Kelemen Hunor a Krónikának: szó sincs szegregációról, nem központilag irányítottak a magyar oktatást érő támadások

A legnagyobb, legbosszantóbb probléma, hogy eltelik tíz-húsz év, és az ember azt gondolja, bizonyos dolgokon túl vagyunk már, de egyszer csak visszatér – jelentette ki a Krónika kérdésére a bánffyhunyadi, illetve a nagyváradi oktatási szegregációs vádak kapcsán Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes a hétfői györgyfalvi tanévnyitó után.

Ez megint csak azt mutatja: azért itt még sok mindennek kell változnia; azt is, hogy ezek a típusú változások lassúak és hogy mindig meg kell tudni védeni azt, amit elértünk. Sajnos még nem jutottunk el addig a normális világig, hogy ez ne legyen kérdés” – állapította meg.

Amint arról beszámoltunk, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon a román többségű önkormányzat nem vette át ingyen a református egyháztól a magyar állam támogatásából megépített, a helyi magyar gyerekeknek szánt új óvodaépületet saját ügykezelésébe – így az nem kerülhet be a közoktatási rendszerbe –, mondván: ezt akkor teszi meg, ha román csoportokat is befogadnak. Nagyváradon szintén a református egyház ajánlott fel ingyen egy felújított épületet a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar osztályai számára, ám a helyi egyezséget ellehetetlenítette egy minisztériumi ellenőrzés.

Gyászosan kezdődött a tanév a szegregációval vádolt nagyváradi iskolában

Feketébe öltöztek a tanárok, fehér karszalagot viseltek a szülők a hétfő reggeli tanévnyitón a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskolában, tiltakozásul az ellen, hogy a szegregációs vádak miatt a diákoknak délutáni oktatásra kell áttérniük.

Az RMDSZ elnöke mindezek kapcsán lapunknak leszögezte: az az álláspontjuk, hogy sem a bánffyhunyadi, sem a nagyváradi esetben nincs igazuk azoknak, akik szegregációt állítanak, „elfogadhatatlan”, amit mondanak. „Én a tanügyminiszterrel is beszéltem a váradi, illetve a bánffyhunyadi esetről. Két különböző dologról van szó, de végül is összecsengenek. Azért nincsen diszkrimináció, és azért nincsen szegregáció, mert van egy olyan, évekkel ezelőtt megszületett miniszteri rendelet, amely leírja, hogy mit jelent a diszkrimináció az oktatásban,

– jelentette ki lapunknak Kelemen Hunor.

A bánffyhunyadi esetre kitérve kifejtette, ha a helyi közösség, és elsősorban az ottani Szociáldemokrata Párt nem politizálja túl a dolgokat – amit nem szabadna –, akkor nem lenne semmi baj. „Ők kaptak tiszta ingyen egy óvodaépületet. Olyan körülmények között, hogy Romániában néhány száz iskolának nincsen megfelelő infrastruktúrája, nincs véce, mosdó, más típusú feltételeket sem teljesítenek.

– részletezte az RMDSZ-elnök. Jelezte: túl van politizálva az ügy. „Ott azt is látni kell, hogy politikai értelemben mi középre kerültünk a PNL és a PSD harcában. Mert az tudjuk, hogy a PSD szeretett volna alpolgármestert a városban, de mi kaptuk a tisztséget, ezt nem tudták lenyelni. Van egy ilyen háború is, de az iskola, az óvoda nem eshet áldozatául – figyelmeztetett Kelemen Hunor. – Meg fogjuk ezt is oldani, meg fogja oldani az egyház a hatóságokkal, politikai szinten erről tárgyalni fogunk, de

Bánffyhunyadi református lelkész: mindenről szó esett, csak a gyerekek érdekeiről nem

„Ez szomorú tapasztalat” – értékelte a bánffyhunyadi képviselő-testületnek a magyar kormány által épített óvoda ügyében hozott szerdai elutasító döntését a Krónikának Jakab Mihály Gyula bánffyhunyadi parókus lelkész.

