biztonságosabbá és átláthatóbbá tételét célzó törvénymódosítást kezdeményezett Dragoș Ciobotaru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Vrancea megyei képviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!