Lapunk felvetésére, miszerint a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola ügye akár a bánffyhunyadi esetnél is súlyosabbként értelmezhető, ugyanis a bukaresti tanügyminisztérium akadékoskodása miatt nem költözhettek a magyar osztályok, Kelemen Hunor közölte: a sajtóban korábban megjelent hírekkel ellentétben nem kellett volna miniszteri rendelet a helyi döntés megerősítésére.

Erről a múlt szerdai kormányülés után beszéltem az oktatási miniszterrel, aki még nem ismerte a jelentést, de mondtam, nézze meg, mert mi nem fogadjuk el, hogy a jelentésben ők szegregációról írjanak, vagy a minisztériumi emberek, akiket ők kiküldtek. Az önkormányzatnak a döntése a fontos. Ezt is meg fogjuk oldani.

– válaszolta a kormányfőhelyettes.

Ugyanakkor lapunk arra is kíváncsi volt, az erdélyi magyar közoktatást a közelmúltban ért támadások láttán Kelemen Hunor is osztja-e azok véleményét, akik szerint „fentebbről” irányított össztűz zúdul az anyanyelvi oktatásra. Az RMDSZ elnöke minderre úgy reagált: nem hiszi, hogy központilag irányított lenne, amit látunk. „Ez olyan, mint a régi dízelmotorok: önmagát gerjeszti, és szinte nem is tudod megállítani.

– vázolta a politikus. Szerinte a számos ellenpélda is ezt igazolja. „Több mint féltucat olyan példát tudok mondani, ami tavaly vagy idén teljesen normálisan működött, beindult, rendben van, és senki nem hisztizik. Ugye, itt vagyunk Györgyfalván: itt sem hisztizik senki, hogy akkor ide még valamit be kellene tenni, nehogy már itt a gyermekek elszegregálódjanak” – hozta fel példaként a beszélgetés helyszínét.

Újabb magyar óvodai csoport Györgyfalván – Kelemen Hunor iskolabővítést ígért és kormánytámogatást a vízgondok megoldására

Nagy reményekkel vágtak neki az új tanévnek hétfőn a Kolozs megyei Györgyfalván, ahol már az első becsengetés előtt oktatási sikert könyvelt el a magyar többségű közösség: beindult a harmadik óvodai csoport is.

Ugyanakkor vasárnapi marossárpataki látogatását is megemlítette, ahol szintén vegyes lakosságú a település, és senkinek nincsen problémája a most megvalósított iskolabővítéssel. „Van egy csomó olyan példa, ami azt mutatja, hogy igen, rendben van, és akkor van két-három ilyen, nagyon szemet szúró, idegesítő, elfogadhatatlan butaság” – jellemezte a helyzetet Kelemen Hunor.

Arra a kérdésünkre, hogy kormánykoalíción belül szemet szúrt-e valakinek a magyar kormány által Erdélyben megvalósított óvodaépítési és -felújítási program, kijelentette:

„Amikor mi ezelőtt két évvel elindítottuk a román kormány bölcsődefejlesztési programját, akkor ezt mindenki támogatta, most már épülnek a bölcsődék, amelyekre szükség van, és állami költségvetésből kell megépíteni őket. A probléma mindig az, mindig azt szoktam mondani, hogy a román költségvetésből túl keveset fordított a román állam – nemcsak Erdélyben, hanem országszerte – iskolák és óvodák megépítésére és felújítására. Gyakorlatilag most, pár éve van ez a program fölfutóban – ismertette a miniszterelnök-helyettes. – Ami a hétvégén Marossárpatakon vagy Krasznán történt (új óvodát avattak – szerk. megj.), az román állami támogatásból valósult meg:

Ha kapsz valamit, akkor az itt marad, az itteni embereknek, közösségeknek a javát szolgálja. Ebből soha nem volt országos politikai szinten vita, ezeket az én tapasztalatom szerint mindig helyi irigységek, helyi ellentétek, sokszor helyi román–magyar ellentétek hozzák felszínre.”